bélyegkép|jobbra|220px|Ortodox templom és temető Sirnea () falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Nevének eredete Neve egy 'irtás' jelentésű szláv szóból származik.Bogdan-Florin Popovici: Problema demografică în regiunea Branului de Sus. Studii și Materiale de Istorie Medie XXV (2007), 201. o.
Fekvése A Királykő-hegységben, Erdély déli határán fekszik. Egy központi falumagból és több szétszórt házcsoportból és tanyából áll.
Népesség 1910-ben 948 román nemzetiségű lakosából 946 volt ortodox vallású. 2002-ben 349 lakosából 348 volt ortodox román.
Története A Dâmbovicioaráról Zernest felé vezető, lovassággal járhatatlannak hitt Crăpătura (Krepatura) hasadékán tört be Erdélybe Thököly Imre 1690-ben. Az utat több évszázadon keresztül használták a só- és dohánycsempészek.
Sirnea falut először 1713-ban említik, mindössze három családfővel.Bogdan Florin Popovici: ‘Conscripția de la 1713: satele brănene’, Cumidava 26 (2003): 79–83. o. 1872-ig Törcsvárhoz tartozott, amellyel együtt Brassó birtoka volt, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez csatolták. 1872 és 1882 között tíz évig Felsőtörcsvár részét képezte, akkor önállósult. Közben az 1876-ban megszervezett Fogaras vármegyéhez került.
1761-ben Coacăzával együtt 110 jobbágy- és 65 zsellércsaládot írtak össze benne. 1770-ben, valószínűleg máshol jelölve ki határait (hiszen ekkor még jellegzetes szórt település volt) csupán 49 lakott házzal említették. Lakói a 19. század végén 2570, 1957-ben 3000 juhot tartottak.Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In N. D. Red.: Țara Bîrsei, 2. köt. București, 1974, 161. o.
Ceaușescu rendszere idején Romániában elsőként nyilvánították turisztikai településsé, ahol az 1970-es években külföldi turisták pihenhettek.Cel mai vechi sat turistic din România és Dia Radu: Interviu cu un om fericit: Radu Frunteș - Profesor de sport in Brașov
Látnivalók Nicolae Frunteș néprajzi kiállítása.
Híres emberek Itt született 1954-ben Radu G. Ţeposu irodalomkritikus.
Testvértelepülése Rodemack, Franciaország
Jegyzetek
Források Ioan Turcu: Escursiuni pe munții țerei Bârsei și ai Făgărașului din punctul „la Om” de pe „Guceciu” până dincolo de „Negoiul”. Brașov, 1896 Ioan Praoveanu: Așezările brănene: satul, gospodăria, locuința. Brașov, 1998 Bogdan-Florin Popovici – Emil Stoian: Carantina Branului: considerații istorice. București, 2002
Kategória:Brassó megye települései Kategória:Fogaras vármegye települései