bélyegkép|jobbra|263px|Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben Urváry Lajosné Helvey Laura (Arad, 1852. december 10. – Budapest, 1931. február 2.) drámai színésznő. Helvey Ilka és Helvey Irén testvére.
Élete Születésekor apja, Helvey (1845-ig Schweitzer)Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 17783/1845. Forrás: Századunk névváltoztatásai 102. oldal 28. sor Zsigmond uradalmi jószágigazgató volt Aradon. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érzett a szini pálya iránt, 1867-ben a színi tanodába jelentkezett, ahol Paulay Ede, Szigeti József és Gyulai Pál tanítványa lett, melynek elvégzése után 1870-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a Faust Margit szerepében. 1870. április 1-én lépett először az ország első színpadára, Ernest Legouvé Rang és szerelem c. színművében. 1885. június 29-én feleségül ment Urváry Lajoshoz, a Pesti Napló felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után elhunyt.
Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb. A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta.
A Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikon következőket írja róla: "A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejjebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom."
1909. április elején a Nemzeti Színház örökös tagjának nevezték ki. 1910. április 1-én a Kiskirályok c. vígjáték Mimi hercegnő szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház Helvey Laura 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltött a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház művészi együttesében. 1914-ben vonult vissza, Budapesten, 1931. február 2-án, évesen érte a halál.
Főbb szerepei Cordélia (Shakespeare: Lear király) Céliméne (Molière: A mizantróp) Dóra (Sardou) Elza (Csiky Gergely: A proletárok) Eszter (Csiky Gergely: Cifra nyomorúság) Fedora (Sardou) Athénais (Georges Ohnet: A vasgyáros) Smithné (ifj. Dumas: Francillon) Pepa (Pailleron: Az egér) Lindené (Ibsen: Nóra) Langeacné (Wolff: A titok) Lady Markby (Wilde: Az eszményi férj)
Jegyzetek
Források és irodalom
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története (I., Budapest, 1940)
Kategória:Magyar színésznők Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek Kategória:Aradiak Kategória:A Nemzeti Színház örökös tagjai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek