Georges-Louis Leclerc de Buffon (Burgundia, Montbard község, 1707. szeptember 7. – Párizs, 1788. április 16.) gróf, francia természettudós.
Élete Dúsgazdag nemes családban született, és egy vasgyár tulajdonosaként maga is sikeres üzletember volt. Egész életét a természettudománynak és a köz szolgálatának szentelte.John Gribbin: 13.8: The Quest to Find the True Age of the Universe and the Theory of Everything, Icon Books, London, 2015, 30. o., (Magyarul: 13,8 – A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában, Akkord Kiadó, Budapest, 2016, (Talentum Könyvek) Kingston hercegével beutazta Franciaországot, Itáliát és Angliát, majd visszatérve 26 évesen a párizsi akadémia tagja lett. 1739-ben kinevezték a Királyi Gyógynövénykert (Jardin royal des plantes medicinales) igazgatójává.
Többek – így Louis-Jean-Marie Daubenton és Bernard Germain de Lacépède – társaságában részt vett egy 44 kötetes, összefoglaló természetrajz összeállításában. XV. Lajos francia király grófi méltóságra emelte.
Szülőhelyén emléket, 1851-ben Párizsban a Champs-Élysées-n bronzszobrot állítottak emlékére. Még életében egy életnagyságú képet készítették róla «Majestati naturae par ingenium» felirattal. Nem minden részletében alapos, de prózájának szépsége miatt fölülmúlhatatlan hatalmas munkája: Histoire naturelle générale et particulière 1749-től 1780-ig jelent meg Párizsban és a Föld keletkezésére vonatkozó elmélet mellett az ember, a négylábú állatok, a madarak és az ásványok természetrajzát tartalmazza. E munkája több kiadást ért meg.
Tőle származik A stílus maga az ember szállóige. Egyéb tevékenységek is érdekelték. Stephen Hales és Isaac Newton írásaiból fordított, a világítótornyokhoz feltalált egy speciális lencsét.
Grófi címét fia örökölte, őt azonban a francia forradalom alatt lefejezték.
Tudományos nézetei A fajok átalakulásának gondolatát Buffon vetette fel, és ezzel szembehelyezkedett Carl von Linné fajfogalmával. Úgy vélte, hogy a fajok átalakulása a környezeti hatásokkal magyarázható. Az élőlények feleslegesnek ítélt szerveiből azt a következtetést vonta le, hogy ezek degenerálódás eredményei. Szerinte a szamár degenerálódott ló, a majom pedig degenerálódott ember.
Newton nyomán úgy vélte, hogy a Föld anyagát egy nagy üstökös becsapódása szakíthatta ki a Napból. Kísérletekkel ellenőrizte Newton azon tézisét, miszerint egy Föld méretű vörösen izzó vasgolyó kihűléséhez legalább évre van szükség. Különböző méretű vasgolyókkal kapott eredményeit extrapolálva úgy gondolta, legalább év kellett ahhoz, hogy a Földön megjelenhessen az élet. Az általa szerkesztett új földtani kronológia elhatárolódik az Ószövetségben leírtaktól. A kihalt fajok fogalmának megalkotásával megnyitotta az őslénytan fejlődésének útját.
Úgy vélte, hogy a stílus a személyiség közvetlen megnyilvánulása: nem díszítő kellék, hanem a gondolat tükre. Híres mondása: A stílus maga az ember 1753-ban, akadémiai székfoglalójában hangzott el.
Jegyzetek
Források
Magyar Larousse, Akadémiai Kiadó, 1991, Magyar Nagylexikon, Akadémiai Kiadó, 1995,
Kategória:Francia botanikusok Kategória:Francia zoológusok Kategória:Francia ornitológusok Kategória:1707-ben született személyek Kategória:1788-ban elhunyt személyek Kategória:Francia filozófusok Kategória:Enciklopédisták Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:Entomológusok Kategória:A Royal Society tagjai