bélyegkép|Rudolf von Jhering sírja Göttingenben Rudolf von Jhering [ejtsd: jering] (Aurich, 1818. augusztus 22. – Göttingen, 1892. szeptember 17.) német jogtudós, a 19. századi egyetemes jogtudomány egyik legkiválóbb alakja.http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/Jhering%20jogb%C3%B6lcselete....pdf Legidősebb fia Hermann von Ihering (1850–1930) brazil–német természettudós volt.
Életútja
Heidelbergben, Münchenben és Göttingenben tanult; 1843-ban Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, 1845-ben Bázelben, 1846-ban Rostockban, 1849-ben Kielben, 1852-ben Gießenben és 1868-ban Bécsben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették.
Munkássága
Jhering tudományos nézetei pályafutása alatt jelentősen módosultak. A 19. század utolsó évtizedeiben a formális, csak jogászi szemléletnek a kritikája is a kialakuló szociológia tudományán belül. A szociológiai szemlélet egyik változata elsősorban Jhering nevéhez fűződött, aki pályája második felében szembefordult a hagyományos törvénypozitivizmussal és megalapozta az ún. érdekkutató jogtudományt, ami egyben a jogtudománynak a szociológiai szemléletmód előtti nyitását is előkészítette. Ebből a felfogásból az államelmélet vonatkozásában az következett, hogy a hagyományos államjogi pozitivista szemlélet keretein túl kell lépni.http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/A%20WR%20%20%C3%A1llamelm%C3%A9lete,%20k%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6s%20tekintettel%20Hermann%20Hellerre.pdf
Az, hogy a bűncselekmény nemcsak az ezt körbeíró jogszabály szempontjából értékelhető, hanem a minden szabály mögött meghúzódó és azt szülő érdekek oldaláról is, Jhering jogfelfogásából ered, aki a „Der Zweck im Recht” című monográfiájában ezt ki általános jogfelfogásként fejtette ki.http://www.ssoar.info/ssoar/bitstream/handle/document/10702/ssoar-bszem-2009-1-pokol-a_jogellenesseg_es_a_jogi.pdf?sequence=1
Az ő nevéhez fűződik a jogértelmezés egyik lehetséges módja, az ú. n. teleologikus jogértelmezés, amely a jogszabályban objektíve, szövegszerűen lefektetett célokból indul ki.http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=31516
Emlékezete Sírja Göttingenben található.
Aurichban utcanévhttp://www.meinestadt.de/aurich/stadtplan/strasse/von-jhering-str. őrzi emlékét.
Művei Geist des römischen Rechts auf den verschiedenen Stufen seiner Entwicklung (Lipcse, 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883) Das Schuldmoment im römischen Privatrecht (Gießen, 1867) Die Jurisprudenz des täglichen Lebens (Jogesetek, Jéna, 1870, 6. kiad., 1886, magyarra fordította dr. Biermann Mihály: A jogtudomány a mindennapi életben cím alatt, Budapest, 1875) Der Kampf ums Recht (Bécs, 1872, 11 kiad. 1895, magyarra fordította Ballai Lajos és Lippe Vilmos: Küzdelem a jogért cím alatt Budapest, 1874) Gesammelte Aufsätze (Jéna, 1881-86, 3 kötet) Scherz und Ernst in der Jurisprudenz (3. kiad. Lipcse, 1885) Der Zweck im Recht (2. kiad. uo. 1884-86) Das Trinkgeld (Braunschwieg, 1882) Der Besitzwille (Jena, 1889)
Magyarul Magánjogi esetek; magyarította Schwarz Gusztáv; Franklin Társulat, Bp., 1886 Magánjogi esetek; ford., bőv. Schwarz Gusztáv; 2. bőv. kiad.; Politzer, Bp., 1901 (Római jogi gyakorlatok)
Források
Szilágyi Péter doktori disszertációja Frivaldszky János – Karácsony András: Jog, jogosultság, erőszak – jogfilozófiai kérdésfeltevések Jhering tanai nyomán
Jegyzetek
További információk Jhering jogbölcselete és hatása az államelméletre Rudolf von Jhering és jogelméletének hatása; szerk. Frivaldszky János, Pokol Béla; PPKE JÁK, Bp., 2011 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Tanulmányok)
Kategória:Német jogászok Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1892-ben elhunyt személyek