thumb|right|300px|Holland és afrikaans nyelvek elterjedtsége
Az afrikaans a holland származéknyelve (Dél-Afrikában 1983-ig nem is különböztették meg a két nyelvet egymástól!) és – ellentétben a belgiumi, hollandiai és surinamei hollanddal – önálló nyelv és nem nyelvjárás. Az afrikaans szókincs kb. 90-95%-a holland eredetű, kevés eltérés található a két nyelv szavai közt; viszont az afrikaans sokkal szabályosabb az alaktan, nyelvtan és helyesírás terén. Kölcsönös érthetőség áll fenn a két nyelv között, főként írásos alakban.
Az afrikaans számos szó- és mondattani alakot kölcsönzött a szomszédos maláj, koiszan, portugál, és bantu nyelvekből, valamint kisebb mértékben a franciából. Mindazonáltal, a holland beszélők kevesebb nem rokon szóval találkozhatnak egy afrikaans szövegben, mint fordítva. Ezáltal a kölcsönös érthetőség nem egyforma mértékű, a hollandul beszélők könnyebben megértik az afrikaans szövegeket, mint az afrikaansul beszélők a hollandot. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a kölcsönös érthetőség magasabb fokú a holland és az afrikaans között, mint a holland és fríz között, vagy a dán és a svéd között.
Az afrikaans kialakulása A dél-afrikai holland kolóniákon a hivatalos nyelv egyedül a holland volt.
A nagy vándorlás (De Grote Trek) idején alakult ki egy egyszerűsített holland nyelvváltozat, ami az emberek mindennapi kapcsolataikban használtak. Ennek megerősödése során kialakult egy kétnyelvű állapot, a hivatalos állam és kormányzati nyelv a holland maradt, emellett a mindennapi kapcsolatok nyelve az újonnan kialakult afrikaans lett. Egészen 1875-ig nem változott ez az állapot. Ekkor indultak olyan mozgalmak, amelyek az afrikaans félhivatalossá tételét tűzték ki céljukul, hogy így legalább a kevésbé művelt emberek is boldogulhassanak a „nehéz” holland használata nélkül is. Nagyobb sikerekre azonban egészen 1905-ig várni kellett. Ekkor bevezettek egy egyszerűsített holland helyesírást, mely rögtön nagyon sikeres lett, számos helyi újság (pl. a Die Burger, a Huisgenoot és a Volksblad) is bevezette.
Ebben az időszakban a holland használata a felsőbb és tanultabb körökben presztízzsé vált. Sokan úgy tartották, hogy az afrikaans kevésbé kifejező, tudományos témák leírására alkalmatlan, arra csak a sokkal logikusabb és kifejezőbb holland alkalmas.
1917-ben a Dél-afrikai Akadémia hivatalos nyelvvé tette az afrikaanst. Mai szabályzását is ők végzik.
Eltérések Helyesírási eltérések A két nyelv közötti helyesírási eltérések az afrikaans fonetikai változásai valamint az egyszerűsített helyesírása miatt alakultak ki. Ezen kívül az eltérések egy része a modern kori holland nyelv konzervatívabb ortográfiájának köszönhető.
Afrikaans egyszerűsítések A holland ij digráf y-ra egyszerűsödött az afrikaansban, de kiejtése ugyanaz maradt, , például a holland prijs (ár) szót az afrikaansban prys-nek írják. Ugyanakkor a holland -lijk végződés az afrikaansban -lik lett, nem *-lyk, például a holland lelijk (csúnya) lelik az afrikaansban, és mindkettő kiejtése , egy elmosott hanggal (svával). Az afrikaans k-t használ a holland „kemény” c helyett, mindkettőt -nak ejtve, például: holland cultuur (kultúra) – afrikaans kultuur. Ez utóbbi a '90-es évekbeli helyesírási reformokig a hollandban is elfogadott volt. A holland -tie és -cie végződéseket az afrikaans összemossa a -sie végződésben. Bár a holland -tie kiejtése , ez nem jelenik meg az afrikaansban. Példák: provincie (tartomány) és politie (rendőrség) az afrikaansban provinsie és polisie. Hasonlóan a holland -tion (kiejtése régiótól függően , vagy lehet) az afrikaansban -sion lett, például: nationaal (nemzeti) – nasionaal. Az afrikaans összevonta az azonos ejtésű holland ou, ouw, au, és auw betűkapcsolatokat egyetlen ou kapcsolatban, például vrouw (asszony) – vrou, dauw (harmat) – dou. Ez alól kivétel csak a nevekben maradt, pl: Australië (Ausztrália). A szó végi holland -en (kiejtése ) végződésből az afrikaans általában elhagyja az -n-t: leven (élet) – lewe, és mensen (nép) – mense.
Fonetikai okok miatti különbségek Az afrikaans igen gyakran leegyszerűsítette a mássalhangzó-csoportokat, amelyek a hollandban máig megmaradtak.
Mivel az afrikaansban nincs hang, ezért a holland z és s betűket összevonta az s-ben, melynek kiejtése mindig . Hasonló hangváltozás található Észak-Hollandiában is. Így a holland zorg (érdek) sorg lesz az afrikaansban. Szavak belsejében az afrikaans összevonja a holland v és w betűket egy hangba, amit a w betűvel jelöl: haven (kikötő) – hawe, mindkettő kiejtése . Hasonló összevonás figyelhető meg az északi holland nyelvjárások kiejtésében, ahol a w-t -nek, a v-t -nek ejtik. Az afrikaans – azonos kiejtésük miatt – összevonta a holland ch kapcsolatot és a g-t, mely hangot a g betűvel jelöl. Észak-Hollandiában is hasonló változás hallható, míg Belgiumban és Surinaméban a megkülönböztetés megmaradt. Szókezdetben az afrikaans sk-t ír (kiejtése ), ahol a holland sch-t használ (kiejtése vagy ): school (iskola) – skool. Néhány holland nyelvjárásban, főként a nyugat-flamandban is gyakran hallani -t. A szó végi -cht és -st kapcsolatok az afrikaansban -g-re és -s-re egyszerűsödtek: lucht (levegő, kiejtése ) – lug (kiejtése , dienst (szolgálat, szolgáltatás, kiejtése ) – diens (kiejtése ). A magánhangzóközi -g- és -v- az afrikaansban eltűnt: dagen (napok) – dae, hoger (magasabb) – hoër, regen – reën. Ahol az így egymás mellé kerülő két magánhangzó az afrikaans helyesírás szerint önálló betűt alkotna, a második betű fölé tréma kerül, ami jelzi, hogy a két betűt különálló hangként kell ejteni. Egyes szavakban a szó végi -g lekopott az afrikaansban, az előtte álló magánhangzó nyílt szótagba került, hosszan ejtik, és tetős ékezettel (circumflex) jelölik: zeg (mond, kiejtése ) – sê (kiejtése ). Az afrikaans helyesírás sajátja a tetős ékezet (circumflex), sokkal gyakrabban használják, mint a hollandban, ahol csak francia eredetű szavakban fordul elő. Az így jelölt betűk (ê, ô, û) kiejtése mindig hosszú és sosem lehet kettőshangzó (, , ), mint jelöletlen párjaiké (, , ). Ezek az ékezetes betűk gyakran azt jelölik, hogy a holland szó egy betűje lekopott az afrikaansban. Példák: wereld (világ) – wêreld, morgen (reggel) – môre, bruggen (hidak) – brûe. Az afrikaans -tjie kicsinyítőképző kiejtése , míg a holland eredeti képző, a -tje kiejtése . Megjegyzendő, hogy Dél-Hollandiában és Belgiumban a beszélt nyelvben gyakran ejtik ezt a képzőt formában, ami alapja lehet az afrikaans kiejtésnek.
Fonetikai eltérések Az afrikaans nyelv kiejtése a dél-hollandiai (leginkább a zoetenmeer-i) népnyelv kiejtéséhez áll legközelebb. Szó elején az afrikaans -nek ejti a v-vel jelölt betűket. Ez a jelenség megtalálható az amszterdami kiejtésben is, de ott minden zöngés hangot zöngétlenül eljenek szó elején. Példa: ver (messze) kiejtése hollandul , afrikaansul . Az afrikaans w kiejtése is különbözik az összes holland nyelvjárástól. A werk (munka, mű) szó kiejtése afrikaansul , hollandiai hollandul , belgiumi és surinamei hollandul .
Nyelvtani különbségek A nyelvtani különbségek adják vitathatatlanul a legnagyobb eltérést a két nyelv között. Az afrikaansban – ellentétben a hollanddal – nincsenek nyelvtani nemek. Ezért az afrikaansban csak egyetlen határozott névelő van, a die, míg a hollandban kettő, a de és a het (a dél-holland népnyelvben pedig három, a den, a de és a het). Az afrikaans ige jelen ideje – néhány kivételtől eltekintve – megegyezik a főnévi igenév alakjával és nincs személyragozása. A folyamatos múlt idő (imperfect) 8 ige kivételével nem használatos, helyette szövegkörnyezettől függően befejezett múltat, vagy jelent használnak. Ugyanígy nincs régmúlt (pluperfect) sem. Befejezett jelenben (perfect) nincs különbség a zijn és a hebben igékkel való képzése között. Többes számban nem különböztetik meg a személyes névmás alanyesetű és tárgyesetű alakját sem. Az afrikaans szenvedő alakok képzése mindig az is igével történik, míg a hollandban ez a zijn és worden igével is képezhető. Az afrikaansban él a kettős tagadás, amely Hollandiában – valószínűleg francia hatásra – csak a nyugat-flandriai nyelvjárásban maradt meg. Például: holland Ik spreek geen Engels (Nem beszélek angolul) afrikaansul Ek praat nie Engels nie vagy Ek praat geen Engels nie. Ez franciául a következőképp hangzik: Je ne parle pas anglais, nyugat-flandriában pedig: Ek 'n praten geen Engels, dél-hollandiai nyelvjárásokban: Ik praat geen Engels nie. A hollandhoz hasonlóan, néhány kivételtől eltekintve, az afrikaans melléknév ragozódik, de csak jelzői helyzetben (mikor megelőzi a főnevet), állítmányiban nem. A hollandtól eltérően ez csak a melléknév helyétől függ, nem a főnév nemétől.
Más nyelvi hatások Maláj Az egykori fokvárosi Cape Malay közösségéből számos maláj eredetű szó került az afrikaansba. Néhány szó a hollandba is bekerült az egykori indonéz délkelet-ázsiai gyarmatbirodalom örökségeként. A legismertebb maláj eredetű afrikaans szavak:http://www.safariafrica.co.za/tourist-information/afrikaans.htm Hozzáférés ideje: 3 April 2010 Piesang – jelentése „banán”; hollandban a banaan szó mellett megvan ennek egy változata, a pisang is. Baie – jelentése „nagyon”, általánosan használt szó, holland megfelelője a veel. Baadjie – jelentése „kabát”; holland megfelelője a baadje, de ez ma már nagyon archaikus, irodalmi alak, helyette a modernebb jas vagy vest szavakat használják.
Portugál Néhány szó portugál eredetű, mint pl. a Kraal (karám) a portugál curral szóból, vagy a Mielie (kukorica) a portugál milho szóból. Ezeket a szavakat széles körben használják, akárcsak a többi szomszédos afrikai nyelvben, az egykori portugál gyarmatosítás örökségeként.
Koiszan nyelvek A gogga szó (jelentése: rovar) a koiszan xo-xo szóból ered. Számos hasonló szó ered a koiszan nyelvekből, mint például: assegaai (dárda), karos (állatbőr takaró), dagga (marihuána).
Bantu nyelvek A következő néhány bantu eredetű szó megtalálható az afrikaansban, de a dél-afrikai angolban is: chana – a zulu umtshana szóból származik, egy barátra utal; fundi – a zulu umfundisa szóból származik, egy adott téma szakértőjét jelöli; tjaila / tjailatyd – a zulu chaila szóból származik, jelentése: hazamenni.
Néhány szó és kifejezés összehasonlítása Afrikaans Holland MagyarVerstaan jy my? Versta je mij? Értesz engem?Ek verstaan dit Ik begrijp hetkevésbé általános: Ik versta het Értem.Wat is jou naam? Hoe heet jij?kevésbé általános: Wat is jouw naam? Hogy hívnak?Wat maak jy? Wat ben je aan het doen? Mit csinálsz?Ek is lief vir jou Ek het jou lief Ik hou van je/jou.kevésbé általános: Ik heb je lief. Szeretlek.Is jy honger? Heb je honger? Éhes vagy?Dié boek is vir jou Dit boek is voor jou Ez a könyv a tiéd.Ek het al geëet Ik heb al gegeten Már ettem.Stem jy saam? Ben je het daarmee eens?kevésbé általános: Stem jij daarmee in? Egyetértesz?Stem jy [daartoe] in? Ga je daarmee akkoord? Egyetértesz vele?Oop vanaand Open vanavond Nyisd ki ma este.Hulle woon hier Ze wonen hier Ők itt élnek.Kan ons die middestad besoek? Kunnen we de binnenstad bezoeken? Megnézhetjük a városközpontot?piesang banaan banánbaadjie jas jasje, vest kabátEk is halfpad daar Ik ben halverwege Félúton vagyok.Hierdie vrug smaak sleg Deze vrucht smaakt slecht Ennek a gyümölcsnek rossz az íze.Het jy dit gesê? Heb jij dat gezegd? Azt mondod?Hy het op die lughawe aangekom Hij is op de luchthaven aangekomen Megérkezett a repülőtérre.As dit reën, sal dié sambreel jou beskerm Als het regent, zal deze paraplu je beschermen Ha esik az eső, ez az esernyő megvéd. 'n Lemoen is 'n oranje kleurige vrug Een sinaasappel is een oranje kleurige vrucht A narancs narancssárga színű gyümölcs. 'n Lemmetjie is 'n klein groen sitrus vrug Een limoen is een kleine groene citrusvrucht A lime egy kis zöld citrusféle.Ons hou daarvan om te braai Wij houden ervan om te barbecueën Szeretünk grillezni.Ek kan dit nie glo nie Ik kan het niet geloven Nem tudom elhinni.
Egy egyszerű szöveg összehasonlítása