Alexander John Ellis (London, Hackney kerület, 1814. június 14. – Kensington, 1890. október 28.) angol nyelvész, fonetikus, ill. hangbúvár (akusztikus).
Élete
Jogász volt, 1823-ban kezdte zenei tanulmányait Edinburghban, Donaldsonnál. 1837-ben lett magister artium, tanult még Shrewsbury, Eton, Cambridge iskoláiban (jogtudományt is). Tulajdonképpeni családi neve Sharpe volt és királyi engedéllyel változtatta meg. 1864-ben a Royal Society, 1879-ben a régészek egyesületének és 1873-ban a College of Preceptorsnak lett tagja, mely intézet tanítóknak magasabb kiképezését célozta. Müller Miksa figyelmeztetésére angolra fordította Helmholtz hangérzéstanát (1875), s előbb (1868) Ohmtól a mennyiségtani elemzés szellemét, 1876-ban pedig a Musical Association ülésnaplói közt Preyer dolgozatát a hangészrevétel határairól, mindenütt saját kutatásainak eredményét adva becses jegyzeteiben, melyeket utóbb külön adott ki (1864-74, 4 füzet).
Nevezetesebb művei
Alphabet of nature (London 1845); Essentials of Phonetics, containing the theory of an universal alphabet (uo. 1848); Universal writing and printing (uo. 1856); Glossic (uo. 1870) Practical hints of the pronunciation of Latin (uo. 1874) Early english pronunciation with special reference to Chaucer and Shakespeare (uo. 1869-71) The basis of Music (1877) Pronunciation for singers (1877) Speech and song (1878) History of musical pitch (1877-81, a Society of Arts ülésein, később önállóan. A hangmagasság meghatározásait beszéli el, melyet ezüstéremmel jutalmazták) Tonometrical observations on some existing non harmonic scales (uo. 1884) On the musical scales of various nations (uo. 1885)
Jegyzetek
Források (Ellis és Elsner címszó alatt, a két cikk összedolgozásával.)
Kategória:Brit nyelvészek Kategória:1814-ben született személyek Kategória:1890-ben elhunyt személyek Kategória:Zenetudósok Kategória:A Royal Society tagjai