bélyegkép|Szobra a straßburgi egyetem főépületén Karl Friedrich Eichhorn (Jéna, 1781. november 20. – Köln, 1854. július 4.) német jogtudós, Johann Gottfried Eichhorn fia.
Élete
Göttingenben tanult, 1801-ben a birodalmi kamarai törvényszéknél kezdte meg működését és 1803-ban Göttingenben habilitáltatta magát, ahol az ítélőszék tagja lett. 1805-ben Odera-Frankfurtban lett tanár, ahonnan az egyetemnek a fővárosba áttételekor 1811-ben ő is Berlinbe jött és 1815-ben Savigny-val együtt a Zeitschrift für geschichtliche Rechtwissenschaft-ot alapította meg. 1813-ban mint önkéntes a porosz honvédségbe lépett, 1814-től ismét Berlinben és 1817 és 1829 Göttingenben tanított, 1832-ben megint Berlinben működött, de 2 év múlva, mellbaja miatt kénytelen volt tanszékét otthagyni. Aztán titkos főtörvényszéki tanácsos, 1838-ban az államtanács, 1842-ben a törvényhozótestület és 1843-ban a főszámvevőszék tagja lett. Ez utóbbi hivataláról már 1844-ben lemondott. 1838-1841-ben és 1844-46-ban a szövetségi választott bíróság tagja volt. 1847-ben valamennyi hivataláról lemondott.
Művei
Deutsche Staats- und Rechtsgeschichte (Göttinga, 1808-22; 5. kiad. 1843-45, 4 kötet); Einleitung in das deutsche Privatrecht (uo. 1824, 0. kiad. 1845); Ueber Allodifikation der Lehen (uo. 1828); Grundsätze des Kirchenrechts (uo. 1831-33, 2 kötet); Betrachtungen über die Verfassung des Bundes (Berlin, 1833); Chriemhildens Rache (Göttingen, 1824, szomorújáték).V. ö. Schulte K. F. E., nach seinen Aufzeichnungen, Briefen, etc. (Stuttgart, 1884).
Jegyzetek
Kategória:Német jogászok Kategória:1781-ben született személyek Kategória:1854-ben elhunyt személyek Kategória:Jénaiak