A koreai nyelv kiterjedt rendszerrel rendelkezik az udvariassági fokozatok kifejezésére. A rendszer két nézőpontot vesz figyelembe, az egyik a beszélőnek a hallgatóhoz való viszonya (akihez beszél), a másik a beszélőnek a mondat tárgyaként szolgáló személyhez való viszonya (akiről beszél). A modern koreai nyelv négyféle udvariassági fokozatot ismer. Az udvariassági formulák ismerete és pontos használata elengedhetetlen a koreai kultúrában, fontosságára példa a Korean Air döntése, mely az 1990-es években az udvariassági formulák miatt megtiltotta a pilótáknak a koreai nyelv használatát a fedélzeten, mert egy tanulmány szerint a túlzott udvariaskodás vezetett a légitársaság nagy számú baleseteihez.
Fokozatok A hallgatóhoz való viszony szerint IgetőStílusMondattípusKijelentőKérdőFelszólító가 ka- (menni)먹 mok- (enni)학생 이 hakszeng i- (tanulónak lenni)Hivatalos-udvarias갑니다 kamnida먹습니다 mokszumnida학생입니다 hakszengimnida갑니까 kamnikka먹습니까 mokszumnikka학생입니까 hakszengimnikka가십시오/가시오 kasipsio/kasio먹으십시오 /먹으시오 mogusipsio/mogusio–Bizalmas-udvarias가요 kajo 먹어요 mogojo학생이에요 hakszengiejo가요 kajo 먹어요 mogojo학생이에요 hakszengiejo가세요 kaszejo 먹으세요 moguszejo –Bizalmas가 ka 먹어 mogo 학생이야 hakszengija가냐 / 가 kanja / ka 먹느냐/먹어 mognunja/mogo 학생이냐/학생이야 hakszenginja/hakszengija가/가라 ka / kara 먹어/먹어라 mogo / mogora –Semleges/propozitív간다 kanda먹는다 mognunda 학생이다 hakszengida가니 kani먹니 mogni 학생이니 hakszengini–
A mondat tárgya szerint Amikor a beszélő valakire utal, akkor a -si/-usi (시/으시) végződést használja a tisztelet kifejezésére a ráutalt személlyel kapcsolatosan (például: „Nagyapám a boltba megy”). Egyes igék illetve melléknevek tiszteleti alakja irreguláris.
Ige/melléknév Reguláris tiszteleti alak Fordítás가다 (kada) 가시다 (kasida) menni 받다 patta 받으시다 (padusida) kapni 작다 (csakta) 작으시다 (csagusida) kicsi(nek lenni) Ige/melléknév Irreguláris tiszteleti alak Fordítás 있다 (itta) 계시다 (kjesida) lenni 마시다 (masida) 드시다 (tusida) inni 먹다 (mokta) 드시다 (tusida) enni 먹다 (mokta) 잡수시다 (csapszusida) enni 자다 (csada) 주무시다 (csumusida) aludni 배고프다 (pegophuda) 시장하시다 (sidzsanghasida) éhesnek lenni
Ha a hallgató magasabb fokon áll a társadalmi ranglétrán, mint a mondat tárgya, akkor is, ha a mondat tárgya a beszélőnél nagyobb tiszteletet érdemel, ezt a fajta végződést elhagyják, például: „Tanárnő, ő itt a bátyám.” (A báty nagyobb tiszteletet érdemel a beszélőnél, a tanárnő azonban magasabb rangú, mint az idősebb testvér.) Az újságok egyáltalán nem alkalmazzák.
Megszólítások Családtagok megszólításánál a -nim (-님) végződéssel lehet a tiszteletet kifejezni. A legáltalánosabban használt megszólítás a -ssi (-씨) végződés, melyet teljes névhez (권지용씨 Kvon Dzsijong-ssi) vagy keresztnévhez (지용씨 Dzsijong-ssi) lehet kapcsolni, utóbbi esetben általában közvetlenebb a hangnem. A modern Dél-Koreában egyre elterjedtebb a -ssi helyett a -nim kapcsolása az utónévhez.
Főnév Tiszteleti alak Fordítás 할머니 (halmoni) 할머님 (halmonim) nagymama 아버지 (abodzsi) 아버님 (abonim) apa 형 (hjong) 형님 (hjongnim) férfi bátyja 누나 (nuna) 누님 (nunim) férfi nővére 오빠 (oppa) 오라버니 (oraboni) nő bátyja 아들 (adul) 아드님 (adunim) fia 딸 (ttal) 따님 (ttanim) lánya
Jegyzetek
Források
udvariassag