thumb|left|220px|Szárnyának csíkos fonákja thumb|left|220px|Tüzes tarkalepke bábja

A tüzes tarkalepke (Melitaea didyma) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Eurázsiai faj; törzsalakja Közép-Európában él. Magyarországon általánosan elterjedt és gyakori. Hazánkban két alfaja fordul elő: Melitaea didyma ssp. crasnensis, Melitaea didyma ssp. austria — utóbbi csak Nyugat-Magyarországon.

Megjelenése

Szárnyának fesztávolsága kb. 34–36 mm. A nőstény valamivel nagyobb a hímnél. A többi Melitaea fajnál kevésbé mintázott. A hátulsó szárnyak krémfehér alapszínű feketén pettyezett fonákján két tűzvörös harántsáv húzódik. A nőstény barnásvörös, zöldes árnyalatú.

Elülső szárnyán a külső fekete szegélyt csak helyenként vagy egyáltalán nem kötik össze az érközökben kicsúcsosodó ívek a belső fekete foltsorral. A foltsor pettyeinek többsége elszigetelt, legfeljebb csak a cu erek végződésénél kapcsolódik. A hím alapszíne élénk tűzvörös, változatos, szabálytalan alakú foltjai koromfeketék. A legnagyobbak a kacskaringós középső sor foltjai. Hátulsó szárnyának foltsorainak lefutása egyenletesebb. A tőteret változatos kiterjedésű fekete behintés vagy foltok tarkítják. A hátsó szárny fonákja krémszínű, sárgásfehér, esetleg finom zöldes hintéssel. A tőtéren végighúzódó kanyargós, elágazó, vörös sáv a középtéren lapos hullámot vet. A kapilláris csík helyén az érközökben fekete pontok vannak, az erek végén, a rojtban pedig apró, fekete vonalkák.

Potroha finoman gyűrűs.

A hernyó kékesszürke, durva sárgásfehér pontokkal, sárga oldalvonalakkal és vörösessárga áltüskékkel.

Életmódja

thumb|left|220px|A hernyó

Az oligofág hernyó lágyszárúak leveleit rágja. Fő tápnövényei: az Plantago spp. és a gyújtoványfű (Linaria spp.) fajok. További tápnövényei: Veronika (Veronica), macskagyökér (Valeriana) ökörfarkkóró (Verbascum) A lepke nektárt szív. Hernyó állapotban telel át.

Magyarországon májustól júliusig repül. A M. d. ssp. austria alfajnak évente egy nemzedéke fejlődik ki, a M. d. ssp. crasnensisnek pedig hegy- és dombvidékeken egy, az Alföldön (a Tiszántúlon) viszont kettő.

Száraz, meleg helyeken: gyepekben, kaszálókon, virágos réteken, sziklafüves hegyoldalakon él kb. 2000 m magasságig. A hagy- és dombvidékeken gyakoribb, mint a síkon.

Alfajok, változatok

thumb|left|220px|A nőstény szárnyának alapszíne fakó

Melitaea didyma ssp. didyma (törzsváltozat) — szárnya élénk tűzvörös, fekete rajzolata szabálytalan, a hátsó szárny fonákja krémszínű két narancssárga szalaggal, szegélyén fekete foltocskák sorakoznak. Melitaea didyma ssp. ambra Melitaea didyma ssp. austria, Melitaea didyma ssp. carminea Melitaea didyma ssp. chimaera Melitaea didyma ssp. crasnensis — szárnyának fonákja sötétebb, több rajzolattal Melitaea didyma ssp. meridionalis — dél-európai Melitaea didyma ssp. turkestanica

Rokon fajok

Legközelebbi rokona a kis tarkalepke (Melitaea trivia).

Források Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 p. 54. Szalkay József: Melitaea didyma kitaibel.hu: Melitaea didyma

További információk

Kategória:Tarkalepkefélék Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország lepkéi Kategória:A Kárpát-medence lepkéi