Balázs () község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Kallós tartozik hozzá.
Fekvése Besztercebányától 14 km-re északkeletre fekszik.
Története Már a bronzkorban is éltek itt emberek.
A település 1496-ban keletkezett, amikor a terület birtokosa, Thurzó János a Lupcsica-patak mellé a környéken kitermelt réz feldolgozására olvasztót építtetett. 1529-ben említik először, lakói kohászok, szénégetők, favágók voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BALÁS. Szent Balás. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Potkonitzának szomszédságában. Határja sovány.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Balás, tót falu, Zolyóm vgyében, Urvölgyéhez 1/2 óra, hegyek közt. 127 kath. lak., kik többnyire favágók és szénégetők. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
A második világháború alatt a szlovák ellenállási mozgalom egyik központja volt. 1945. március 20-án a németek a falut felégették. Újjáépítése a háború utáni Csehszlovákia egyik első lépése volt, melyben számos külföldi fiatal is részt vett. 1949-ben hozzácsatolták a szintén elpusztult Kallós területét.
Népessége
1910-ben 282 lakosából 280 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.
1930-ban 236 lakosa mind csehszlovák volt. Kallóson 188 csehszlovák élt.
2001-ben 190 lakosából 188 szlovák volt.
2011-ben 208 lakosából 201 szlovák volt.
2021-ben 221 lakosából 216 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei
A Szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Jegyzetek
További információk Községinfó Travelatlas.sk Balázs Szlovákia térképén E-obce
Lásd még Kallós
Balazs Kategória:Zólyom vármegye települései