Schmidt Mária Erika (Budapest, 1953. október 10. –) Széchenyi-díjas magyar történész, 2002–2026 között a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. A XX., a XXI. Század Intézet, a Kertész Imre Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet főigazgatója. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója annak 2026-os megszűnéséig.
Ungár Anna és Ungár Péter édesanyja. Gyermekeivel a Budapesti Ingatlan Nyrt. (BIF) többségi tulajdonosa. A Befolyás-barométeren 2019-ban a 18. helyet foglalta el. A legbefolyásosabb magyar nők listáján 2026-ban az előző évi 2. helyezésről az ötvenedikre sorolta a Forbes összeállítása.
99 milliárd forintos becsült, családjával közös vagyonával a 100 leggazdagabb magyar 2024. évi összesítésében a 21. helyen szerepelt.A 100 leggazdagabb(2024) Kiadja: Perche Kft. | Budapest 2024 | 47.o. A legnagyobb magyar családi cégek között a negyedik helyet foglalta el gyermekeivel.
Pályafutása Az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett az Osztrák–Magyar Monarchia történetéből. Az 1980-as évek végén a Soros Alapítvány pénzügyi támogatásával történelmi kutatásokat végzett.
1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 2005-ben történelemtudományokból habilitált doktori címet szerzett. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universitäten, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad Vasemben, a New York-i és a bloomingtoni Indiana Egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. Számos történeti mű szerzője. 2013-tól az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke.
A vészkorszak 70. évfordulója alkalmából létrejövő, a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ főkurátora, szakmai vezetője. A tervek szerint 2014 áprilisában kellett volna átadni az intézményt, egy év késéssel elkészült, de átadására még 2017 júniusáig sem került sor.Megnyit végre a Sorsok Háza?, web.archive.orghttps://vastagbor.atlatszo.hu/2017/07/02/tokeletes-plakatelhelyezes-ketto-sorosos-a-sorsok-haza-mellett-ami-2-eve-zarva-van/
2018-ban oktatási funkciók tették szükségessé a Sorsok Háza projekt bővítését, ami tartalmazza a Józsefvárosi pályaudvarhoz kapcsolódó, használaton kívüli, elavult és leromlott három MÁV épület teljes felújítását és átépítését, tanösvény megvalósítását, és a megnövekedett közműigények kiszolgálását, ezért 667 millió forinttal megemelték a projekt 6, 6 milliárdos költségvetését. A múzeum 2018 őszén nyílt volna meg, azonban ez nem történt meg.
2015 októberében a kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezés céljából létrehozott szervezet működésének koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezte ki. A Kormány 2018. február 1-jén hatályba lépett határozatával az első világháború 100. évfordulójára történő méltó megemlékezés érdekében – visszamenő hatállyal, 2018. január 1. napjától – Schmidt Máriát az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezte ki.1012/2018. (II. 1.) Korm. határozat az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól 2020. október 10-én a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatójaként a miniszterelnökkel nyitotta meg a Kertész Imre Intézetet.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter 2026. szeptember 15-i döntésével a Terror Háza főigazgatójának tisztségéből azonnali hatállyal felmentette, az intézmény látogathatóságát pedig annak tárcai átvilágításáig ideiglenesen felfüggesztette.
Magánélete Apai ágon erdélyi szász származású.
Férje a 2006-ban elhunyt szociológus, milliárdos nagyvállalkozó Ungár András volt (Ungár Klára testvére).Elhunyt dr. Ungár András , irodahaz.info Lánya, Ungár Anna, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. igazgatótanácsi elnöke, lakberendező; fia Ungár Péter, a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja.Ungár Péter: Vannak vitáink édesanyámmal , mno.hu
Munkahelyei Szellemi szabadfoglalkozású (1978–1996) Egyetemi adjunktus – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Intézet (1996–2000) A miniszterelnök főtanácsadója (1998–2002) A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja (1999– ) Főigazgató, XX. Század Intézet (1999– ) Főigazgató, XXI. Század Intézet (2000– ) Egyetemi docens – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Intézet (2000–2010) Főigazgató, Terror Háza Múzeum (2002–2026 ) A Médiaunió kuratóriumának elnöke (2008– ) Az Európai Történelem Háza elnevezésű projekt szakértői tanácsának tagja (2008– ) Egyetemi tanár – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Intézet (2010–2024) Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja (2013–2020) A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) Tudományos Tanács tagja (2013–2018) A Gulág Emlékbizottság állandó tagja (2015– ) Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos, az emlékbizottság társelnöke (2015–2017) Főigazgató, Kertész Imre Intézet (2017– ) A Nők Magyarországért Klub alapító tagja (2018) A "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos (2019–2022) A The Demokracy & Culture Foundation vezetőségi tanácsának tagja (2022– ) A MOL Új Európa Alapítvány kuratóriumának tagja (2023– ) A Puskás Múzeum vezető kurátora (2024– )
Kutatási területek A magyar zsidóság története 1918-tól Magyarország története a diktatúrák alatt Diktatúrák a XX. században
Személye körüli konfliktusok A Fidesszel szemben álló politikai pártok, a független média és számos szakmabeli történész a 2010-2026 között fennállt Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) egyik legfőbb ideológusaként és a Fidesz fontos politikai propagandistájaként tartja számon. Ezen elemzések alapján az Orbán-korszakban Schmidt Mária intézményrendszere kulcsszerepet játszott a kormányzati narratívák ideológiai előkészítésében. Több alkalommal kapott bírálatokat a történelem Fidesz számára előnyősnek vélt újraértelmezése és elfogult emlékezetpolitikája, a rejtett gazdasági visszaélései és az Európai Unióval fokozatosan növekvő szembehelyezkedése miatt.
1956-os emlékév
2016-ban Schmidtet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából létrehozott emlékbizottság társelnökévé és az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Az emlékév keretében Schmidt beszámolója szerint "létrehoztak 500 emlékpontot, amelynek célja, hogy a települések helyben megtalálják a maguk '56-os hőseit, kiadtak 230 könyvet, 60 különböző kutatási programot indítottak el, támogattak 100 művészeti produkciót, 450 rendezvényre adtak pénzt, amelyet civilek és más szervezetek valósítottak meg, 5000 pedagógus, köztük 3500 történelemtanárnak tartottak 30 órás továbbképzéseket, és 40 romkocsmát öltöztettek fel '56-os díszbe." Az emlékév kapcsán az ellenzéki sajtóban különböző kifogások merültek föl. Egyrészről a Schmidt vezette közalapítvány – a kormánybiztos ígérete ellenére – nem számolt el tételesen a költségekkel. Emiatt a blog.atlatszo.hu oldal pert indított, melynek eredményeként nyilvánosságra kellett hozni az emlékév költségvetését.https://blog.atlatszo.hu/2018/01/kipereltuk-az-1956-os-emlekev-koltsegeit-schmidt-maria-kozalapitvanyatol-de-igy-se-latunk-tisztan/ Másrészt pedig az 56-os Emlékév hivatalos dalával, a Desmond Child által írt "Egy szabad országért!" című darabbal kapcsolatban nehezményezték, hogy a darab 50 millió forintba került, valamint, hogy Desmond Child egy korábbi számát hangszerelték át.
Történészi körökből azt kifogásolták, hogy a korábbi történészi konszenzustól, tudniillik, hogy 56-ban egyaránt szerepet kapott az utca népe és a reformkommunisták, Schmidt egyoldalúan csak a pesti srácok érdemeit emelte ki, mikor több száz egykori forradalmár képmását plakátolták ki Budapest főbb helyein. A kihelyezett plakátok egyikéhez Michael Rougier egy 1956-os fotóját használták, amely egy gyermekkorú felkelőt ábrázol, akit a plakát készítői Dózsa László színművészként azonosítottak, és a plakátra az ő nevét írták fel. Hamarosan azonban jelentkezett egy férfi (Szakács János), aki nagybátyját, néhai Pruck Pált vélte felfedezni a képen szereplő fiúban, és kérte a hiba javítását.
A kérdés körül politikai felhangoktól és személyeskedéstől sem mentes közéleti és sajtóvita alakult ki, amelynek során megkérdőjeleződtek Dózsa László saját 1956-os szerepéről szóló állításai. A konfliktus során Schmidt Mária olyan kijelentéseket fogalmazott meg az elhunyt Pruck Pálról, amelyeket a hozzátartozói kegyeletsértőnek éreztek. Schmidt megígérte a bocsánatkérést, ha bebizonyosodik hogy a plakáttal kapcsolatban hibát követtek el, később azonban az erre utaló érveket nem fogadta el és az azokat feltáró történészeket politikai elfogultsággal vádolta. 2017-ben a Schmidt által vezetett közalapítvány kuratóriuma közleményt adott ki, amelyben a közalapítvány egyik korábbi, időközben felmondott történészét, Horváth Miklóst tette felelőssé a történtekért, aki a szakmai hibáért nyilvános bocsánatkérés keretében valóban vállalta a felelősséget, ám azzal vádolta Schmidtet, hogy amikor a fotóról szakmai vitát akart nyitni, azt megakadályozta. Ezen állítását annak a bírósági eljárásnak a keretében, amelyet Pruck lánya indított, hogy az emlékbizottság adjon neki írásos elégtételt, Horváth több volt munkatársa cáfolta.
Schmidt Mária ezidáig nem kért bocsánatot Pruckéktól, a per folyamatban van, amit 2018-ban a közalapítvány első fokon elveszített.
Soros mint James Bond-gonosz Írásaiban Soros Györgyöt egy James Bond-film „gonosz, de rendkívül okos” főkarakteréhez hasonlította, aki a nemzeti szuverenitások módszeres lebontásán és egy globális hálózat kiépítésén dolgozik.
Orosz-ukrán háború Nagy felháborodást váltott ki azon állítása, amelyben azzal vádolta meg az ukránokat, hogy a nemzetközi sajtót bejárt bucsai mészárlást valójában ők maguk követték el a saját lakosságuk ellen, hogy ezzel hergeljék a közvéleményt az oroszok ellen.
Emlékezetes kijelentések „Németországban nincs internet” 2019 áprilisában az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a nyugat-európai állapotokról: „ott nincs wifi, meg internet Németországban, mert nagyon le vannak maradva, ott középkori állapotok vannak ebből a szempontból.”
A független média rámutatott, hogy Schmidt egy olyan lesújtó képet próbált festeni Németországról, hogy az illeszkedjen a kormányzati kommunikáció „hanyatló Nyugat” narratívájába. Más elemzők arról írtak, hogy a „tébolyult eszmefuttatás” célja a nyugati dominancia megkérdőjelezése és Magyarország fejlettebbként való beállítása volt.
Magyar Péter a kormányfővé válása után többször is élcelődött az állítással.
Véleménye a választási vereség okáról 2026 augusztusában a Mandinernek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy mi lehetett a Fidesz 2026-os választási vereségének oka:„Nem értettük meg azt sem, mit okozott a széles sávú internettel való teljes lefedettség a közéletben, illetve az, hogy minden magyarnak van okostelefonja. A mesterséges intelligenciával pedig lényegében megszűnt a káros nemzetközi trendekkel szemben védelmet adó nyelvi egyediségünk, elszigeteltségünk is.”
Művei Könyvek