Alsó-Zala vármegye vagy Alsó-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország délnyugati részében. Területe ma Magyarország és Horvátország része.
Földrajz A vármegyét északon Felső-Zala vármegye, keleten Somogy vármegye, délen Varasd vármegye és Belovár-Kőrös vármegye, nyugaton pedig Stájerország határolták.
Történelem
Alsó-Zala vármegye létrehozása nagyrészt Zalaegerszeg és Nagykanizsa több évszázadra visszamenő vetélkedésének, pontosabban Nagykanizsa megyeszékhelyi ambícióinak volt a következménye 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. Landler Jenő a Forradalmi Kormányzótanács belügyi népbiztosa – aki maga is Nagykanizsán végezte középiskolai tanulmányaithttp://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=564 – 1919. április 10-én kelt határozatával választotta ketté Zala vármegyét és hozta létre Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket, előbbit Nagykanizsa, míg utóbbit Zalaegerszeg székhellyel. A tanácskormány bukását követően Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket megszüntették és Zala vármegyét újraegyesítették.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 295.142 személy volt, ebből: 60% magyar 31% horvát 7,5% vend 1% német
Zala vármegye kettéosztásával a megye lakosságának mintegy 63 százaléka Alsó-Zala vármegyéhez, míg 37 százaléka Felső-Zala vármegyéhez került. Ezzel a lépéssel Alsó-Zala vármegyében Zala vármegyéhez képest arányaiban csökkent a magyarok és nőtt a horvátok aránya az összlakosságon belül.
Közigazgatás
Alsólendvai járás (Alsólendva) Csáktornyai járás (Csáktornya) Keszthelyi járás (Keszthely) Letenyei járás (Letenye) Nagykanizsai járás (Nagykanizsa) Pacsai járás (Pacsa) Perlaki járás (Perlak)http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_16_09.pdf
Jegyzetek
Kategória:Magyar történelmi államszervezet Kategória:Magyar Tanácsköztársaság