1997-ben bemutatott japán animációs történelmi fantasy film. Mijazaki Hajao írta és rendezte, valamint a Studio Ghibli gyártásában készült. A film főszereplőit Macuda Jódzsi, Isida Juriko, Tanaka Júko, Kobajasi Kaoru, Simamoto Szumi és Miva Akihiro szeijúk szólaltatják meg.
A vadon hercegnője egy dzsidaigeki (japán történelmi dráma), amely a Muromacsi-kor késői szakaszában játszódik Japánban, számos fantasztikus elemmel kiegészítve. A történet főszereplője egy fiatal emisi harcos, Asitaka, aki az erdő természetfeletti őrzőinek és Vasváros lakóinak harcába keveredik. Utóbbiak a végletekig ki akarják aknázni az erdő erőforrásait. A harcból senki sem kerülhet ki győztesen, az ember és a természet harmonikus kapcsolata csak átmeneti lehet. A film eredeti címében szereplő nem egy név, hanem egy kifejezés a japán nyelvben a lélekre vagy szörnyre.
A film bemutatója 1997. július 12-én volt Japánban, majd 1999. október 29-én az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon a Titanic Fesztiválon mutatták be 2000. október 8-án, VHS-en és DVD-n a UIP-Dunafilm forgalmazta, televízióban a TV2 és a Digi Film vetítette.
A vadon hercegnője pozitív kritikai és kereskedelmi fogadtatásban részesült, 1997-ben a legjobban jövedelmező film volt Japánban a Titanic bemutatásáig. Észak-Amerikában a Miramax Films forgalmazta, s bár a jegypénztáraknál kevés bevételt hozott, a DVD- és VHS-kiadások jól fogytak, ami a Ghibli érdeklődését is felkeltette a nyugati piac iránt.
Cselekmény Egy óriás vaddisznó, amelyet démon szállt meg, megtámad egy emisi falut. Az utolsó emisi herceg, Asitaka kénytelen megölni a harcban, azonban a vadkan megátkozza. Az átok jobb kezére telepszik, s bár emberfeletti erőt ad neki, de ő maga is tudja, hogy végül meg fogja ölni. Asitaka ezért a falu jósának, Hii-szamának tanácsára elhagyja népét és nyugatra megy, hogy gyógyírt találjon. Útja során találkozik Dzsigóval egy vándor szerzetessel, aki elárulja neki, hogy segítséget kaphat az erdő szellemétől, melynek erdejét óriási állatistenek lakják. Az erdő mellett található (új szinkronban Vasgyár) lakói a vaskohóik fűtéséhez folyamatosan irtják az erdőt, hogy vasat és tűzfegyvereket állítsanak elő, melyekkel képesek felvenni a harcot az erdő fenevadjaival. Az erdőben lakó állat-istenek között találhatók óriás farkasok, mint Moro, a farkas istennő, aki örökbe fogadta Szant, egy fiatal lányt, amikor annak szülei meghaltak. Szant a vasvárosiak csak a hívják.
Nyugatra tartó útja során Asitaka két sérült vasvárosira bukkan, akiket a farkasok sebesítettek meg. A sebesültekkel az erdőn keresztül elindul Vasvárosba, amikor megpillantja az (új szinkronban Vadistent), egy lényt, amely nappal kirin-szerű alakot ölt, éjszaka pedig erdő fölé magasodó alaktalan lépegető óriás.
Vasvárosban Asitaka megtudja Ebosi úrnőtől, a település erős és nagy tiszteletnek örvendő vezetőjétől – aki Mijazaki szerint sirabjósi megjelenésű –, hogy a rá támadó vadkan, Nago vaddisznóisten, az erdő egyik védelmezője volt, akit Ebosi lőtt meg, majd a haragtól és gyűlölettől démonná vált. A várost megismerve Asitaka azt is megtudja, hogy Vasváros – és Ebosi úrnő – befogadja a társadalomból kiutasítottakat, beleértve a prostituáltakat és leprásokat, ezért nem tud haragudni Ebosira. Még ezen az éjjelen Szan behatol Vasvárosba, hogy megölje Ebosit. Asitaka közbeavatkozik és megállítja a kettejük közötti harcot, Szannal elhagyja a várost, de városi lány véletlenül egy tűzfegyverrel halálosan megsebzi. Szan elviszi Asitakát az Erdő Szelleméhez, aki ugyan begyógyítja a sebét, de a karjára telepedett átkot nem távolítja el. Okkoto isten vezetésével a vaddisznók Vasváros megtámadására készülnek, Szan és Moro családjával csatlakozik hozzájuk. Ezalatt Ebosi felkészül a harcra és előreküldi az embereivel Dzsigót az Erdő Szellemének elpusztítására. Dzsigo valójában zsoldos fejvadász, aki az Erdő Szellemének fejét el akarja vinni a császárnak, aki megígérte, hogy gazdaggá teszi azt, aki örök életet szerez neki és Vasvárost a helyi daimjó védelme alá helyezi.
Asitaka visszatér Vasvárosba, de kihasználva, hogy a férfiak távol vannak, azt szamurájok vették ostrom alá, ezért elindul értesíteni Ebosit. Eközben Okkoto és a vaddisznók nem képesek felvenni a harcot a tűzfegyverekkel szemben, és szinte mindannyian elpusztulnak. Okkoto megsérül és elkezd démonná változni. Szan próbálja megakadályozni, hogy Nago sorsára jusson, de az ő testén is felcsapnak a rontás jelei. Asitaka és a harc során szintén megsérült Moro mentik meg a lányt. Megjelenik az Erdő Szelleme, aki elveszi Moro és Okkoto életét is. Ebosi emberei közben vaddisznónak álcázva behatolnak az erdőbe és Okkotót követve eljutnak az Erdő Szelleméhez. Ebosi többször rálő a szellemre, végül lefejezi abban a pillanatban, amint éjszakai formáját kezdi el felvenni. Dzsigo begyűjti a fejet, de az Erdő Szelleme a „halál pusztító istenévé” változik és miközben a fejét keresi, elkezd mindent elpusztítani maga körül – beleértve Vasvárost is. Asitaka és Szan Dzsigo után erednek, hogy visszaszerezzék a fejet és visszaadják az Erdő Szellemének mielőtt még felkel a Nap. Miután ez megtörténik, az Erdő Szelleme eltűnik, de pusztulásával mindent meggyógyít maga körül: a földet, a leprásokat, Asitakát és Szant. Az emberek és a természet egyensúlya tehát visszaállni látszik. Szan viszont nem tudja megbocsátani az embereknek, amit tettek, s úgy dönt, hogy továbbra is az erdőben fog élni. Asitaka a városban marad és segít újjáépíteni azt, de megígéri Szannak, hogy időnként meglátogatja. Ebosi elképed azon, hogy Asitaka, Szan és farkasok mentették meg őt és Vasváros lakóit, és elhatározza, hogy egy jobb várost építenek a romokon. A film záró képsorain egy kodama (falélek) jelenik meg az újjászülető erdőben.
Szereplők
Szereplő Japán hang Angol hang Magyar hang 1. magyar változat(UIP-Dunafilm, 2000) 2. magyar változat(Digi, 2015)Macuda JódzsiBilly CrudupLippai LászlóCzető RolandIsida JurikoTara CharandoffMánya ZsófiCsifó DorinaMiva AkihiroGillian AndersonSzabó ÉvaTóth SzilviaTanaka JúkoMinnie DriverŐsi IldikóKisfalvi KrisztinaKobajasi KaoruBilly Bob ThorntonKocsis GyörgyPálfai PéterSimamoto SzumiJada Pinkett SmithSzénási KataKardos EszterMorisige HiszajaKeith DavidOrosz IstvánVass GáborKamidzsó CunehikoJohn DiMaggioKőszegi ÁkosPetridisz HrisztoszNisimura MaszahikoJohn DeMitaF. Nagy ZoltánGalbenisz TomaszMori MicukoDebi DerryberryMartin MártaHalász ArankaTovábbi hangok az 1. magyar változatban: Melis Gábor, Mics Ildikó, Sótonyi GáborTovábbi hangok a 2. magyar változatban: Andresz Kati, Áron László, Bácskai János, Bárány Virág, Barbinek Péter, Bartók László, Berzsenyi Zoltán, Boldog Emese, Csuha Lajos, Dóka Andrea, Élő Balázs, Farkas Zita, Fellegi Lénárd, Garamszegi Gábor, Haagen Imre, Hábermann Lívia, Hegedüs Miklós, Honti Molnár Gábor, Horváth Vilmos Zoltán, Juhász Zoltán, Kajtár Róbert, Kapácsy Miklós, Kokas Piroska, Martin Adél, Pál Zsófia, Péter Richárd, Potocsny Andor, Seder Gábor, Sipos Eszter Anna, Szabó Máté, Szanyi Péter, Szokolay Ottó, Tóth Nikolett, Várkonyi András
Megvalósítás bélyegkép|jobbra|250px|A démon férgeket 3D számítógépes animációval helyezték rá a kézzel rajzolt Asitakára Az 1970-es években Mijazaki rajzolt néhány vázlatot egy filmhez, amelyben egy hercegnő egy szörnyeteggel él az erdő mélyén. Mijazaki 1994 augusztusában kezdte írni a film cselekményét és felvázolni a kezdeti forgatókönyvet. A korai ötleteinek és látványterveinek feldolgozásakor nehézségei adódtak, mivel azok elemeit a Totoro – A varázserdő titka forgatókönyvének írásakor már felhasználta és a korai vázlatok és képtáblák megalkotása óta változtak a fogyasztói igények is. Ez az írói blokk tette lehetővé Mijazakinak az On Your Mark promóciós videójának elkészítését. Ezután újult lendülettel kezdett neki A vadon hercegnője forgatásához.
1995 áprilisában Andó Maszasi felügyelő animátor megtervezte a szereplőket Mijazaki forgatókönyvéhez. Még ebben a hónapban Mijazaki és Andó három napra elutazott Jakusima és Kjúsú őserdeibe – a Nauszika – A szél harcosai tájait is megihlető helyszínekre – és a Sirakami-Szancsi hegységbe, Észak-Honsúra, hogy díszlettervezők, háttérfestők és digitális animátorok egy csoportjával helyszíni felméréseket végezzen. Az animációs munkák 1995 júliusában kezdődtek. Mijazaki személyesen felügyelte a film celluloid képkockájának elkészültét, melyből megközelítőleg -et újra kellett rajzolni. A film befejezésének képes forgatókönyve csupán egy hónappal a japán premier előtt lett véglegesítve.
bélyegkép|jobbra|100px|A Mijazaki által megalkotott új kandzsi A vadon hercegnője többnyire kézi rajzolással készült, de tartalmaz összesen öt percnyi számítógépes animációt is. A számítógépes animációt a hagyományos celluloid alapú animáció kisegítésére használták, vegyítve a számítógépes grafikát a hagyományos rajzolással. További 10 perc tartalmaz digitális festést, mely technikát a későbbi Studio Ghibli-filmeknél is használták. A film döntő részét hagyományos festéssel színezték, a színsémákat Mijazaki és Jaszuda Micsijo állították össze. A producerek azonban egyetértettek abban, hogy a számítógépes technika nagyban hozzájárult, hogy a film a bejelentett premieridőpontra elkészült. A film 2,35 milliárd jen (23,5 millió dollár) költségvetéssel készült.
A filmhez kétféle címet alkottak meg. A választott Mononoke hime mellett az címet is fontolóra vették. A TBS egy 2013. novemberi műsorában Szuzuki Tosio megemlítette, hogy Mijazaki Hajao inkább utóbbit, ő maga pedig az előbbit tartotta előnyösebbnek. Szuzuki arról is beszélt, hogy Mijazaki még egy új kandzsit is megalkotott kívánt címéhez.
Inspirációk bélyegkép|jobbra|250px|Jakusima őserdei ihlették a film cselekményének fő színterét Mijazaki rajongója volt a westernfilmjeiről ismert John Ford ír–amerikai rendezőnek. Vasvárost egy szűkös határ menti városnak alkotta meg, és száműzött csoportokból vagy sanyargatott kisebbségekből származó szereplőkkel népesítette be, akik jóformán sohasem jelennek meg a japán filmekben. A szereplőket „sóvárgónak, ambiciózusnak és keménynek” alkotta meg. Mijazaki nem kívánta visszaadni a pontos középkori japán történelmet, viszont ábrázolni akarta a természet és a modern ipari civilizáció megoldhatatlannak tűnő konfliktusának kezdetét.
A filmben megjelenő tájakat Jakusima inspirálta. Annak ellenére, hogy a Muromacsi-korban játszódik, A vadon hercegnője a három ősi japán nemzet, a dzsómon, a jamato és az emisi meg nem történt összecsapását jeleníti meg.
Témák A vadon hercegnője központi témája a környezet. A film Asitaka kalandos útjára fókuszál, aki nyugatra tart, hogy feloldja Nago, a vaddisznó átkát, akit Ebosi változtatott démonná. Michelle J. Smith és Elizabeth Parsons szerint a film „kívülállókat tesz hőssé minden identitáspolitikai kategóriában és elmossa a sztereotípiákat, amelyek rendszerint meghatározzák ezeket a szereplőket”. Annak kapcsán, mikor a szarvasisten elpusztítja az erdőt és Vasvárost, úgy vélekedtek, hogy „a természetfeletti erők pusztítását az emberek szabadítják el, akik mohón fogyasztják a természet erőforrásait”. Smith és Parsons Ebosit egy üzletasszonyként jellemzik, aki arra vágyik, hogy pénzt szerezzen az erdő rovására, és Ebosi azon szándékára, hogy elpusztítva az erdőt, kibányássza a hegyet, úgy hivatkoznak, hogy „megtestesíti a környezetvédő gonoszt”.