Felső-Zala vármegye vagy Felső-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország nyugati, délnyugati részében. Területe ma Magyarország része.
Földrajz A vármegyét északon Vas vármegye és Veszprém vármegye, keleten Veszprém vármegye, délen Alsó-Zala vármegye határolták.
Történelem
Felső-Zala vármegye létrehozása nagyrészt Zalaegerszeg és Nagykanizsa több évszázadra visszamenő vetélkedésének, pontosabban Nagykanizsa megyeszékhelyi ambícióinak volt a következménye 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. Landler Jenő a Forradalmi Kormányzótanács belügyi népbiztosa – aki maga is Nagykanizsán végezte középiskolai tanulmányaithttp://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=564 – 1919. április 10-én kelt határozatával választotta ketté Zala vármegyét és hozta létre Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket, előbbit Nagykanizsa, míg utóbbit Zalaegerszeg székhellyel. A tanácskormány bukását követően Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket megszüntették és Zala vármegyét újraegyesítették.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 171.191 személy volt, ebből: 98,5% magyar 1% német
Zala vármegye kettéosztásával a megye lakosságának mintegy 63 százaléka Alsó-Zala vármegyéhez, míg 37 százaléka Felső-Zala vármegyéhez került. Ezzel a lépéssel Alsó-Zala vármegyében Zala vármegyéhez képest arányaiban csökkent a magyarok és nőtt a horvátok aránya az összlakosságon belül. Ezzel szemben Felső-Zala vármegye csaknem teljesen homogén magyar nemzetiségű megyévé vált.
Közigazgatás
Novai járás (Nova) Sümegi járás (Sümeg) Tapolcai járás (Tapolca) Zalaegerszegi járás (Zalaegerszeg) Zalaszentgróti járás (Zalaszentgrót) Balatonfüredi járás (Balatonfüred, 1908-ban alakult)http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_16_09.pdf
Jegyzetek
Kategória:Magyar történelmi államszervezet Kategória:Magyar Tanácsköztársaság