Gróf cegei és szentegyedi Wass Ottília (Kolozsvár, 1829. január 14. – Kolozsvár, 1917. március 5.) költő, művészetpártoló.
Származása Apja a cegei Wass családbólW. Kovács András: A cegei Wass család története (16–20. század) származott, anyja gróf Gyulai Franciska.
Élete Édesapja Wass György, 1836. november 17-én, 44 éves korában meghalt, így édesanyja korán özvegyen maradt két gyermekével, Ottíliával és Zsuzsannával (Minka). A családot az anya öccse, Gyulai Lajos támogatta, aki halála után két nővérére és Franciska lányaira hagyta vagyonát.
A Wass család barátja volt Kemény Zsigmond, aki Ottília számára a nagy szerelmet jelentette. Ez a szerelem soha nem teljesedett be, mivel anyja nem támogatta kapcsolatukat. A második szerelem Rosty Pál személyében talált rá Ottíliára, de ez sem volt életre szóló kapcsolat. Soha nem ment férjhez, 1858-tól együtt lakott férjétől elvált nővérével.
Sokat utazott, Európa csaknem minden nyugati országában járt, sőt Görögországba és Törökországba is ellátogatott. A család vagyonának köszönhetően utazásai során több műtárgyra is szert tett, így a családi ház valóságos múzeummá vált. A magyar nyelv mellett több nyugati nyelven is beszélt, így németül, franciául, angolul, olaszul.
Munkássága Költeményei napilapokban, nyomtatványokban, sőt német nyelvű változatban is megjelentek. Témájuk a család és a szerelem. Versei mellett, nyelvtudásának köszönhetően, fordított is. Ismert fordítása Liszt Ferenc Chopin című munkája.
Munkái A hullám A költészethez A pacali hegy magasán A pacali sírkertben (1865) Azt mondják mind Esdeklés Föl! (1860) Megnyugvás Mi lelkesítsen engem dalra Mindhiába Századunk dicső költőjéhez Töredék
Mecénási szerepe A Wass-ház a kor valóságos irodalmi centruma volt. Édesanyjának köszönhetően, aki Trestián népiskolát alapított, Ottília mecénási szerepe már gyerekkorában megkezdődött. Anyjával és nővérével együtt tanította a gyerekeket, ellátta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején házukba szállásolt menekülteket. A család vagyonát jótékony célokra hagyta: műtárgyai az Erdélyi Múzeum-Egyesület birtokába kerültek, könyvtárát a református Kún-kollégiumra hagyta, és szinte minden rokonára emléktárgyakat hagyott. Halála után vagyonának fele szintén az általa támogatott Erdélyi Múzeum Egyesületre szállt.
Jegyzetek
Források Deák Farkas: A gróf Wass-család czegei levéltáráról és a gyekei Wesselényi síremlékről, Századok, 8(1874), 301–311. o. De Gerando Antonina: A munka történetének rövid vázlata , Budapest, Légrády Testvérek, 1880 Dr. Kántor Lajos: Czegei gróf Wass Ottilia az erdélyi Múzeum-Egyesület nagy jótevője, Erdélyi Múzeum, 43(1938), 85–106. o. Entz Géza: A cegei Wass-kastély , Ellenzék, 1942. nov. 28., 63. köt., 270. sz. Faylné-Hentaller Mariska: A magyar írónőkről , Budapest, 1889 Köblös Zoltán: Czegei Vass György és Vass László naplóinak családtörténeti adatai 1659–1738 , Geneológiai Füzetek, 6(1908), 155–157. o., 177–186. o.
Réthy Lajos: Négy írónő egy családban , Vasárnapi Újság, 45(1877), 710–711. o. W. Kovács András: A cegei Wass család története (16–20. század) , Erdélyi Múzeum, 66(2004), 1–56. o.
További információk Az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltára Erdélyi nagyasszonyok Czegei gróf Wass Ottilia az erdélyi Múzeum-Egyesület nagy jótevője PIM adattár
Kapcsolódó szócikkek Wass-ház
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar nők Kategória:Kolozsváriak Kategória:1829-ben született személyek Kategória:1917-ben elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek