320x320px|bélyegkép|Ismert magyar filmkészítők és színészek montázsaA bal felső képtől a jobb alsóig: Várkonyi Zoltán, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly, Bacsó Péter, Mészáros Márta, Szabó István, Bódy Gábor, Tarr Béla, Enyedi Ildikó, Szász János, Hajdú Szabolcs, Pálfi György, Mundruczó Kornél, Nemes Jeles László, Páger Antal, Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya és Borbély Alexandra

A magyar film/mozi története 1896-ban vette kezdetét: a Lumière testvérek filmjeit 1896. május 10-én vetítették a Royal Szálló kávéházában. Sziklai Arnold és Zsigmond 1896 júniusában az Andrássy út 41. szám alatt megnyitották az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumière filmeket vetítettek a közönségnek. Az elegáns környék lakói azonban lenézték az új szórakoztatási médiát, ezért a vállalkozás érdeklődés hiányában bezárt. A filmvetítések ugyanakkor elterjedtek a kávéházakban, és 1911-ben már 100 filmszínház működött Budapesten.

A mozi szó eredete A mozi szó először Heltai Jenő Dal a moziról (más címen Berta a moziban) című kupléjának refrénjében fordult elő, melyet Heltai Bernát című 1907-ben a Vígszínházban bemutatott darabjába is beillesztett. A szó hamar meghonosodott, és kiszorította a hosszú mozgófényképszínház kifejezést (melynek rövid alakját is használták a korban: "mozgó").

Az első magyar felvételek Az első magyarországi filmfelvételek 1896-ban a millenniumi ünnepségeken készültek. Lumière-ék operatőrei a Budavári felvonulást vették fel. Az első magyar operatőr Sziklai Zsigmond volt. Városligeti, a Munkácsy kiállítás megnyitóján készített felvételei elvesztek.

Az első magyar film thumb|right|A táncz forgatásán Az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás A táncz volt, ami az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. 1901-ben Pekár Gyula mozgóképeket kért Zsitovszky Bélától, az Uránia vetítőgépészétől. Az eredetileg fotográfus Zsitovszky örömmel látott a feladathoz az Uránia tetőteraszán, a kor kitűnő színészeivel és az Operaház balerináival. A 24 kinematogrammot 1901. április 30-án mutatták be.

1900-as évek A filmbemutatás első tíz évében 270 állandó mozi működik, köztük néhány nagy befogadó-képességű mozipalota (például a Royal Apollo). Az évtized végén megszervezték a filmforgalmazást. Az első kölcsönző cég Ungerleider Mór 1908-ban alapított Projectograph vállalata lett. A kölcsönzésből nőtt ki a filmgyártás, a filmkereskedelemből az alkotás. Ungerleider Mór Projectograph vállalata 1908-tól folytatott rendszeres filmgyártást, dokumentumfilmeket és filmhíradókat kínálva.

A tízes évek elején az irodalom, a képzőművészet és a színház elitje lelkesen pártolta az új kifejezési formát. A Nyugat című folyóirat köré tömörülő írók a 20. századi modern európai irodalomhoz való felzárkózást támogatták, és lelkes mozilátogatók lettek. Karinthy Frigyes a tízes években Korda Sándor dramaturgja volt.

A filmszakma a film nevelési, tájékoztatási, népművelési jelentőségét hangsúlyozzák. Az amerikai filmeket közönségesnek, laposnak, Asta Nielsen filmjeit frivolnak érzik. Első játékfilmjeink sem alkalmasak a kételyek eloszlatására. Az első művészi ambíciójú vállalkozás, a Vígszínház melléküzemágaként 1911-ben alapított Hunnia filmvállalat, a szakmai dilettantizmus és a külföldi filmek hazai konkurenseit nem jó szemmel néző forgalmazói maffia áldozata lett.

A magyar filmgyártás kialakulásának korai szakaszában felvirágzik egy hibrid műfaj: a kinemaszkeccs, melyben a vetítést szakították félbe, s a film szereplői eleven valóságukban léptek a közönség elé. A film és színház kombinációjából született műfaj több jelentős alkotót megihletett. Molnár Ferenc két szkeccset is írt: Gazdag ember kabátja, Aranyásó. A műfaj legjelesebb művelőjét, Karinthy Frigyest a Színházi Élet című lapban tréfásan „magyar Szkeccspir”-nek nevezik.

Ungerleider Mór szakmai folyóiratot is alapított, az 1908-tól megjelent Mozgófénykép Híradót, melyben a kor jelentős írói, színházi rendezői, tudósai írtak a filmről. A 18 éves Korda Sándor, az első magyar filmkritikus, úttörő filmelméleti cikkek sorát publikálta. A mozgás és vizualitás jelentőségét hangsúlyozta. A film alkotójának a rendezőt tekintette. Kertész Mihály a Mozgófénykép Híradó hasábjain számol be a nagy presztízsű dán filmgyártásról. Későbbi cikkeiben saját filmrendezési tapasztalatai kaptak nyilvánosságot, kiemelte a filmrendezés profizmusát: „kifejezetten szakszerűséget és hosszas gyakorlatot igényel.” Korda és Kertész Mihály viszonya a Mozgófénykép Híradóhoz arra emlékeztet, ahogy Truffaut vagy Godard nagy rendezővé nőtte ki magát a Cahiers du Cinéma köréből. A Mozgófénykép Híradó hasábjain publikáló íróknak, esztétáknak, olyan sejtéseik voltak a film művészi lehetőségeiről, melyeket a kibontakozó magyar filmipar a következő években nem váltott be.

A magyar film története Elveszett magyar filmek A korai magyar filmek jelentős része elpusztult.

A némafilm korszaka (1896–1930)

Kezdetek 1896. Első vetítés a Váci utcán, szabadtéren történik 1896. Első vetítés a Somosi orfeumban (beltérben) Lumière animatográfián 1896. Második vetítés a Royal Szállóban (Eugène Dupont) és Konstantinápoly Budapesten mulatóban, Edison ikonográfon 1896. Első mozi az Apolló lesz, az első állandó a városligeti Fortuna volt.

Az első filmvállalkozók:

Sziklai testvérek (Arnold és Zsigmond) – filmkészítés és az első híradófelvételek (Millenniumi kiállításról) Projektográf Vállalat (Neumann József artista és Ungerleider Mór)- gyártó, forgalmazó (Dán filmeket hoznak be a Nordis cégtől)- 1908-9 között 11 65 és 250 m közötti hosszúságú kisfilmeket készített, rekonstruált híradókat és burleszkeket.

Az első magyar film:

Uránia Tudományos Színház: Pekár Gyula táncról szóló előadásához Zsitkovszky Béla készíti A táncz c. filmet Első szakmai újság: 1907-9 Kinematograf Első szakmai szövetség: 1909. június: Magyar Kinematografusok Országos Szövetsége (67 taggal) Saját lapjuk: Mozgófénykép Híradó 1910-es felmérés szerint 270 mozi van Magyarországon, ebből 92 Budapesten. 1911. júniusában megalakult a Hunnia Filmgyár. A Pannónia és a Sziget utca sarkán építették fel az első műtermet: 50m hosszú és 25m széles üvegcsarnok volt. (1913-ig működött).

Az első magyar filmlaboratórium:

Zsitkovszky Béla hozta létre 1901-ben az Uránia Tudományos Színház emeletén, háromfős személyzettel: Zsitkovszky, aki rendezett, operatőri és labormunkát végzett, valamint egy Gabos nevű fényképészsegéd és Kati nevű takarítónő.

1912–1914 Sajátosságok: Magyar irodalmi anyagból indulnak ki. Irodalom szempontjából bírálják a filmeket. A legjobb színészek szerepelnek bennük.

1914-ben 18, 1918-ban már 102 film készült, és Budapesten 114 mozi van.

A rendezők általában fényképészek, újságírók, kávéház-tulajdonosok és vállalkozók közül kerülnek ki.

Korai alkotások: Uher Ödön: Nővérek, A gyémánt nyaklánc, avagy a végzetes nyakék Hunnia: A holdkóros, és bohózatok Kinoriport (Fodor és Frölich János): A pesti riporter Damó Oszkár (Eger): Ali rózsáskertje (első 1000 m-nél hosszabb filmünk) Janovics Jenő (Kolozsvár): Bánk Bán – Jászai Mari főszereplésével 1912. október 14. Ma és holnap – első jelentős filmünk! Kertész Mihály rendezésében és Somlai Artúr, Aczél Ilona főszereplésével. K.M. Dániában tanult, és színész volt a Magyar Színházban.

A magyar filmes sajtó: Világ – külön filmes rovatot indít Pesti Mozi Mozgófénykép Híradó: ebben fejti ki Korda Sándor, hogy a film alkotója a rendező.

1915–1918 Sajátosságok: Betiltottak bizonyos külföldi filmeket (a háború alatt) Új nevek, új cégek és cégek fúziója. Az alkalmi rendezők helyére mindinkább hivatásos filmrendezők léptek. Írók kapcsolódtak be a filmgyártásba.

Jelentősebb filmek: Garas Márton: Karenina Anna, amelyben a külsők külsőben készülnek! Fekete Mihály: Vén bakancsos, amelyben az arcjáték használata már tudatos 1915-ben 26, 1916-ban 47, 1917-ben 75, 1918-ban 102 film készült. 45 rendező működik, ebből 12 külföldi és csak 5 hivatásos magyar.

A kor pezsgő filméletére jellemző, hogy a IV. Károly koronázásáról készült filmet még aznap bemutatták a vidéki filmszínházak (1916).

Jelentősebb gyártók:

Uher Ödön: jellemzően irodalmi alapanyagból dolgoztak, sci-fit is készítettek, külföldi rendezőket is alkalmaztak, Garas Márton: Tetemrehívás, Havasi Magdolna (35 filmet rendezett Kolozsváron és Budapesten) Kinoriport: megveszik a Hunniát, alapvetően burleszkeket készítenek Huszár Pufi és Kabos szereplésével (Pufi cipőt vásárol). Proja: Projektográf és Janovics összeállásából: alapvetően irodalmi alapanyagból dolgoznak, és elkezdik az utánpótlás módszeres nevelését! Két céggé válik: Corvin: a mai Gyarmat utcai filmgyár helyén (1918)! Dramaturg rendszer létrehozása az irodalom megfilmesítésére. Vezető rendező Korda Sándor. Transsylvania: Janovics Jenő itt folytatja, híres filmjük: Antalfi: Testőr (Kolozsváron második filmközpont). Az 1913-ban készült Sárga csikóIMDB A Sárga csikó Amerikába, sőt Japánba is eljutott nemzetközi elismertséget szerzett a magyar filmművészetnek. A Kolozsvárott készült, és elveszettnek hitt A toloncIMDB A tolonc – Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje című filmet 2010-ben hollandiai, majd New York-i restaurálási kísérlet után 2013-14-ben a Magyar Filmlabor VFX-stúdiójában újították fel. Star: a legtöbb filmet készítik, német rendezőket foglalkoztatnak. Élen jártak a gyártás-gyártásszervezés területén. Saját színészeket neveltek ki. Pasaréti központtal(1917), Deésy Alfréd vezetésével. Tíz év alatt 54 filmet készített. 1929-ben ment tönkre. Astra: rendezőjük Balogh Béla, és a polgári radikális irányzatot képviselték. Filmek: Hivatalnok urak, Egyenlőség Hungária: Bajor Gizi itt szerepelt. 1916-ban leálltak, mert nem volt nyersanyaguk.

Tanácsköztársaság Államosították a filmgyártást. Irányították: Korda Sándor, Balogh Béla, Damó Oszkár, Janovics Jenő.

Négy irányító szervet hoztak létre:

1.Szakmai érdekképviseletet, technikusok, gépészek részére.

2. Kormány direktórium: Paulik Béla és Komjáth Júlia vezetésével.

3. Közoktatásügyi Népbiztost: Márkus László

4. Művészeti Tanácsot a forgatókönyvek elfogadására.

A 133 nap alatt 31 film készült. A két előkerült film egyike a Tegnap, amely akkor megbukott, illetve a Bródy Sándor színművéből készült A dada, amelyet csak 1920-ban mutattak be. A legjelentősebb film: Pallós Sándor Pénz című filmje volt.

A Vörös Riport Film híradókat készített.

1919–1930 A filmgyártás átalakult (Uher megszűnt, a Corvint Garas Márton vette át), a mozipiacon a külföldi filmek uralkodtak. A mozik 1926. tavaszától kötelesek voltak az 1924-ben létrejött Filmiroda anyagait vetíteni.

Sok film megbukott már a gyártás közben (Zsuzsánna és a vének, Csárdáskirálynő). Egyes filmeket betiltottak. Rémdrámák és irredenta művek is készültek: Átok vára, Hetedik fátyol, A bús hős.

A hangosfilm megjelenése következtében hanyatlás jellemezte a filmipart. A magyar film védelmére létrehozták a Filmipari Alapot (30 külföldi film forgalmazása után egy magyar film gyártását finanszírozták).

Két fontos könyv jelent meg, Balázs Béla korszakos műve: A látható ember (1924) és Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája (1925).

1929. augusztus 1. Bethlen István rendelete, amely szerint pótadót kell fizetni a Magyarországon játszott külföldi filmek után, amely összeget a Magyar Filmipari Alap kapja. A forgalmazók azonban jelentős adókedvezményt kapnak, ha maguk gyártanak magyar filmet, vagy megfizetik annak költségeit.

Ennek ellenére Magyarországon 1930-ban magyar filmet nem készítenek és nem vetítenek! Terjed a hangos film: 1929. szeptember 19. Fórum mozi (később Puskin) bemutatja Az éneklő bolond c. részben hangosfilmet. Budapesten ezzel elkezdődik a hangos filmek vetítése.

De az első magyar hangú filmek Párizsban készülnek: Hegedűs Tibor: Kacagó asszony, Az orvos titka, Bajor Gizi és Somlay Artúr főszereplésével.