400px|right|thumb|A jövendő Mongol Birodalom népei, köztük a kreitek lakóhelye 1200 körül A kereitek elmongolosodott török nép voltak Mongóliában a Dzsingisz mongol nagykán birodalmát megelőző időkben. Mongólia középső részén éltek az Orhon, a Tola és az Ongin folyók vidékén, felvették a nesztoriánus kereszténységet. Legismertebb kánjuk a Dzsingisz kán előtti időszakban a mongol sztyeppe legnagyobb uralkodója: Tooril Ong kán volt.
Történetük
A kereietek elmongolodott törökök voltak a mongol sztyeppen, akik a 11. század elején felvették a nesztoriánus kereszténységet. Uralkodóik között olyan keresztény nevek fordultak elő, mint a Marguz (Marcus), Kurcsakuz (Cyriacus), Szergiz (Sergius).
A 12. század végén Temüdzsin, a későbbi Dzsingisz mongol nagykán fiatal korában a kereitek kánja, Tooril Ong kán volt a mongol sztyepp legtekintélyesebb uralkodója. Tooril kánt, aki Dzsingisz kán apjának, Jiszügej-baaturnak fogadott testvére, andája volt, a fiatal Temüdzsin apjának tekintette apja halála után. Sokáig szövetségesek voltak, de miután Dzsingisz kán egyesítette a valódi mongolok törzseit, a két uralkodó és nép egymás vetélytársa lett. 1201-ben kezdett a viszonyuk megromlani, végül 1203-ban Dzsingisz kán legyőzte Tooril kánt.
A kereitek Dzsingisz kán szolgálatába álltak. A kereit dzsirgin nemzetségből származó Kadak-baatur az utolsó pillanatig kitartott Tooril Ong kán mellett, lehetővé téve annak menekülését. Dzsingisz kán méltányolta ezt a hűséget és szolgálatába fogadta őt is. A kereitek részesei lettek a mai mongol nép etnogenezisének.
Jegyzetek
Források
Kategória:Ázsiai népek