Az Algyői Könyvtár a Csongrád-Csanád vármegyei Algyő településen található, fenntartója az algyői önkormányzat. 2006. január 1–től 2018. február 1-ig az Algyői Faluház, Könyvtár és Tájház szervezeti egységeként működött, 2018 februárjától önálló intézmény.

A Könyvtár története

Algyőn 1892-ben olvasó- és önképző kört alapítottak az algyőiek, amit tekinthetünk a Könyvtár elődjének. Itt alakult ki az a szellemi környezet és könyvszerető, műértő társaság, amely szorgalmazta a helyi könyvtár megalapítását. Könyvállományukat nem ismerni pontosan, de valószínűleg magánkönyvtárakból, illetve hagyatékkönyvekből nőtte ki magát a későbbi könyvtár törzsanyaga.Algyő és népe : tanulmányok / szerk. Hegyi András . - Szeged : Somogyi-kvt., 1987 ; 303. oldal

1907-ben az algyői jegyző ingyenes népkönyvtár létrehozásáról döntött, hogy a kevésbé tehetős lakosok is ingyen juthassanak hasznos olvasmányokhoz és művelődhessenek. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület segítségével a Földművelésügyi Minisztérium állami segélyként nagyobb összeget adományozott a községnek, amelyet állományépítésre használtak fel, majd a VMK Algyőnek adományozta ifjúsági állományát, valamint a Földművelésügyi Minisztérium is ajándékozott könyveket. Az ideiglenes népkönyvtár az algyői községházán működött, a Kastélykert utca 40. száma alatt. A könyvtárosi feladatokat az algyői közgyám látta el. A népkönyvtár minden héten csak vasárnap volt látogatható, délután 14 és 16 óra között. Igyekeztek saját erőből gyarapítani a könyvtárat, amely az 1932-es datálású, községi képviselőtestület községi könyvtárról szóló szabályrendeletből is kitűnik. Ekkor a könyvtár állománya 430 kötet volt, amely a községházán, egy zárható szekrényben volt elhelyezve. A képviselőtestület határozata alapján a községi költségvetésből kellett finanszírozni a könyvtári állomány gyarapítását. 1935-ben épült fel a könyvtár épülete, amely kultúrház is lett egyben.

Algyő községben a közművelődési- és az általános iskola könyvtára külön működött, amely kezdetben szintén állami segítséggel alapozta meg a gyűjteményét, majd a tanulók egy mozgalom keretében saját könyveiket ajánlhatták fel az iskolai könyvtár részére. A Fehér Ignác Általános Iskolában jelenleg is működik az iskolai könyvtár megújult, modern környezetben, a Sport utca 5. szám alatt, Koczka Ágnes könyvtáros irányítása alatt.

1951-ben az algyői népkönyvtár újra gyarapodott, hiszen a Magyar–Szovjet Baráti Társaság és a DÉFOSZ is adományozott könyveket. Letéti könyvtárként Makóról és a szegedi járási könyvtárból szintén gyarapodott a népkönyvtár. Az első hivatásos könyvtáros Pataki Gábor volt. Ebben az évben a könyvtár átköltözött egy magánházba, az úgynevezett Piri-féle házba, a Kastélykert utcába.

1954-ben 1689 kötettel valamint 585 olvasóval rendelkezett a könyvtár. Ekkor a könyvtáros Váradi Józsefné volt, akinek munkássága hozzájárult, hogy abban az évben a könyvtár elnyerte a „Legjobb községi könyvtár” vándorzászlaját.

1959-re az állomány már 3808 kötetre duzzadt, valamint 874 beiratkozott olvasóval számolhattak. Ekkor a könyvtáros Várhelyi Flóriánné Czirok Magdolna volt. Ettől az évtől van írásos adat arról, hogy olvasásnépszerűsítő rendezvényeket, kiállításokat szerveztek a könyvtárosok. 1959-ben két kiállítást rendeztek be: „Szocialista írók mai életünkben” és „Felszabadulásunk irodalmunk tükrében” címmel, valamint író-olvasó találkozókat tartottak, ahová jellemzően szegedi írókat hívtak meg.Algyő és népe : tanulmányok / szerk. Hegyi András . - Szeged : Somogyi-kvt., 1987 ; 304. oldal

1961-ben a népkönyvtár elköltözött az egykori „Piri-féle” házból, a nagyobb és átalakított jegyzői házba, a Kastélykert utca 18. szám alá. Az új épületbe költözéssel jelentős változásokat vezettek be, például hetente már 3 napon is lehetett kölcsönözni. Az olvasók számának növekedéséhez hozzájárult a szabadpolcos állományelrendezés bevezetése is.

1962-ben az Algyő környéki tanyavilágban kölcsönzőhelyek létesültek, például: Irmamajor-ban, 1963-ban a Rákóczi-TSZ-ben, 1964-ben Farki-réten, majd a Gyevi-tanyai és a Zsidai iskolában is lehetett könyvet kölcsönözni az algyői állományból.

1964-ben Miklós Katalin könyvtáros vette át a 4339 kötetes könyvtár vezetését. Miklós Katalin könyvtáros jelentős lépéseket tett az olvasótalálkozók és a könyvtári rendezvények terén, hiszen szorgalmazta a gyerekeknek szóló filmvetítéseket, bábelőadásokat, mesedélelőttök szervezését, a nagyobbaknak pedig az irodalmi fejtörők rendezését.

1965-ben már 4892 kötettel rendelkezett a könyvtár, az olvasók száma viszont jelentősen esett: a letéti könyvtárak olvasóit is beleszámolva csak 500 beiratkozott olvasót tartottak nyilván. A látogatói szám esése ellenére a könyvtár nagy lendülettel csatlakozott a „Minden háznál legyen egy olvasó” mozgalomba, amely keretében előadásokat és bemutatókat szerveztek a község lakóinak. Az irodalomnépszerűsítéssel sikerült elérni az olvasók számának gyarapodását, így 1967-ben a letéti könyvtárakkal együtt 850 olvasót számlálhattak. Ez az előző évhez képest 25%-os növekedést jelentett. bélyegkép|jobbra|250px|A könyvtár olvasótere 1967-re az állomány is jelentősen gyarapodott, hiszen 5907 könyv állt rendelkezésre. Az olvasók korosztály szerinti megoszlására jellemző volt, hogy inkább a 14 év alatt olvasók jártak legtöbbet könyvtárba (40%) szüleikkel együtt (18-31 éves korosztály: 47%). Ez a tendencia ma is tartja magát. 1970-ben szerződést kötöttek az Állami Könyvterjesztő Vállalattal, aminek köszönhetően 1972-re 7130 kötetet lehetett kölcsönözni. bélyegkép|jobb|250px|A könyvtár bejárata

1973-ban Algyőt Szegedhez csatolták. Ettől kezdődően a Somogyi Könyvtár fiókkönyvtáraként működött részleges önállósággal. Bővítették a könyvtár épületét három helyiségre, könyveinek a száma is gyarapodott (körülbelül 13 ezer kötet), viszont a Szegedhez csatolás rányomta a bélyegét a könyvtári forgalomra, ami az olvasói létszám csökkenését jelentette (már csak 750 olvasó volt). Megszüntették a letéti könyvtárakat és a tanyai iskolákban is megszűnt a kölcsönzés. Író-olvasó találkozók szervezésében azonban nem volt hiány: meghívták Janikovszky Évát, Csurka Istvánt, Simai Mihályt, Jókai Annát és más, az akkor felkapott szerzőket.

Az 1980-as években a fiókkönyvtárként működő Algyői Könyvtár a hét minden munkanapján kinyitott az olvasók igényeihez igazodva. Az állományába ekkor beletartozott 24 napilap, 250 hanglemez, illetve magnószalagok. A beiratkozott olvasók száma még az 1980-as évekre sem gyarapodott, akkor még mindig csak 750 regisztrált olvasó volt. Az olvasók fele a 14 év alatti korosztályba tartozott.

A Könyvtár épülete mellett volt található a mára teljesen lerombolt Ady Endre Művelődési Ház, amely a közelsége miatt gyakori partnere volt a könyvtári rendezvényeknek. Itt működött a ma is létező nyugdíjas klub, a citera zenekar, a pávakör, a népdalkör, valamint a néptánccsoport. Ezenkívül színvonalas előadásokat tartottak, valamint abban az épületben kapott helyet a moziterem is, amely egy 225 főt befogadó, szélesvásznú film vetítésére is alkalmas helyiség volt. Az épületet előszeretettel vették igénybe óvodás csoportok, az általános iskola osztályai, egyesületek és baráti körök.

1987-ben vezették be a családi könyvtárat az addigi szabadpolcos raktározási rend helyett. A rendszer lényege, hogy a hasonló témájú műveket egy csoportba helyezték el, megkönnyítve ezzel a keresést olvasói szempontból. A tematikát tekintve voltak: „romantikus”, „kalandok”, „diák sarok”, „őseink”, „technika”, „egészséges élet”, „mesék”, és egyéb témák. Az adott témáknál nemcsak szépirodalmi művek, hanem ismeretterjesztő és szakirodalmi művek is megtalálhatóak voltak. A családias, baráti jellegű könyvtár, valamint a széles körű közönségnek szervezett rendezvények hozzájárultak, hogy a könyvtárhasználók száma fokozatosan emelkedjen. A Somogyi Könyvtárhoz tartozás 25 éve alatt a könyvtár évente csupán 80-100 könyvvel gyarapodott, illetve 12-14 folyóirat előfizetés állt rendelkezésre.Algyő a maga kenyerén / Molnárné Vida Zsuzsanna. - Kiadja: Algyő Nagyközség Önkormányzata, Algyő, 2002. 159. oldal bélyegkép|jobbra|250px|Olvasótér Az önállóság jelentős fejlődést hozott a könyvtár életében is, hiszen 1998-ra már 136 ezer forint értékben vásárolhattak dokumentumokat, ez a szám 2001-re közel fél millió forintnak felelt meg. Elkezdték gyűjteni a videókazettákat, CD-ROM-okat, DVD-ket, testületi jegyzőkönyveket, illetve a könyvtárban működött az Algyői Hírmondó helyi lap szerkesztősége is, amelynek máig a Könyvtár ad helyet. A Könyvtár a 2000-es évek elején építette ki a teleházat, amelynek avatására 2001. augusztus 17-én került sor. Ettől kezdődően a könyvtár rendelkezett ISDN telefon alapú internettel, elektronikus postaládával, fénymásolóval, nyomtatóval valamint elkészíttette Algyő honlapját, amelyen a könyvtár is helyet kapott. Így a helyben olvasás mellett lehetőség nyílt a helyieknek internetezésre, szövegszerkesztésre, e-mail küldésre, fax-küldésére, számítógépes játékok használatára. Ennek köszönhetően a könyvtárat látogatók száma megduplázódott, a beiratkozott olvasók száma is ugrásszerűen megnőtt.

Bevezették az internetes könyvtárközi kölcsönzést, lehetővé vált a más könyvtárak adatbázisaiban való keresés, az elektronikus könyvtárak állományának elérése, dokumentumaik letöltése. 2002-től a könyvtár Szofi-pontként is működött, ami lehetővé tette a számítógépes távtanulást. Iskolásoknak szerveztek rendhagyó irodalomórákat a könyvtárban, amely interaktív módon élővé tette számukra a megtanulandó anyagot. A könyvtár rendezvényei átalakultak, megszaporodtak: valamennyi könyves ünnepen irodalmi pályázatokat hirdettek, rendezvényeket szerveztek például: A magyar kultúra napja, A magyar költészet napja, az Ünnepi könyvhét és a gyermekkönyvhét alkalmából.Algyő népélete az 1900-as évek elején. - Szerk.: Molnárné Vida Zsuzsanna, Bene Zoltán, Ménesi Lajosné. - Kiadja: Algyő Nagyközség Önkormányzata, Algyő, 2010. ; 104. oldal

A 2000-es évek elején születő könyvtári törvény megkövetelte a felsőfokú végzettségű könyvtáros alkalmazását. Erre kezdetben nem volt lehetőség, ezért rövid időre a könyvtárat a Faluházhoz csatolták társintézményként a képviselő-testület döntése értelmében. 2001 januárjától Ménesi Lajosné főiskolai végzettségű könyvtáros látta el a vezetői szerepet. Ekkor a könyvtárat átszervezések következtében nem a Faluházhoz, hanem a Tájházhoz csatolta a képviselő-testület. A könyvtár kinőtte az egykori épületét, ezért 2002 decemberében a jelenlegi helyére költözött, a Kastélykert utca 63. alatti tágas épületbe.

2006. január 1-jétől Algyői Faluház, Könyvtár és Tájház néven működött a könyvtár. 2018-ig a három intézmény vezetője Bene Zoltán, a könyvtárosok Dudásné Molnár Adél és Szabó Noémi voltak. 2018 februárjától önálló költségvetéssel rendelkező intézmény lett, a könyvtárosok Szilágyi-Perjési Katalin és Dományházi Edit.