Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény)

bélyegkép|200px|jobbra|Az 1896-os francia kiadás könyvborítója bélyegkép|200px|jobbra|A regény 1875-ös német kiadásának címoldala

A Nyolcvan nap alatt a Föld körül (Le Tour du monde en quatre-vingts jours) Jules Verne Franciaországban 1873-ban megjelent, világszerte népszerű klasszikus kalandregénye. A mű Utazás a Föld körül címmel is megjelent.

A történetben Phileas Fogg, londoni úriember és újonnan alkalmazott francia inasa, Passepartout próbálja megkerülni a Földet 80 nap alatt. A világot körbeutazó, különös utazás tétje 20 ezer font. Erre az akkoriban nehezen megvalósítható, különleges utazásra lehetőséget biztosított már a közlekedés forradalma. Az új közlekedési eszközök: a vasút, a gőzhajó lerövidítette a távolságokat. Ez a regény az egyik legismertebb Verne alkotásai közül.Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Magyarul először 1875-ben a Franklin Társulat adta ki Szász Károly fordításában.

Műfaja, stílusa A könyv műfaja szerint szórakoztató irodalom, a romantikus kalandregények sorába tartozik, úgy, mint Verne több más regénye is. Jellemző rá, hogy a hős és kalandjai állnak a középpontban, miként fantáziadús hőstettei és megpróbáltatásai is. A főszereplő a fogadás következtében kiszakad megszokott környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, állandóan vándorol, utazik, de a hosszú hányattatást követően győzelmet arat. Krimire emlékeztető módon a cselekmény egészében üldöztetésben van része, tévedésből bűnözőnek nézik, a célja végrehajtásában folyamatosan akadályokba ütközik. A kalandoknak kevés lélekalakító, jellemformáló hatásuk van, ám az olvasót folytonos meglepetések, váratlan fordulatok érik. A mű cselekményes, fordulatos, romantikus érzelmi szállal átszőtt.

A regény előzményei Verne 1862-ben Jules Hetzel könyvkiadóval szerződést kötött, és kötelezte magát arra, hogy évenként két regényt ír, melyeket a kiadó a Különleges utazások (Les Voyages Extraordinaires) sorozatában jelentet meg. 1863-ban kiadták az Öt hét léghajón című regényt, amely akkora sikert aratott, hogy egy éven belül 11 nyelvre lefordították. A szerződés keretében a könyvkiadó egy év múlva kiadta az Utazás a Föld középpontja felé, majd 1865-ben az Utazás a Holdba műveket. A további években folytatódott a sorozat a Hatteras kapitány, a Grant kapitány gyermekei, a Nemo kapitány, az Utazás a Hold körül, Az úszó város, a Három orosz és három angol kalandjai és A prémvadászok regényekkel. Közben Verne, népszerű alkotásainak köszönhetően, 1872-ben elnyerte a Francia Akadémia díját. Az elismerést követő évben jelent meg a Nyolcvan nap alatt a Föld körül.

Történet A gazdag angol úriember, Phileas Fogg, a londoni Reform Klub tagja 1872. október 2-án egy klubbéli beszélgetés kapcsán vállalkozik arra, hogy egy 20 ezer fontos fogadás keretében (ami teljes vagyonának mintegy felét tette ki) 80 nap (1920 óra) alatt körbeutazza a Földet. A fogadásban részt vevő felek az útvonalat is meghatározzák: London – Szuez – Bombay – Kalkutta – Hongkong – Jokohama – San Francisco – New York – London.

Városok Közlekedési eszköz Idő Londonból Szuezbe vasút és gőzhajó 7 nap Szuezből Bombaybe gőzhajó 13 nap Bombayből Calcuttába vasút és elefánt 3 nap Calcuttából Hongkongba gőzhajó 13 nap Hongkongból Jokohamába gőzhajó 6 nap Jokohamából San Franciscóba gőzhajó 22 nap San Franciscóból New Yorkba vasút és vitorlás szán 7 nap New Yorkból Londonba gőzhajó és vasút 9 nap

Wilbur Fix, a Scotland Yard nyomozója tévesen egy angliai – fontos – bankrablás tettesét véli felismerni Foggban, ezért folyamatosan hátráltatja a főhőst célja teljesítésében. Mr. Fogg és kísérője a Szuezből Bombayig tartó hajóúton két nap előnyre tesz szert, amit hamarosan elvesztenek, mert találkoznak Auda hercegnővel, akit a barbár helyi szokások miatt – halott férjével együtt – máglyán akarnak elégetni. Fogg inasa, Passepartout megmenteti a fiatal özvegyasszony életét, így immáron hármasban folytatják az izgalmas versenyfutást az idővel.

A felügyelő Kalkuttában letartóztatja Foggékat, ám ők tetemes óvadék ellenében megmenekülnek a bebörtönzéstől, így Fix tovább kényszerül követni őket Hongkongba. Itt Fogg és Auda lemaradnak a Jokohamába induló Carnatic hajóról. Phileas kibérli a Tankadère kétárbócos hajót, majd a hercegnővel, valamint Fixszel együtt elhajóznak Sanghaj felé. Passepartout, akit az angol nyomozó korábban leitatott, a Carnaticon találja magát. Kábulatában valahogy feljut a gőzhajóra, de a gazdája és útitársa lemaradnak a vízi járműről, mivel nem értesülnek a korábbi indulásról és csak Jokohamában találkoznak újra. A japán kikötővárosban Fix felügyelő megkapja a konzulátuson a Fogg elleni letartóztatási parancsot, de itt semmire sem megy vele, mert már nem angol fennhatóság alatt álló területen tartózkodnak. Jokohamából együtt indulnak tovább San Franciscóba.

Az Amerikába tartó General Grant gőzhajó útja során az angol rendőr felfedi kilétét a francia inas előtt, és közli vele, hogy most már a szövetségese, és nem ellensége Phileasnak, mert minél előbb szeretné őket angol földön látni. A Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig 3786 mérföldes utat hét nap alatt teszik meg. A sziú indiánok megtámadják a szerelvényt, és az utasok védekezésre kényszerülnek. Eközben Passepartout eltűnik, de Fogg becsületbeli ügynek tekinti, hogy kiszabadítsa az inasát. Ezt követően egy vitorlás szánnal száguldanak Omaha felé. Innen Chicagóba, majd egy másik vonattal New Yorkba utaznak. A China nevű gőzöst 45 perccel késik le, ezért Fogg a kikötőben megállapodik Andrew Speedy kapitánnyal, hogy vele tarthatnak a teherhajóján. Amikor a teherhajó az óceánon van, a ravasz angol lefizeti a hajó legénységét, hogy más célállomás felé, Liverpool irányába hajózzanak, ezért Speedyt a kabinjába zárják. A kereskedelmi hajón azonban kevés a szén, ezért az utazás vége felé az összes berendezést eltüzelik, hogy elérjék az ír partokat. Queenstownból gyorsvonattal Dublinba mennek, majd innen egy szupergyors steamerrel Liverpoolba. December 21-én, húsz perccel déli tizenkettő előtt Phileas Fogg partot ér a liverpooli kikötőben, ahonnan csupán hat óra választja el Londontól.

Ekkor a túlbuzgó Fix felügyelő letartóztatja Phileas Foggot, akit bankrablónak tart. A félreértés ugyan hamarosan kiderül – az igazi bankrablót három nappal korábban letartóztatta az angol rendőrség – és Foggot szabadon engedik, de a Londonba induló vonatot már lekésték. Bérelt különvonattal utazik a társaság Londonba, de öt perccel a kitűzött határidő után érkeznek meg. Fogg a fogadásról lemondva feleségül akarja venni Auda hercegnőt, ezért elküldi inasát a közelben lakó főtisztelendő úrhoz, hogy vele egyeztessék az esküvő időpontját. Passepartout Samuel Wilsontól tudja meg, hogy 24 órával hamarabb érkeztek vissza az utazásukból, így a gazdája még megnyerheti a fogadást. Lóhalálában a Reform Klubba sietnek, ahová a világutazó másodpercre pontosan meg is érkezik.

bélyegkép|650px|középre|A térkép Phileas Fogg Föld körüli utazását mutatja be a regényben leírtak szerint. Fekete szín: vasút, kék: gőzhajó, sárga: extrém jármű

Phileas Fogg húszezer fontot nyer, az út során 19 ezret költött, a kettő közötti különbséget Passepartout és Wilbur Fix felügyelő között osztja el fele-fele arányban. Fogg mit nyert az utazással?

Egy titok magyarázata

bélyegkép|200px|jobbra|A 80 nap alatt a Föld körül francia, angol és lengyel nyelven

Szereplők bélyegkép|200px|jobbra|Verne műve románul

Főszereplők Phileas Fogg: a londoni Reform Klub 40 éves, kifogástalanul udvarias, de magának való tagja. A humanizmus, a becsület, az adott szó és az egészséges versenyszellem képviselője a regényben. Jean Passepartout: Fogg francia szolgája, aki hűségével és józan paraszti eszével többször kisegíti gazdáját a bajból. Auda: indiai hercegnő, akit férje halála után a helyi szokásoknak megfelelően fel akarnak áldozni, de Passepartout megmenti a tűzhaláltól. Wilbur Fix: rendőrfelügyelő, aki kitartó kopóként üldözi a történetben a bankrablónak vélt főhőst.

Mellékszereplők Sir Francis Cromarty, az angol hadsereg dandártábornoka Andrew Stuart, mérnök John Sullivan és Samuel Fallentin, bankárok Thomas Flanagan, serfőző Ralp Gauthier, az Angol Bank egyik igazgatója John Bunsby, a kétárbócos Tankadère kapitánya William Batulcar, cirkuszigazgató William Hitch, mormon tiszteletes Andrew Speedy, a Henrietta kapitánya Samuel Wilson, főtisztelendő

bélyegkép|200px|jobbra|Utazás a Föld körül (1898-as magyar kiadás)

Kiadások magyar nyelven (válogatás) KiadóHelyÉvFordító Könyvmolyképző Kiadó Szeged 2008 Csatlós János Népszabadság Budapest 2008 Csatlós János Unikornis Kiadó Budapest 2002 Csatlós János Puedlo Kiadó Debrecen 2000 Szász KárolySzász Károly fordítását átdolgozta: Nemere Ilona. Alexandra Kiadó Pécs 1996 Csatlós János Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest 1957, 1980 Csatlós János Franklin Társulat Budapest 1898 Szász Károly Franklin Társulat Budapest 1892 Győry Ilona

Háttér és elemzés A Nyolcvan nap alatt a Föld körül nehéz időkben íródott, Franciaország és Verne számára is. Ekkor zajlott a porosz–francia háború, melyben Vernét besorozták a parti őrségbe. Az író ekkor pénzügyi gondokkal is küzdött (előző munkáiért nem kapott szerzői jogdíjat), ráadásul az édesapja ekkoriban hunyt el, valamint tanúja volt egy nyilvános kivégzésnek, ami igen felkavarta.William Butcher: Around the World in Eighty Days, Oxford Worlds Classics, 1995, Bevezetés Mindezek ellenére Verne új könyvén dolgozott, melynek ötlete egyik délután újságolvasás közben fogant meg benne egy párizsi kávéházban.

A XIX. század technológiai újításai lehetőséget teremtettek a Föld gyors körülhajózására, az ebből adódó kilátások pedig lenyűgözték Vernét és olvasóit. 1869 és 1870 között három technológiai áttörés történt, melyek első ízben tették lehetővé egy világ körüli út megtételét. Ezek a következők voltak: az első transzkontinentális vasútvonal befejezése az Amerikai Egyesült Államokban (1869), az indiai vasútvonalak összekapcsolása a szubkontinens területén (1870), és a Szuezi-csatorna megnyitása (1869). A felfedezések kora a végéhez közeledett, és egy olyan korszak közeledett, melyben a turizmus teljesen globálissá válhat. A képzelet szárnyra kapott attól, hogy bárki leülhet, összeállíthat egy ütemtervet, jegyet vehet és körbeutazhatja a világot. Ezt korábban csak a leghősiesebb és legedzettebb kalandorok tehették meg.

Vernét gyakran futurista vagy sci-fi-írónak bélyegzik, de egyik legsikeresebb művében, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül címűben egy csepp sci-fi elem sincsen. Futurisztikus regény helyett inkább a Brit Birodalom emlékezetes portréjának tekinthető az alkotás: „az országénak, ahol a nap soha nem nyugszik le”. Ezt a portrét egy kívülálló festette nem sokkal azelőtt, hogy a birodalom elérte volna csúcspontját. A könyv bővelkedik azon általános viselkedésformák megjelenítésében, melyek az előkelő angolokra, vagy tágabb értelemben a britekre jellemző. Például a 12. fejezetben a következő hangzik el, amikor a csapat elefántháton „üget” végig a dzsungelen: „A két utas azonban ízig-vérig angol flegmával tűrte helyzetét; nemigen társalogtak, és alig látták egymást.” Amikor pedig a 25. fejezetben Foggot sértegetik San Fransiscóban, Fix detektív elismeri, hogy „Amint látjuk, Mr. Fogg az a fajta angol volt, aki odahaza nem tűri a párbajt, de külföldön megverekszik a becsületéért.”

A regény záró dátuma 1872. december 21, ugyanaz a nap, mikor a regényt folyóiratban publikálták. Mivel először folytatásokban jelentették meg, ezért néhány olvasó azt hitte, hogy az utazás valójában megtörtént: fogadásokat kötöttek, néhány vonalhajózási és vasúttársaság pedig befolyásolni igyekezett Vernét, hogy szerepelhessenek a könyvben. Azt nem tudni, hogy Verne eleget tett-e kéréseiknek, de a könyvben található leírások arra engednek következtetni, hogy igen.