Elga Sakse (1930. augusztus 11. – 2023. május 3.) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett lett műfordító.
Élete Első generációs értelmiségi családban született. Szülei és nagynénje, Anna Sakse jeles alakjai a lett irodalmi életnek. A középiskola elvégzését követően a Jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetem hallgatója lett: itt szerzett 1955-ben agronómusi diplomát.
Az egyetem elvégzését követően, a Szovjetunióban akkor érvényes irányítási rendszer alapján, az orosz határ mentén található Kārsavai „Udarņik” (Élmunkás) kolhozba helyezték. Tíz éven át dolgozott itt mint agronómus, illetve később mint könyvelő. 1964-ben küldte Rigába első fordításait. Sikerült Rigához közelebb kerülnie. 1966-tól a Rigától 40 km-re lévő ogrei „Vārpa” (Kalász) kolhoz könyvelője volt, itt dolgozott 1979-ig.
1979-ben felvette tagjai közé a Lett Írószövetség, és ettől kezdve elsősorban a fordításból élt. A nagyszüleitől örökölt földszeretet azonban nem engedte elszakadni a földtől, és a rendszerváltást követően férjével önálló parasztgazdaságot hozott létre Ogrében, amit férje halála után is vezetett.
Irodalmi munkássága 1955-ben a Jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetemen 1955-ben egy Ki tud többet Magyarországról? vetélkedőn vett részt, és a vetélkedőre való felkészülés közben olvasott művek keltették fel az érdeklődését Magyarország és a magyar irodalom iránt. Az egyetem elvégzését követően munkája mellett autodidakta módon nyelvkönyvből kezdte tanulni a magyar nyelvet. 1964-ben sikerült neki egy magyarországi társasúton részt venni, és hazatérte után készítette első fordításait (Móra Ferenc-elbeszélések), amiket elküldött Ruta Lediņának. Ezek az elbeszélések 1966-ban Lediņa korrekcióival meg is jelentek.
Ezt követően sorra jelentek meg fordításában magyar írók művei a „Liesma” kiadónál a kortárs irodalom (Fekete Gyula, Sánta Ferenc, Fejes Endre, Szabó Magda) mellett klasszikusokat is (Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Gárdonyi Géza stb.) fordított.
1993-ban a Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki.
Prózai művek mellett színdarabokat is fordított, elsősorban Molnár Ferencet. Elga Sakse fordította lettre Kertész Imre Sorstalanság című regényét is.
Fordításai Prózai művek „Liesma” kiadó 1966. „Hét krajcár” (elbeszélések) („Septiņi kreiceri”, Ruta Lediņával közösen) 1967. Fekete Gyula, Az orvos halála („Ārsta nāve”) 1968. Sánta Ferenc, Húsz óra („Divdesmit stundas”) 1970. Mikszáth Kálmán, Szent Péter esernyője („Svētā Pētera lietussargs”) 1971. Zágoni Ferenc, Kitérő ("Ceļu meklējot") 1973. Jókai Mór, A kőszívű ember fiai („Akmenssirds cilvēka dēli”) 1974. Németh László, Gyász („Sēras”) Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk („Pāla ielas zēni”) 1976. Kosztolányi Dezső, Édes Anna, („Anna Ēdeša”) 1977. Szabó Magda, Álarcosbál („Masku balle”) Földeák János, Apák lánya („Divu tēvu meita”) 1980. Berkesi András, Sellő a pecsétgyűrűn („Nāra zīmoggredzenā”) 1981. Fekete István, Tüskevár („Ērkšķu cietoksnis”) 1982. Szabó Magda, Freskó, Az őz, Katalin utca („Freska”, „Stirna”, „Katalinas iela”) 1983. Örkény István, Macskajáték („Kaķuspēle”) (Anna Žīgurival közös fordítás) 1984. Móricz Zsigmond, A boldog ember („Laimīgais cilvēks”) 1985. Fejes Endre, Rozsdatemető („Rūsas kapsēta”) Janikovszky Éva, Már óvodás vagyok (Es jau eju bērnudārzā) Galgóczi Erzsébet, Fiúk a kastélyból (elbeszélések) („Puisis no pils” – stāstu krājumā) 1986. Dániel Anna, Karambol („Avārija”) Gárdonyi Géza, Hosszúhajú veszedelem („Garmatainās briesmas”) 1988. Illyés Gyula, Petőfi („Šāndors Petēfi”) 1991. Mesterházi Lajos, A Prométheusz-rejtély („Prometeja mīkla”)
„Sprīdītis” kiadó Gergely Mihály, A Kozmosz 15. törvénye („Piecpadsmitais kosmosa likums”) 1995. Lázár Ervin, Berzsián és Dideki („Beržiāns un Dideki”) – Laimu Žiharival közösen) 1996. Fekete István, Vuk („Vuks”) 1998. Szabó Magda, Tündér Lala („Laumu princis Lala”) 1994. Illyés Gyula, Kháron ladikján („Hārona laivā”) 1995. Krúdy Gyula, Podolini kísértet („Podolinas spoks”) 1996. Szabó Magda, Abigél („Abigaila”) Leslie L. Lawrence, A vérfarkas éjszakája („Vilkača nakts”) 1998. Szabó Magda, Az ajtó („Durvis”)
„Zinātne” kiadó 1990. Lomb Kató, Nyelvekről jut eszembe („Par valodām man nāk prātā”) 2004. Trencsényi-Waldapfel Imre, Görög mondák („Sengrieķu teikas”)
„Atēna” kiadó 1993. Márai Sándor, Eszter hagyatéka („Esteres mantojums”) 2005. Márai Sándor, A gyertyák csonkig égnek („Sveces izdeg līdz galam”) Márai Sándor, Füves könyv („Zāļu grāmata”) 2006. Móra Ferenc, Aranykoporsó („Zelta Zārks”)
„Tapals” kiadó 2004. Szabó Magda, Zeusz küszöbén („Uz Zeva sliekšņa”) 2007. Szabó Magda, Für Elise („Elīzai”) Eszes Hajnal, Erdőország meséi („Meža valstības pasakas”) 2008. Kertész Imre, Sorstalanság („Bezliktenis”) Eszes Hajnal, Cicakaland a városban („Pilsētas kaķu piedzīvojumi”) 2009. Leslie L. Lawrence, Csöd. Két sápadt szerzetes („Budistu klostera noslēpums”)
„Mansards” kiadó 2019. Gyurkó László, Faustus doktor boldogságos pokoljárása („Doktora Fausta laimīgais gājiens pa elli”)
„Jumava” kiadó 2021. Szerb Antal, Utas és holdvilág (Ceļinieks un mēnessgaisma)
Merhavia-Kaleidoszkóp kiadó, Budapest 2001. Debreceni Balázs, Magyarország (útikönyv) („Ungārijai”)
Színművek 1971. Molnár Ferenc, Liliom („Lilioms”) 1973. Örkény István, Macskajáték („Kaķa spēle”) 1977. Gyurkó László, Szerelmem, Elektra („Elektra, mana mīla”) 1983. Illés Endre, Spanyol Izabella („Spānijas Isabella”) 1993. Molnár Ferenc, A jó tündér („Labā feja”) 1989. Göncz Árpád, Magyar Médeia („Ungāru Mēdeja”) Molnár Ferenc, Az ördög („Velns” – rádiójáték) 1992. Molnár Ferenc, Játék a kastélyban („Spēle pilī”) 1998. Molnár Ferenc, Egy, kettő, három („Viens, divi, trīs”)
Jegyzetek
Források
Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Lett költők, írók Kategória:Lett műfordítók Kategória:Pro Cultura Hungarica díjasok Kategória:Szovjet írók Kategória:Szovjet műfordítók Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei