bélyegkép|jobbra|250px|szobra Szegeden (Mátrai Lajos, ifj. alkotása) bélyegkép|jobbra|250px|Vásárhelyi Pál síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 10/2-sziget. Zilahy István és Grantner Jenő műve, 1971. Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete Édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja Téglásy-Bekk Mária. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1838-ban rendes tagjává választották.

1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a vaskapui víziút építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.

1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása csak részben készült el az ő tervei alapján. A folyó szabályozását végül Pietro Paleocapa velencei műszaki igazgató módosításaival valósították meg.

Főbb művei Introductio in praxim triangulationis (Pest, 1827); A buda pesti állóhíd tárgyában (Pest, 1838); Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (Pest, 1838); A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845).

Források Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860); Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896); Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből (Bp., 1897); Mosonyi Emil: V. P. emlékére (Bp., 1955); Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Bp., 1960).

Művek róla Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére; Garay János: Vásárhelyi Pál emlékére (versek); Horváth Árpád: A reformkor mérnöke (regény, Budapest, 1956).

Kapcsolódó szócikk A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)

Jegyzetek

További információk

Török Enikő: „Mértem az országot, vizeinek kísérve futását” (2021)

Kategória:Magyar vízépítő mérnökök Kategória:MTA-tagok Kategória:Szepesolasziak Kategória:A megszűnt Vízivárosi temetőben eltemetett személyek Kategória:1795-ben született személyek Kategória:1846-ban elhunyt személyek