A töklámpás vagy eredeti nevén jack-o'-lantern egy angolszász és amerikai ünnephez, a halloweenhez kötődik. Bár a különböző növényi részek más-más rendeltetésű faragása igen régi hagyomány (így a tökfélék faragásával készített világítótestek, amiket szintén szokás töklámpásnak nevezni), de az október 31-e éjjelének speciális kellékeke egy kelta eredetű vallási rituálé és a Brit-szigetek népi babonaságainak keveredésével, majd a 19. században kivándorlók közvetítésével, már az ottani hagyományokkal egybeolvadva Észak-Amerikában vált azzá, amiként a 20. század óta – egyre több helyen – felbukkan.
A 21. századra Európa szerte problémát okoz az ünnep terjedésével, hogy a fogyasztói szokások mégis különbözőek. Míg a tengerentúlon olyan a töklámpás céljára árusított fajtakínálat, hogy az étkezésre is felhasználható, addig Európában a főként takarmányozási célú tökök sorsa az, hogy a „buli” után leggyakrabban a kommunális hulladékgyűjtőket, vagy illegálisan a természetet terhelik az – amerikai szubkontinensen kívül – idegenhonos növényi maradványokkal. Az egyre csökkenő természeti értékekben azonban az egyre növekvő mértékű – gyakran a kezelés, gyertyamaradékok miatt nem csupán – zöldhulladék egyre nagyobb jelentőséggel bíró károkat okoz, okozhat. Ezért egyre több helyen hívják fel a lakosság figyelmét ezekre.
Általánosságban
A jack-o'-lantern töklámpáshoz olyan tökféle a legalkalmasabb, amely kevesebb hússal, könnyebben faragható. Az Amerikai Egyesült Államokban is ilyenkor gyakran láthatók a nagy vörös-narancssárga tökök, amik a Cucurbita maxima fajtacsopothoz tartoznak, azonban ezek nem az „igazi” jack-o-lampásokhoz használt narancssárga Cucurbita pepo fajtacsoport tagjai. Ez utóbbinak három változatát használják általában a tengerentúlon e célra. Ezek: a Jack-o'-Lantern nevű kisebb (általában körülbelül 3 kg súlyú), „narancshéjú”, gömbölyű Cicurbita pepo dísztök fajta, amelyet jellemzően halloween dekorációra termesztenek, későn érik,Cucurbita pepo 'Jack o' Lantern', rhs.org.uk és bár a húsa ehető és levesekhez használható, az ízre közepes élvezeti értékű; a Cucurbita pepo takarmánytök, amit az amerikai őslakosok „a három nővér” néven együtt termesztettek gyommentesítési céllal, kukoricával (ami a futtatókaró szerepét töltötte be) és babbal; illetve a Howden-tök, az előbbi egy variánsa, amit Massachusetts államban az 1960-as években tenyésztett ki névadó nemesítője, kifejezetten erre a célra, így tetszetős kerek formája, mérete,Growing Howden Pumpkins (“How-To” Guide with Pictures), gardentabs.com, 2019. június 30./ utolsó frissítés: 2021. április 3. hosszan eltarthatósága és faraghatósága miatt hamar klasszikus jack-o'-lantern tökké vált, leggyakrabban ilyet árulnak az ünnep előtt az amerikai üzletekben.Ho Dinh Hai: Cucurbita maxima Giant Pumpkin, Long An - Vietnam - 2015. július 13.Caren White: The Best Pumpkins for Jack-O'-Lanterns, holidappy.com - 2022. szeptember 30. Az ünnep után az egyik legrégebbi ismert ártalmatlanítási módszer a termések eltemetése a hátsókertben, de gyakori, hogy helyi gazdálkodóknál érdeklődnek, akik felhasználhatják a tököt a kertben, a mezőn vagy az állatok etetésére. Mivel amerikai származású növény, a regionálisan őshonos fajtacsoportok között válogatva is tudják támogatni a helyi növény- és állatvilágot, vagy dekorálni a saját kertet. A magvak és a tök meg nem faragott belsejét ajánlják étkezési célra embereknek és vadon élő állatoknak egyaránt, utóbbinál azonban figyelmeztetnek, hogy az csak saját területen lehetséges és óvakodjanak a nagyvadak és patkányok potenciális bevonzásától a lakott területekre. A 2020-as évekre az éghajlatváltozással a melegedő őszi időjárás miatt egyre rövidebb ideg eltartható termékek kezelése is terjedni látszik, de nem ajánlott. A szemétre kerülés azonban az Amerikai Egyesült Államokban is problémát okoz, ezért például Minnesota és Illinois (a legnagyobb mennyiségű töktermelő állam az országban) városaiban a komposztálóknál töktörő mulatságokat rendeznek az ünnep után.Dani Tinker, David Mizejewski: to Recycle Halloween Pumpkins for Wildlife National Wildlife Federation, blog.nwf.org - 2014. október 30. utolsó frissítés: 2021. december 20.Rae Yost, Nexstar Media Wire: Smash or trash: What to do with an old jack-o’-lantern, news10.com - 2021. november 2.
bélyegkép|1901-es Halloween-képeslap a Woodruff-ház (Ohio állam) kiadásábanReméljük, találkozunk ott Van-e Mennyország tökfejeknek? A Halloween elnevezés az angol All Hallow Eve kifejezés, vagyis a mindenszentek előestéje rövidülése. Az 1910-es években már Magyarországon is ismert volt H. J. Byrne 1907-ben a Folklore folyóiratban megjelent, All Hallows Eve and Other Festivals in Connaught című írása.Róheim Géza dr.: A luczaszék. Második közlemény, Néprajzi értesítő 17. évfolyam, 1916. (arcanum)Hugh James Byrne All Hallows Eve and Other Festivals in Connaught https://www.jstor.org/stable/1254497 A keltáknál ekkor, október 31-én ért véget a nyár, terelték a szarvasmarhát a legelőről az istállókba, illetve ünnepelték az újévet, egyszerre hódolva vallásuk szerint a napisten és a Samhain ünnepen a holtak ura előtt. Már középkori hiedelmek szerint a boszorkányok és varázslók is ilyenkor végzik üzelmeiket, de később, a 21. században is, több okkult szekta tulajdonítja ezen a napon a legerősebbnek a szellemi világi átjárást és a mágia erőit. Az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal, tökből vagy más alkalmas növényekből faragott lámpások megvédik az embereket az ilyenkor a Földre utazó rossz szellemektől is ezekből ered. A 8. századtól, miután III. Gergely pápa november első napjára tette a szentek tiszteletének ünnepét, olvadt nevében egybe a két külön (a kelta eredetű és a katolikus) hagyomány. A 19. században vált ismertté egy Írországban elterjedt népi legenda egy Stingy (azaz fukar) Jack nevű emberről, aki többször is becsapta és csapdába ejtette az ördögöt. Csak azzal a feltétellel engedte el, hogy soha nem kerül a pokolba (innen a Trick-or-Treating, a magyarul „csokit vagy csalok” mondóka), ám amikor meghalt, megtudta, hogy mivel rossz ember volt, a Mennyország sem akarja a lelkét, s így az örökkévalóságig kísértetként bolyong a Földön. Az ördög, kérésére, adott neki egy égő széndarabot, hogy megvilágítsa az útját az éjszakában, amit faragott fehérrépába helyezett. Amikor a helyiek titokzatos fényeket láttak, azt mondták: „Ez csak a Jack lámpása”, “That’s just Jack o’ the lantern”. Így vált később a kifejezés Stingy Jack vándorszellemének szinonimájává – jack-o'-lantern. A helyi ír gael közösségekben végül ijesztő arcokat kezdtek faragni saját faragott lámpásaikba, hogy elriasszák gonosz bolyongó szellemét, s óvintézkedéseket tettek október 31-én, a kelta samhaini fesztivál napján. 1840 körül, az Egyesült Királyságban bekövetkezett úgynevezett burgonyaínség következtében kivándoroltak újabb tömegei vitték magukkal otthoni szokásaikat Amerikába, az ott honos tökre cserélve az addig használt főként tarlórépát. Innen aztán már mint üzleti és szórakoztatóipari termék került vissza és terjedt el, rendeznek erre épülve eseményeket Európa-szerte is.Rudyard Kipling Naulahka, Forditotta: Déry Tibor, Pantheon Irodalmi Intézet Rt., mek.oszk.hu, 1928.MTI: All Hallow Eve, a kelta ünnep, mult-kor.hu - 2013. október 31.Heather Thomas: The Origins of Halloween Traditions, Library of Congress loc.gov, 2021. október 26.Les Hewitt: Stingy Jack and the History of the Jack-o’-Lantern, historicmysteries.com - 2015. október 27.
bélyegkép|Színezett rézkarc és foltmaratás karikatúra 1795-ből, amin egy groteszk lámpást hordozó szellemet üldöz egy férfi és öregasszony éjszaka a templom temetőjében. (Brit-szigetek) A kísértethit egyik gyökere – a visszajáró halottakhoz hasonlóan – a rendkívüli természeti jelenségek, félelmet, ijedtséget keltő váratlan, szokatlan élmények vagy „normális” események szokatlan időpontban, helyen való átélésének értelmezésére irányuló törekvés, alapja pedig – szintén a „visszajárók”-ba vetett hittel egyezően – a lélek halál utáni továbbélésének hite, lényegében egyező módon ismert Európa minden népénél – a különböző „helyi” kísértetek inkább csak külsőségekben megnyilvánuló különbségeivel. Az egyetlen számottevő különbség a magyar néphit kísértete és európai szomszédaink hasonló lényei között, hogy nálunk csak igen kevéssé ismertek a „halotti időkben” – elsősorban a téli napforduló idején, karácsony és vízkereszt között – csapatosan megjelenő vezeklő lelkek („kereszteletlenek”) hiedelmei. Az archaikus, általános Indoeurópai nyelvcsaládban élő hagyományok szerint ugyanis az év elején a halottak, ősök lelkei felkeresik az emberek közösségeit. A magyarságnál azonban teljesebbnek látszik a szakítás a régi, kereszténység előtti mitikus lényekkel, mint európai nyelvszomszédainknál. Az egész magyar nyelvterületen fellelhető kísértet-fogalmon belül sajátos kísértetalakok voltak, amelyek megjelenési formájuk vagy sajátos halálnemük, vétkük révén „specializálódtak”. Ilyen volt az ír legendához legközelebb álló úgynevezett lidércfény, ami csak nevében viseli a lidércet. Magyarországon bolygótűz, lámpás, gyertya neveken is ismert imbolygó, eltűnő-fellobbanó láng a kísértet egyik leggyakoribb megjelenési formája volt. Zalában gyertyás néven ember alakú kísértet égő ujjának tartották. Hasonló volt a Hanság egykori mocsárvilágában ismert ördög gyertyája is. Mindenütt az éjjel, nedves mocsaras helyeken látható fényjelenségekhez kapcsolódott, ennek „magyarázata” volt. Ez az oka általános elterjedtségének és egyöntetűségének.Természetfeletti lények, Paládi-Kovács Attila: Magyar néprajz : nyolc kötetben, Akadémiai K., vmek.oszk.hu 1988. Jeffery A Lindell: The Ignis Erraticus, B.A., IU Folklore Institute Electronic Warfare Systems Analyst U.S.A.F. (Ret.) - archiválva: 2009. július 25
Bár maga a tökfaragás és az abból készített lámpa Világszerte, Magyarországon is régi hagyomány, azonban a Cucurbita tök-fajok csak Amerika felfedezése után spanyol közvetítéssel kerültek Európába és Ázsiába. A kabaktök (Lagenaria siceraria) és a dinnye (Cucumis) jelentenek kivételt a tökfélék közül, melyeket a Mediterráneumban és Ázsiában már az ókorban is haszonnövényként műveltek.Studia comitatensia: tanulmányok Pest Megye muzeumaiból, 23-24. kötet, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, books.google.hu, 1994. Egy régi magyar történelmi eseményt is gyakran felhoznak a töklámpákkal kapcsolatban. Salamon, Árpád-házi királyunk trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta.Varga Imre: László király alakja iskoladrámáinkban, Irodalomtörténeti Közlemények 103. évf. 1-2. füzet, 1999. A mondásnak: „fénylik, mint Salamon töke” két magyarázata is van. Kresznerics alapján bizonyos tulajdonsága szerint „czifra tök, melyet a nép Salamonénak hi”, míg mások onnan eredeztetik, hogy a fogoly Salamon király világító lámpája, ami hólyag vagy zsíros hártyából volt, sárga tökhöz hasonlított.Erdélyi János (szerkesztő, közreadó): Válogatott magyar közmondások 2. kiadás, Heckenast Gusztáv, mek.oszk.hu, 1862. (MEK-be került: 2010. január 5.) Lámpás szavunk is csak a 14–15. század óta mutatható ki nyelvünkben (görög eredetű, latin közvetítéssel terjedt el Európa-szerte s került a magyar szókincsbe). E korai időszakban állati hólyagot vagyis böndőt, olajjal átitatott vastag papírt vagy vékony szarulemezeket használtak.
bélyegkép|bal|Egy halom rothadó tök, Halloween után Mundesley (észek Norfolk, Anglia) mellett