Vízparti történet

A Vízparti történet (hagyományos kínai: 水滸傳; egyszerűsített kínai: 水浒传; hangsúlyjelekkel: Shuǐ hǔ zhuàn; magyar népszerű: Suj hu csuan) a klasszikus kínai regényirodalom egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású alkotása.

Történelmi háttér A regény alaptörténete egy valós történelmi esemény, amikor is és társai a -dinasztia idején fellázadtak és felkelést szítottak. Az egyébként részletes és terjedelmes korabeli történeti feljegyzésekben mégis csak szórványos és ellentmondásokkal teli feljegyzések maradtak fenn erről az eseményről, melynek sem oka, sem végkifejlete nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Ennek oka lehet az is, hogy a felkelés kitörése, 1121 után öt évvel az északról dél felé terjeszkedő dzsürcsi birodalom seregei elfoglalták a -dinasztia akkori fővárosát, et, s fogságba ejtve a császárt, Kína jelentős területeit elfoglalták. A következő császár kénytelen volt székhelyét, országa fővárosát délebbre, ba telepíteni.

A kínai történeti munkákban meglehetősen sok, ehhez hasonló felkelésről lehet olvasni, melyek zöme eleve kudarcra volt ítélve. Csak igen ritkán és kivételes esetben volt lehetséges, hogy egy-egy felkelés az egész országra kiterjedő mértéket ölthessen, amely akár az uralkodó bukását, sőt egy dinasztia megalapítását eredményezhette.

Ma már nem állapítható meg, hogy miért pont a -féle lázadás volt az, amely köré ilyen széles legenda-, mondakör szövődött, és hogy miért pont ez a történetileg kevésbé dokumentált esemény szolgált alapul a Vízparti történet megírásához. Szerepet játszhatott ebben az a körülmény is, hogy amikor a császári seregek nem bírtak a felkelőkkel, a történetírók szerint egy hivatalnok azt javasolta a császárnak, hogy szólítsák fel ot tisztes meghódolásra, és adjanak neki lehetőséget vétkei jóvátételére azzal, hogy segít egy másik felkelő, bizonyos Fang La leverésében. Ezzel együtt egy lázadó vezér efféle értékelése példa nélkülinek tekinthető a kínai hagyományban. A regény magyar fordítója, Csongor Barnabás szerint: „A politika hatalmon kívül rekedvén, természetes módon adódhatott, hogy eszményképeik közé bekerült a hivatalos hatalomtól függetlenül fellépő, de azzal végül is szövetségre lépő, a birodalom, a haza egységének megmentéséért küzdő »megtért lázadó«, .”

Irodalmi előzmények

Szerzősége

Tartalma FejezetFőbb cselekményElőhang marsall elszabadítja a 108 démont1. marsall története1–2., vagyis Kilencsárkányos története2–6.Lu , vagyis Mélybölcsességű története6–11., vagyis Párduckoponya története11–12., vagyis Sötétképű története12–19.A születésnapi ajándék elrablása19–21., vagyis Jókorjött Eső története22–31., vagyis Kóbor Barát története32–35. (az 1977-es magyar kiadásban Hua Jung), vagyis Kis Generális története35–42.Jókorjött Esőék ban találkoznak43–46., vagyis Halálmegvető és , vagyis Beteg Vitéz története46–49.Három támadás a család falva ellen50–51., vagyis Szárnyas Tigris és , vagyis Szépszakáll Mester története51–53.A vitézek megtámadják t, , vagyis Felhősárkány keresése54–56.A császári seregek első támadása ellen 56–57.A vitézek megtámadják t, , vagyis Kétkorbácsos behódol nekik58–59.A vitézek beveszik t, és behódoltatják a -hegy boszorkánymesterét, t, vagyis Ördögherceget59.Az első támadás a család falva ellen, , vagyis Toronyhordozó halála59–65., vagyis Jáde Egyszarvú története; a vitézek megtámadják , az Északi Fővárost; a császári seregek második támadása ellen66.A császári seregek harmadik támadása ellen67.A második támadás a család falva ellen68–69.A vitézek beveszik és 70.A nagy szövetség71–119.A vitézek kegyelmet kapnak a császártól, leverik a haza külső és belső ellenségeit, de sokan közülük elesnek120.A szövetség felbomlása, halála

Kiadásai

Magyarul

Vízparti történet. Kínai regény a XIII. századból; németből ford. Goda Géza; Athenaeum, Budapest, 1950 Vízparti történet. Regény, 1-2.; ford., előszó, jegyz. Csongor Barnabás; Európa, Budapest, 1961 (A világirodalom klasszikusai) Vízparti történet. Regény, 1-3.; ford., jegyz., utószó Csongor Barnabás; 2. bőv. kiad.; Szépirodalmi, Budapest, 1977 (A világirodalom remekei)

Adaptációi

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

Magyarul Csongor Barnabás: Kínai regény – kínai társadalom. In Si Naj-an: Vízparti történet. I–III. kötet, Budapest, Európa Könyvkiadó 1977. A Világirodalom Remekei. III. kötet, 309–322. o. Csongor Barnabás: Emberi világ egy kínai regényben. In: Kína kultúrája Magyarországon. Szerk. Ferenczy Mária. Budapest, MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 1985. 44–56. o. Csi Nai Ngan: Vu Szung, a szegénylegény. A kínai eredeti után átköltötte Albert Ehrenstein, A német kiadásból ford. Jankovics András. Budapest, Dante Könyvkiadó, 1943 Hsi Nai An (Si Nai-an): Vízparti történet. Ford. Goda Géza. Budapest, Athenaeum Könyvkiadó, 1950 Si Naj-an: Vízparti történet I–II. Ford., az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó 1961. A Világirodalom Klasszikusai Si Naj-an: Vízparti történet I–III. Ford., a jegyzeteket és az utószót írta Csongor Barnabás. 2., bőv. kiad. Budapest, Európa Könyvkiadó 1977. A Világirodalom Remekei. Tőkei Ferenc–Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1960

Idegen nyelven Lu Hsun: A Brief History of Chinese Fiction. Peking, Foreign Languages Press, 1982. 马积高 – 黄钧: 中国古代文学史 („A klasszikus kínai irodalom története”) I–III. 湖南文艺出版社, 1992. 王丽娜: 中国古典小说戏曲名著在国外 („Kína legjelesebb klasszikus próza és dráma művei külföldön”). 上海, 学林出版社, 1988.

További információk

Kategória:Kínai irodalom Kategória:Regények