Az ókori egyiptomi XIV. dinasztia a Nílus-delta területét uralta a második átmeneti korban, kb. 75–155 éven át (i. e. kb. 1725–1650 vagy 1805–1650 között). Fővárosuk valószínűleg Avarisz volt. A dinasztia egyidőben uralkodott a memphiszi székhelyű XIII. dinasztiával. Uralkodóit az egyiptológusok kánaáni vagy nyugati sémi eredetűnek tartják nevük alapján – Ipku neve nyugati sémi nyelven kegyelmet, Kareh neve kopasz embert jelent, Jakbim neve amorita eredetű (ia-ak-bi-im), Jakubher neve szintén idegen. Fennmaradtak núbiai eredetű nevek is, például Neheszi királyé, akinek neve núbiait jelent, illetve Tati királynéé.
Kronológia A XIV. dinasztiát a XI., XII. és XIII. dinasztiával együtt szokták a középbirodalomhoz is sorolni, de leggyakrabban a második átmeneti korhoz sorolják a XIII., XV. és XVI. dinasztiával együtt. Uralkodásának időtartama legalább részben átfedésben van a XIII. és a XV. dinasztiáéval.
A XIV. dinasztiáról olyan keveset tudunk, hogy uralkodásának pontos időtartama vitatott, az egyes tudósok véleménye akár 75 évvel is eltér egymástól. Kim Ryholt egyiptológus szerint a dinasztia a XII. dinasztia uralkodásának utolsó éveiben vagy röviddel azután jelent meg, Szobeknoferuré uralkodása alatt vagy utána. Ryholt úgy véli, hogy a Delta keleti részén élő kánaáni népesség kinyilvánította függetlenségét és visszaverte a XIII. dinasztia memphiszi királyainak a Delta visszaszerzésére tett kísérleteit. A XIV. dinasztia Ryholt szerint i. e. 1805-től a hükszoszok inváziójáig, i. e. 1650 körülig tartott, és körülbelül 155 évet ölelt fel.
Ezt az elméletét nem mindenki osztja; Manfred Bietak, Daphna Ben Tor, valamint James és Susan Allen szerint a XIV. dinasztia nem jelenhetett meg a XIII. dinasztia uralmának közepéig, kb. i. e. 1720-ig, azaz a IV. Szobekhotep uralkodását követő évekig.Bulletin of the American Schools of Oriental Research (BASOR) 315, 1999, pp.47-73.Janine Bourriau, "The Second Intermediate Period (c.1650-1550 BC)" in Ian Shaw (ed.) The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford University Press, 2000. pp.192 & 194 Érvelésüket főleg arra alapozzák, hogy a bizonyítékok azokból a rétegekből, amelyekből a XIV. dinasztia uralkodóinak pecsétjei előkerültek, azt mutatják, hogy a dinasztia a XIII. dinasztia későbbi királyaival egy időben volt hatalmon, vagyis csak körülbelül i. e. 1700-tól. Bietak a XIV. dinasztia feltehetőleg második uralkodója, Neheszi feliratait és műemlékeit szintén kb. i. e. 1700-ra datálta.Bourriau, "The Second Intermediate Period," pp.178-179, 181
Neheszi nagyon rövid uralkodását követően a legtöbb tudós – köztük Bietak és Ryholt – szerint a Delta vidékét valószínűleg hosszadalmas éhínség és talán egy járvány is sújtotta, ami a dinasztia uralkodásának végéig tartott.Manfred Bietak, "Egypt and Canaan During the Middle Bronze Age," BASOR, 281 (1991), pp. 21-72, főleg p. 38, online Lehetséges, hogy ugyanez az éhínség a XIII. dinasztiát is sújtotta, ami utolsó ötven évében szintén instabilitást mutat és számos, igen rövid ideig uralkodó királyt mutat fel, kb. i. e. 1700-tól 1650-ig. A két királyság meggyengült állapota részben magyarázatot adhat arra, miért tudta a megszálló hükszosz hatalom i. e. 1650 körül ilyen gyorsan elfoglalni az országot.
Székhelyük Manethón a XIV. dinasztiához 76 uralkodót sorol, akik szerinte nem Avariszból, hanem Xoiszból kormányoztak. Kim Ryholt azonban felhívja rá a figyelmet, hogy a második átmeneti kor legértékesebb forrásának minősülő torinói királylista csak kb. 56 uralkodót sorol fel, és annyi hely a sérült részeken sincs, hogy több mint 70 név elférne. Ryholt arra is rámutat, hogy az avariszi ásatások során feltártak egy hatalmas királyi palotát a második átmeneti korból. Ennek egyik udvarából előkerült egy király vagy magas rangú hivatalnok több mint kétszeres életnagyságú szobra, melyen nem egyiptomi címek szerepeltek. Ryholt és a legtöbb egyiptológus emiatt osztozik abban a nézetben, hogy a dinasztia királyainak székhelye nem Xoisz, hanem Avarisz volt.
Területük és külpolitikájuk
A XIV. dinasztia által uralt területek pontos határai a dinasztia által hátrahagyott leletek alacsony száma miatt nem ismertek. A második átmeneti korról írt tanulmányában Ryholt arra a következtetésre jut, hogy a dinasztia által közvetlenül uralt terület nagyjából a Nílus-deltának felelt meg, határai nyugaton Athribisz, keleten Bubasztisz környékén húzódtak.
A XIV. dinasztiának tulajdonítható pecsétek kerültek elő az akkoriban a XIII. dinasztia területének minősülő Közép- és Felső-Egyiptomból is, délen pedig még a harmadik kataraktán túli Dongolából is. Északon kerültek elő pecsétjeik Levante déli részén, főként a Földközi-tenger partvidékén, egészen a mai Izrael területén található Tell Kabriig. Ez azt mutatja, hogy a dinasztiát fontos kereskedelmi kapcsolatok kötötték össze a XIII. dinasztia területeivel, a kánaáni városállamokkal és Núbiával is. Ryholt emellett azt is felveti, hogy Sesi, aki szerinte a XIV. dinasztia egyik királya volt, egy Tati nevű núbiai hercegnőt vett feleségül, hogy erősítse a kusita királysághoz fűződő kapcsolatait.
Uralkodói A dinasztia uralkodóinak sorrendje a torinói királylistán szerepel és általánosan elfogadott, leszámítva az első öt uralkodót, akiket itt Ryholt elmélete alapján adunk meg. Az ő nevük a torinói papiruszon nem szerepel, leszámítva talán egyiküket; Ryholt feltételezése szerint nevük helyén a wsf jelzés szerepelt, ami azt jelentette, hogy ezen a helyen hiányos volt a dokumentum, amely segítségével a torinói listát a XIX. dinasztia idején összeállították. Ryholt az első öt királyt fennmaradt pecséteik egymáshoz képest datálása segítségével azonosítja; következtetéseivel azonban Ben Tor vitába szállt tanulmányában, melyet azokkal a rétegekkel kapcsolatban írt, melyben az első öt király pecséteit megtalálták. Ben Tor véleménye szerint Sesi, Aahotepré Aamu és Jakbim uralkodása a hükszosz XV. dinasztia uralmának második felére datálható, így nem a XIII. dinasztiával egy időben éltek. Ben Tor véleménye szerint ezek a királyok nagy valószínűséggel a hükszoszok kevéssé jelentős vazallusai voltak, akik a Nílus-deltában uralkodtak.
+A XIV. dinasztia fáraói (vitatott)Neve Uralkodási ideje Megjegyzések Jakbim (Szehaenré) 1805–1780 vagy 1650 után Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa Ja'ammu (Nubuszerré) 1780–1770 Helye a kronológiában vitatott Kareh (Hauszerré) 1770–1760 Helye a kronológiában vitatott 'Aamu (Aahotepré) 1760–1745 vagy 1650 után Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa Sesi (Maaibré) 1745–1705 vagy 1650 után Több mint 300 szkarabeusz említi; felesége talán a núbiai Tati. Helye a kronológiában vitatott, talán a XV. dinasztia vazallusa.
A következő uralkodók létezése biztos, megerősíti a torinói királylista és többüket korabeli források is: <center> {| class="wikitable" |+A XIV. dinasztia fáraói ! style="width:200px" |Neve !! style="width:300px" |Uralkodási ideje!! style="width:350px" |Megjegyzések
| Neheszi (Aaszehré) || 1705 || A dinasztia királyai közt neki maradt fenn a legtöbb említése. Két műemléken szerepel a neve Avariszban. Neve jelentése: „a núbiai”.Darrell D. Baker, The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, , 2008, p. 277 |- | Hahereuré||1705 ||–
| Nebefauré||1704 ||A torinói királylista szerint 1 év 5 hónap 15 napig uralkodott
| Szehebré|| ||A torinói királylista szerint 3 év […] hónap 1 napig uralkodott
| Merdzsefaré|| 1699-ig|| Egyetlen sztélé említi a deltabeli Szaft el-HinnábólKenneth Kitchen: Ramesside Inscriptions, Blackwell Publishing 1993, , p.546
| III. Szeuadzskaré|| ||A torinói királylista szerint 1 évig uralkodott
| Nebdzsefaré|| <center>1694-ig ||–
| Webenré|| ||–
| Ismeretlen|| ||Neve elveszett a torinói királylistán
| […]dzsefaré|| ||–
| […]webenré|| 1690-ig||–
| II. Auibré|| ||–
| Hóribré|| ||–
| Nebszenré|| ||Egy edényen említik uralkodói nevét. Legalább 5 hónapig uralkodott.
| Ismeretlen|| ||wsf a torinói királylistán, azaz lacuna volt itt abban a dokumentumban, amelyről a listát másolták
| […]ré|| || –
| Szeheperenré|| || Neheszi, Nebszenré és Merdzsefaré mellett csak neki maradtak fenn biztos említései kortárs forrásokból is
| Dzsedheruré|| ||–
| II. Szanhibré|| ||–
| Nofertum[…]ré|| ||–
| Szehem[…]ré|| ||–
| Kakemuré|| ||–
| Noferibré|| ||–
| I[…]ré|| ||–
| Hakaré|| ||–
| Aakaré|| ||–
| Hapu[…] Szemenenré|| ||–
| Anati Dzsedkaré|| ||–
| Bebnum ([…]karé)|| ||–
| Ismeretlen|| ||Nyolc sor elveszett a torinói királylistáról
| Szenofer[…]ré|| ||–
| Men[…]ré|| ||–
| Dzsed[…]ré|| ||–
| Ismeretlen|| ||Három sor elveszett a torinói királylistáról
| Ink […]|| ||–
| 'A[…]|| ||–
| 'Apepi (?)|| ||–
| Ismeretlen|| ||Öt sor elveszett a torinói királylistáról
Végül számos olyan király, akit korabeli leletek említenek, de a torinói királylistán nem szerepel, talán a XIV.Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, Museum Tusculanum Press, (1997) vagy a XV. dinasztiához sorolható.Daphna Ben-Tor: Scarabs, Chronology, and Interconnections: Egypt and Palestine in the Second Intermediate Period, Volume 27 of Orbis biblicus et orientalis / Series archaeologica: Series archaeologica, Academic Press Fribourg 2007, , excerpts available online Személyazonosságuk és a kronológiában elfoglalt helyük bizonytalan. +A XIV. dinasztia lehetséges fáraóiNeve Említései Nuja 1 szkarabeuszon Seneh3 szkarabeuszon Sensek1 szkarabeuszon Uadzsed5 szkarabeuszon Hamuré2 szkarabeuszon Jakareb2 szkarabeuszon Jakubher (Meruszerré)27 szkarabeuszon
Jegyzetek
Fordítás
Források