thumb|right|294px|Hórusz, Ozirisz és Ízisz (balról jobbra)
Az Ozirisz-mítosz az egyik legjelentősebb és legrészletesebb ókori egyiptomi mítosz. Ozirisz istennek, a legenda szerint Egyiptom egyik első uralkodójának a meggyilkolásáról és fia, Hórusz bosszújáról szól. Oziriszt testvére, Széth megölte, és elfoglalta trónját. Ízisz, Ozirisz testvére és felesége gyermeket szült, akit sokáig rejtegetett Széth elől; ő volt Hórusz, ki felnőve szembeszállt Széthtel és hosszú küzdelem után legyőzte. A mítosz fontos szerepet tölt be az egyiptomiaknak a királyságról és a trónutódlásról, a rend és káosz közti konfliktusról, illetve a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelésében, egyben pontos jellemzést ad a főszereplő istenek személyiségéről, akik kultuszának számos eleme ebből a mítoszból ered.
Az Ozirisz-mítosz már az i. e. 25. századra nagyjából kialakult. Számos eleme vallási eredetű, de a Hórusz és Széth közti küzdelmet lehetséges, hogy valós történelmi események ihlették, melyekre Egyiptom történelmének korai szakaszában került sor. A tudósok megpróbálták kideríteni, mely eseményekből születhetett a történet, de meggyőző eredmények nem születtek.
A mítosz elemei számtalan, különféle műfajú egyiptomi szövegben megjelennek, halotti szövegektől és mágikus formuláktól az elbeszélésekig. Emiatt részletesebb és összefüggőbb, mint a legtöbb egyiptomi mítosz, azonban ezen szövegek egyikében sem teljes egészében szerepel, és az események leírásában nagy változatosság észlelhető. Az ókori görög és római írások, például Plutarkhosz Ízisz és Ozirisze több információt nyújtanak, és bár elképzelhető, hogy nem mindig tükrözik pontosan az ókori egyiptomiak hitét, ezek által a mítosz akkor is fennmaradt, amikor az egyiptomi vallás legtöbb eleme már feledésbe merült.
Források Ozirisz mítosza nagyon fontos szerepet töltött be az ókori egyiptomi vallásban, és népszerű volt az átlagemberek körében is.Assmann 2001, p. 124 Ennek egyik oka a mítosz elsődleges vallási jelentése, ami arra utal, hogy minden halottnak jár a kellemes túlvilági élet.Smith 2008, p. 2 Egy másik ok az, hogy a szereplők és érzelmeik emberibbek, mint a legtöbb egyiptomi mítoszban.O'Connor 2009, pp. 37–40 Népszerűsége miatt a mítosz minden más mítosznál gyakrabban szerepel ősi szövegekben, és rengeteg különböző stílusú műben felbukkan rá utalás. Ezekből a forrásokból az átlagosnál nagyobb részletességgel ismerhető meg a történet, ellentétben más mítoszokkal, melyek töredékesek és homályosak. Bár valamennyire az Ozirisz-mítosz is töredékes, a többinél összefüggőbb történetet alkot.Tobin 1989, pp. 21–22, 104
thumb|left|300px|A Piramisszövegek Teti fáraó piramisában
Az Ozirisz-mítosz legkorábbi említése a Piramisszövegekben fordul elő, melyek az első ókori egyiptomi temetkezési szövegek, és az i. e. 25. században hatalmon lévő V. dinasztia korának piramisaiban maradtak fenn. Ezek a szövegek ún. varázsszövegekből állnak, és korábbi korokból származó fogalmak bukkannak fel bennük.David 2002, pp. 92–94 Témájuk a piramisban eltemetett uralkodó túlvilági sorsa, emiatt gyakran említik az Ozirisz-mítoszt, mely jelentős kapcsolatban áll a királyság fogalmával és a túlvilággal.Griffiths 1980, pp. 7–8, 41 A szövegekben előfordulnak a mítosz fő elemei, köztük Ozirisz halála és újjáélesztése, illetve Hórusz és Széth harca.Griffiths 1960, pp. 1, 4–7 A mítosznak a Piramisszövegekben említett elemei visszatérnek a későbbi idők temetkezési szövegeiben is, például a középbirodalmi Koporsószövegekben és az újbirodalmi Halottak Könyvében. Ezek nagy része a köznép számára íródott, ezért az Ozirisz és az elhunyt közti asszociáció már nem korlátozódik a királyra.David 2002, pp. 92, 159
A legteljesebb ókori egyiptomi beszámoló a mítoszról a Nagy Ozirisz-himnusz, egy XVIII. dinasztia kori felirat Amenmosze sztéléjén, amely vázlatosan elmeséli a történetet, de nem bocsátkozik részletekbe.Lichtheim 2006b, pp. 81–85 Egy másik fontos forrásdokumentum a memphiszi teológia, egy vallásos szöveg, mely leírja Ozirisz halálát, illetve Hórusz és Széth vitáját. Ebben a szövegben a királyságot, melyet Ozirisz és Hórusz képvisel, Ptahhal, Memphisz teremtő istenével hozzák összefüggésbe.Lichtheim 2006a, pp. 51–57 A szöveget korábban óbirodalminak tartották, és forrásdokumentumként kezelték a mítosz fejlődésének korai fázisait illetően, de az 1970-es évek óta az egyiptológusok már úgy tartják, legkorábban az Újbirodalom idején keletkezhetett.David 2002, p. 86 Az oziriszi szertartásokhoz kapcsolódó szövegek több egyiptomi templom falán is előfordulnak, az Újbirodalomtól a ptolemaida korig. Ezekből is számos információ nyerhető a mítoszról.David 2002, p. 156 A varázsszövegekből, melyeket az egyiptomi társadalom minden rétegéhez tartozó emberek használtak, a mítosz egy fontos részlete derül ki: az, ahol Hórusz megbetegszik, és Ízisz meggyógyítja. A mágikus ráolvasások a beteg embert Hórusszal azonosítják, hogy részesüljön az istennő cselekedeteinek pozitív hatásaiból. Ezek a ráolvasások részben gyógyítással foglalkozó papiruszokról ismertek, részben egyfajta feliratos sztélétípusról, a cippusról. Ezek funkciója az volt, hogy vizet öntöttek rá, majd felfogták egy edénybe és megitták – a víz átvette a szöveg gyógyító erejét, így maga is gyógyítóvá vált. A varázslattal védett, veszélyben lévő gyermek motívuma megjelenik középbirodalmi feliratos pálcákon is, melyek több száz évvel megelőzik a részletesebb ráolvasásokat, amelyek kifejezetten az Ozirisz-mítoszhoz kapcsolják ezt a témát.Pinch 2004, pp. 18, 29, 39
A mítosz elemei előfordulnak szórakoztatás céljára készült írásokban is. Ezek közt jelentős a Hórusz és Széth története, amely a két isten harcának egy humoros leírása a XX. dinasztia korából.Lichtheim 2006b, pp. 197, 214 A szöveg élénk jellemzést ad a főszereplőkről; Donald B. Redford egyiptológus jellemzése szerint „Hórusz fizikailag gyenge, de eszes, Puck-szerű alakként jelenik meg, Széth erős, de korlátolt felfogású, Ré-Harahti elfogult, mogorva bíró, Ozirisz pedig éles nyelvű, ékesszóló goromba fráter”.Redford, Donald B., "The Contendings of Horus and Seth", in Redford 2001, vol. I, p. 294 Atipikus stílusa ellenére a mű felvonultatja az istenek közti összecsapás legrégebbi elemeit, és több esemény ugyanabban a sorrendben szerepel benne, mint későbbi beszámolókban, ami azt sugallja, a történet írásának időpontjában már kialakulóban volt egy hagyományos sorrend.Redford, Donald B., "The Contendings of Horus and Seth", in Redford 2001, vol. I, pp. 294–295
Az egyiptomi vallást történelmének vége felé leíró ókori görög és római szerzők sokat feljegyeztek az Ozirisz-mítoszból. Hérodotosz az i. e. 5. században megemlítette egyes részleteit Históriái Egyiptomról szóló leírásában. Négy évszázaddal később Diodorus Siculus összefoglalta a mítoszt a Biblioteca historicában.Pinch 2004, pp. 34–35, 39–40 A 2. század elején alkotó PlutarkhoszPlutarch 1970, pp. 16–17 tollából született a mítosz legteljesebb ókori leírása. Ízisz és Ozirisz című művében a mítosznak a ma elterjedt legnépszerűbb változata szerepel.Tobin 1989, pp. 22Pinch 2004, p. 41 A görög és római szerzők írásai lehetséges, hogy nem adják pontos leírását az egyiptomi vallásnak, Plutarkhosz művében is számos olyan értelmezés szerepel, melyre hatással lehettek különféle ókori görög filozófiai irányzatok, és a mítosz leírásában olyan elemek szerepelnek, melyeknek nincsenek párhuzamaik az egyiptomi hagyományban. J. Gwyn Griffiths egyiptológus véleménye szerint a beszámoló több eleme is görög mítoszokból ered, és a mű egészében nem alapszik teljességében egyiptomi forrásokon.Plutarch 1970, pp. 51–52, 98 Egy másik egyiptológus, John Baines szerint azonban elképzelhető, hogy templomokban fennmaradt a mítosz írott változata, amelyekhez Plutarkhosz hozzáférhetett és amelyeket felhasználhatott, de mára elvesztek.Baines in Loprieno 1996, p. 370
Szinopszis Ozirisz halála és feltámasztása A történet kezdetén Ozirisz uralkodik Egyiptomban. Őseitől örökölte a királyságot, apja Geb földisten, nagyapja Su, a levegő istene, akit Atum, a világ teremtője hozott létre. Királynéja Ízisz, aki Ozirisszel, Széthtel és Nephtisszel együtt szintén Geb és az égistennő Nut gyermeke. Ozirisz uralkodásáról kevés információ szerepel egyiptomi forrásokban, a hangsúly a halálán és az ezt követő eseményeken van.Pinch 2004, pp. 75–78 Ozirisz az életet adó hatalommal, az igazságos királysággal és a maattal – a dolgok ideális rendjével – áll kapcsolatban,Pinch 2004, pp. 159–160, 178–179 Széth pedig az erőszakkal és zűrzavarral. Ozirisz meggyilkolása így a rend és káosz harcának, az élet és halál szembenállásának szimbóluma.te Velde 1967, pp. 81–83
A mítosz egyes változatai megadják Széth motivációját Ozirisz megölésére. A Piramisszövegekben Széth azért áll bosszút, mert Ozirisz megrúgta,Pinch 2004, p. 78 míg egy későkori szöveg szerint azért, mert Ozirisz lefeküdt Széth feleségével, Nephtisszel. Magára a gyilkosságra gyakran utalnak, de sehol nem írják le. Az egyiptomiak hittek a kimondott szó hatalmában, ezért igyekezték elkerülni, hogy olyan rossz eseményekről írjanak, mint Ozirisz halála.Pinch 2004, pp. 6, 78 Néhol még tagadják is a halálát, annak ellenére, hogy a szövegek túlnyomó része világossá teszi, hogy meggyilkolták.Griffiths 1960, p.6 Egyes szövegekben Széth vadállat – krokodil vagy bika – képében öli meg Oziriszt, máshol a folyóba dobják az istent, ahol megfullad, vagy a halála után dobják a vízbe. Innen eredhet az az egyiptomi hit, hogy a Nílusba fulladt emberek szentek.Griffiths, J. Gwyn, "Osiris", in Redford 2001, vol. II, pp. 615–619 A szövegekben még az áldozat személyazonossága is változó, van, ahol nem Oziriszt, hanem Hórusz egy változatát, az idősebb Hóruszt gyilkolja meg Széth, és őérte áll bosszút fia, a fiatalabb Hórusz.Meltzer, Edmund S., "Horus", in Redford 2001, vol. II, pp. 119–122
Az Újbirodalom végére alakult ki a mítosznak az az eleme, hogy Széth feldarabolta Ozirisz testét és szétszórta Egyiptomban. Ozirisz kultuszhelyei szerte az országban azt állították, közelükben találták a holttestet vagy egy darabját. Széth a hagyomány szerint negyvenkét darabra vágta szét a testet, ami megfelel Egyiptom negyvenkét nomoszának.Pinch 2004, p. 79 Így a királyfogalom istene királyságának megtestesülésévé vált.
thumb|right|300px|Ízisz madár formájában egyesül az elhunyt Ozirisz testével. Kétoldalt Hórusz, bár még meg sem született, illetve Ízisz emberi alakban.Meeks and Favard-Meeks 1996, p. 37
Ozirisz halálát vagy interregnum követte, vagy Széth vette át az uralmat a királyság felett. Eközben Ízisz Nephtisz segítségével férje holttestét kereste.Pinch 2004, pp. 80–81 Az Oziriszt kereső és gyászoló istennőket gyakran hasonlították sólyomhoz vagy kányához,Griffiths 1980, pp. 49–50 talán mert a kányák messzire elrepülnek, amikor dögöt keresnek,Wilkinson 2003, pp. 147–148 mert kiáltásuk gyászos hangzású, vagy mert kapcsolatban állnak Hórusszal, akit gyakran ábrázolnak sólyomként. Az Újbirodalom idején, amikor Ozirisz halálát és újjáéledését összefüggésbe hozták a Nílus éves áradásával, ami termékennyé tette Egyiptomot, a folyó vizét Ízisz könnyeinekTobin, Vincent Arieh, "Myths: An Overview", in Redford 2001, vol. II, pp. 464–468 vagy Ozirisz testnedveinek tartották,Pinch 2004, pp. 178–179 így azt az életadó isteni hatalmat jelképezte, ami a folyó vizében és az áradás után növő növényekben lakozik.Tobin 1989, pp. 110–112