Magyarország közlekedése

Magyarország Európa közepén helyezkedik el, emiatt fontos tranzitország. Mind a főutak, mind az autópályák sugaras szerkezetűek, a közlekedés központja Budapest. Az utóbbi 20 évben beindult az autópálya-hálózat fejlesztése, ami mára elérte az 1892 km-t, ezzel megelőzve számos európai ország autópálya-hálózatát (például Romániáét). A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése előnyben részesül az elavult, ugyanakkor sűrű vasúthálózathoz képest.

Összesen: 7606 km Széles nyomtáv: 36 km (1520 mm) Normál nyomtáv: 7394 km (1435 mm) (ebből 2889 km villamosított; 1236 km kétvágányú vasúti pálya) Keskeny nyomtáv: 176 km (760 mm)

Megjegyzés: Magyarországon az államvasúton (MÁV) kívül még egy osztrák-magyar tulajdonú kisebb vasúttársaság (GYSEV) is üzemel a nyugati országrészben. A társaságnak 369,7 km pályája van Magyarországon és 65 km Ausztriában.

Budapestnek három nagyobb fejpályaudvara van: Keleti pályaudvar Nyugati pályaudvar Déli pályaudvar

Ezen kívül még Kelenföld vasútállomás jelentős.

Metró egyedül a fővárosban épült ki. Jelenleg négy vonalból áll, egy ötödik pedig tervezés alatt áll.

Budapesten öt HÉV-vonal üzemel, melyekből a H8 és a H9 összeköttetésben van egymással.

Közút thumb|right|250px|Az M7-es autópálya

Teljes hosszúság: 159 568 km Burkolt: 70 050 km (Ez tartalmaz 1630 km autópályát is) Nem burkolt: 89 518 km (2005)

Autópályák

Autópályák: M1 - M3 - M4 - M5 - M6 - M7 - M8 - M15 - M30 - M31 - M35 - M43 - M60 - M70 Autóutak: M0 - M2 - M9 - M25 - M44 - M51 - M85 - M86 Kiemelt főutak: 21 - 67

Vízi utak Az országban 1622 km hajózható vízi út van. (2012)

Kikötők Az ország legnagyobb kikötője Budapesten van a Dunán. Ezen kívül még Dunaújvárosban és Baján van jelentősebb kikötő.

Csővezetékek Olajvezeték: 1 204 km Gázvezeték: 4 387 km

Repülőterek Magyarország nemzeti légitársasága a Malév volt 1946–2012 között. thumb|right|250px|Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér

Repülőterek burkolt kifutópályával Összesen: 16 A kifutópálya hosszabb, mint 3047 m: 2, 2438 és 3047 m között: 8, 1524 és 2437 m között: 4, 914 és 1523 m között: 1, Rövidebb mint 914 m: 1 (1999)

Repülőterek burkolt kifutópálya nélkül Összesen: 27 2438 és 3047 m között: 3, 1524 és 2437 m között: 5, 914 és 1523 m között: 12, 914 m alatt: 7 (1999)

Helikopter leszálló helyek

Összesen: 28

Városok közlekedése Városi közlekedési cégek BKV (Budapest) (buszok, villamosok, trolibuszok és metró) DKV (Debrecen) (buszok, villamosok, trolibuszok) MVK Zrt. (Miskolc) (buszok és villamosok) SzKT (Szeged) (csak villamosok és trolibuszok, a buszokat a Volánbusz Zrt üzemelteti) Tüke Busz Zrt. (Pécs) (buszok) Kaposvári Közlekedési Zrt. (Kaposvár) (buszok) T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. (Tatabánya) (buszok) V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. (Veszprém) (buszok 2019-től)

Villamosok A világ legforgalmasabb hagyományos villamosvonala a Budapesten található 4-es-6-os villamosvonal, ahol 54 méter hosszú Siemens Combino Supra villamosok közlekednek csúcsidőben 60-90 másodperces, este 2-4 perces, éjjel és hajnalban pedig 10 perces követéssel. A város az új alacsony padlós villamosokat 2006-ban szerezte be, a forgalomba állásuk után számos technikai probléma nehezítette a rendszeres forgalom beindítását.

Városok villamosüzemmel Budapest (1887. november 28-ától) Miskolc (1897. július 10-étől) Szeged (1908. október 1-jétől) Debrecen (1911. március 16-ától) Hódmezővásárhely (TramTrain rendszerű, 2021. november 29-től)

Városok megszűnt villamosközlekedéssel Szombathely (1897–1974) Sopron (1900–1923) Nyíregyháza (1905–1969) Pécs (1913–1960) Néhány nagyobb városban volt olyan keskeny nyomtávolságú vasúthálózat (vagy normál nyomtávolságú vasútvonal), mely a városban is közlekedett, de a környéket is feltárta. (Pl.: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Békéscsaba, Békés, Cegléd). Ezeket azonban bezárták az 1970-es évek végéig.

Trolibuszok bélyegkép|Trolibusz Szegeden|250px Az első magyar trolijárat 1933-ben indult útjára Óbudán, Budapesten. Magyarországon három város rendelkezik trolibusszal: Debrecen, Budapest, és Szeged.

Szegeden 1979. április 29-én, Debrecenben pedig 1985. július másodikán indult meg a közlekedés, ZiU-9 típusú járművekkel. Magyarországon ez a közlekedési mód nem terjedt el annyira, mint a többi egykori szocialista országban, de a három város életében fontos szerepet töltenek be.

Jegyzetek

További információk

Public Transport and Railways in Hungary Transport briefing on Hungary Starts Here

Kapcsolódó szócikkek Magyarország MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Magyarország repülőtereinek listája Magyarország autópályái Budapesti helyiérdekű vasút Magyarország távolsági autóbusz-közlekedése Magyarország kerékpárút-hálózata Budapesti Közlekedési Zrt.

További információk Szeldmajer László: Városi Tömegközlekedési Múzeum; Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Budapest, 2006 Így utaztunk anno; szerk. Rappai Zsuzsa; Kossuth, Budapest, 2007 Kalocsai Péter: Közlekedés- és várostörténeti tanulmányok, 19-20. század; Kronosz, Pécs, 2018

Magyarország közlekedése

Źródło i licencja