Tasnádi György (Szeged, 1961. május 6. –), építészmérnök, belsőépítész és bútortervező iparművész. A Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének létrehozója és első vezetője (1990–2000). Édesanyja T. Nagy Irén díszítőszobrász, intarziaművész, művészeti tanár. Édesapja Tasnádi Róbert mezőgazdasági szakmérnök, állattenyésztési ágazatvezető.
Pályafutása
A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán szerzett építészmérnöki diplomát (1979–83), majd az Iparművészeti Főiskolán belsőépítész, bútortervező végzettséget (1986–91). Közben a Fémmunkás Vállalat építész szaktervezője (1983–86).
1988-tól a Novus Művészeti Egyesület elnöke. Fő szervezője volt a művészeti egyetemek hallgatói együttműködésének. Ezzel párhuzamosan összművészeti fesztiválok szervezőjeként szerzett ismertséget. Legjelentősebbnek az 1990 októberében megrendezett „Tatarozás” fesztivál mutatkozott, amely a rendszerváltás korának legnagyobb tömegsikerét hozó művészeti megmozdulása lett. Ez a fesztivál nyitotta meg elsőként a Műcsarnok addig közönségtől elzárt két hátsó nagytermét és az apsziscsarnokot.
Kezdeményezte (1990) és megszervezte a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (ma Soproni Egyetem) Alkalmazott Művészeti Intézetét (ma Kreatívipari Intézet), amelynek első vezetője (1994–95), egyben oktatója volt. Itt elindította az egyetemi szintű építész és formatervező szakokat. Hazánkban ezek a képzések voltak a fővároson kívül az első vizuális művészeti szakok, amelyekkel megkezdődött a művészeti felsőoktatás decentralizációja.Sass László: Beszélgetés Tasnádi Györggyel, az Erdészeti és Faipari Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének vezetőjével. Várhely 1, 1995, 1. szám 20–32. o. A művészeti szakok irányítása mellett tevékenyen közreműködött a termékfejlesztő szakmérnöki képzés elindításában. Később 2000-ig rektori tanácsadóként folytatta fejlesztői munkáját.
Szegeden tervező vállalkozást alapított, több nagyberuházás vezető tervezője volt.
A lakberendező szakma fejlesztésében kiemelkedő érdemei vannak. Elvégezte e szakterület munkakörelemzését, nagyrészt nevéhez köthető a szakmai és vizsgakövetelmények megalkotása. Az iskolarendszerű lakberendező képzés központi programjának szakmai vezetője, a lakberendező szakképzés vizsgaelnöke. A Lakberendezők Országos Szövetségének elnökségi tagja, a LOSZ Szakértői Munkacsoportjának vezetője, a Lakberendező Mestervizsga Bizottság elnöke volt.
Oktatási munkájából legjelentősebbek a formatan, az arculattervezés, valamint a berendezőművészeti tárgyak, amelyeknek elismert fejlesztője is. Sikeres előadó a felsőoktatásban és a szakképzésben (Kecskeméti Főiskola, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Magyar Iparszövetség Oktatási Központja, Junior Art Center, Art Veresegyházi Lakberendező Iskola, Kurzus Lakberendező Iskola).
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra termékfejlesztési vezetője (2009–10).
Művészeti munkássága
Alkotómunkájában folytatja az édesanyja, T. Nagy Irén által megkezdett intarziakészítés szellemi vonalát. Egyedi intarziás bútorain dominálnak a természetes fa mintázatát hangsúlyozó motívumok. Belsőépítészeti munkáiban és bútoraiban szívesen ötvözi a modern anyagokat és technológiákat a hagyományos minőségi anyagokkal és megmunkálási módokkal.
Kutatási tevékenysége
Kutatási tevékenysége három nagy területre koncentrál: a tárgyi kultúra formai, formaképzési jelenségeinek vizsgálata (Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjjal); a lakó- és munkakörnyezeti tárgykultúra jelenségeinek vizsgálata; a mérnöki és művészeti alkotótevékenységet támogató technológiák fejlődésének vizsgálata.
Könyvei
AMI az ezredforduló előtt. A soproni Alkalmazott Művészeti Intézet kezdeteinek története 1990 és 2000 között. Budapest, 2020 Riport János vitézzel (regény). Budapest, 2024, Könyv Guru – Ad-Librum Kft.
Publikációi
Perényi Tamás – Práczky István – Tasnádi György: Új művészeti és építészeti lehetőségek a Belső-Ferencvárosban. 1989 A Délmagyarország c. napilap „Lakás-Építészet” mellékletének szakmai szerkesztője és cikkírója Magyarország Velencéje, avagy Művészeti Intézet a Soproni Egyetemen. Magyar Iparművészet, 1996, 1. szám 40. o. Fény és enteriőr. Világítástechnikai évkönyv 2008–2009 Új korszakban. Magyar Építőművészet – Utóirat elméleti melléklet, 2017, 6. szám A tervezett elavulás 100. évfordulója (2019) Ilyen gazdagok vagyunk? (2024) Építészfórum 2024. 11. 05.Az év harmadik legolvasottabb publicisztikája
Előadásai
Művészeti placeboSzkeptikus Társaság – Szkeptikus Klub (2015, 2020) Élettartam összeesküvés (2019) Design és ergonómia 1–2. (2021) A stíluson túl (2021) Érzéki lakberendezés (2022) Tárgykultúra emésztés után (2022) Az átalakuló Budai Vár (2023) A Mágnásfertály (2023) Veszteségkultúra (2024) Lakás az összeomlásig (2024) A csúnya nyakkendő dicséreteRégi-új harmónia felé. Klasszikus szépség az építészetben. Mathias Corvinus Collegium, Építészet és Emlékezet Műhely nemzetközi konferenciája (2025)
Interjúk
Mini-Dubaj: Szakmai és politikai vita a Rákosrendezői beruházásról. ATV Egyenes beszéd, 2025, január 24. (műsorvezető: Rónai Egon)
Díjai
Pro Universitate Soproniensi (2000)
Jegyzetek
Források
Tasnádi György egyetemi oktató. Soproni Egyetemi Almanach 101. Múltidéző portrésorozat az intézmény legendás professzoraival, oktatóival, szakembereivel.
Kategória:Magyar belsőépítészek Kategória:Magyar formatervezők Kategória:MOME Kategória:1961-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Szegediek