Bulgarus (Bologna, 1100 körül – Bologna, 1166) középkori itáliai jogtudós, glosszátor, Irnerius tanítványa.
Élete, munkássága Bulgarus életéről nem sokat tudunk. Az itáliai Bolognában született,Guglielmo da Pastrengo, De originibus rerum libellus authore Gulielmo Pastregico Veronense. Expurgatus omni errore atque litura, nunc primum e tenebris eductus in lucem, in suffragium studentium a Michaeleangelo Blondo, solerti rerum exploratore, Impressum Venetijs : per Nicolaum de Bascarinis, 1547 nagy valószínűséggel nem nemesi családból származott.Friedrich Karl von Savigny, Geschichte des römischen Rechts im Mittelalter, Vol. IV (12. Jahrhundert), Aalen : Scientia, 1986 (riproduzione anastatica della II ed.: Heidelberg : Mohr, 1850), , pp. 68 e segg., 75 e segg., 171 e segg., 471 e segg. Kétszer házasodott, két gyermeke volt az első házasságából, de nem volt gyermeke a második házasságból, amelyet egy Imelda nevű özvegyasszonnyal kötött.Giovanni Bassiano, Ioannis antiqui glossatoris Summa in nouellas Justiniani imp. Cum additionibus Accursii. Accesserunt Franc. Balduini Protheoria, scholia et commentarii in aliquot celebriores nouellas, ex bibliotheca et recensione Cunradi Rittershusij, Francofurti : apud Egenolphum Emmelium, 1615 Irnerius tanítványa volt a Bolognai Egyetemen, Martinus, Jacobus és Hugo mellett ő is a "négy doktor" egyike volt.Girolamo Tiraboschi, Storia della letteratura italiana, Tomo III (Dalla rovina dell'Impero occidentale fino all'anno 1183), Modena, presso la Società tipografica, 1773, pp. 434-438 (online)Társadalomtudományi trilógia, 125. o.
Martinus és Bulgarus két egymással szemben álló bolognai jogi iskolát képviseltek. Bulgarus sokkal inkább ragaszkodott a törvény betűjéhez, míg Martinus tanítása szerint a törvény értelmezése sokkal rugalmasabb volt. Bulgarus tanítása sokkal inkább a "Corpus Iuris Civilis"-en alapult. Bulgarus követői közül kerültek ki később a bolognai glosszátoriskola olyan neves képviselői, mint Johannes Bassianus, Accursius és Azo. Bulgarus jelentős szerepet játszott – a másik három doktorral együtt – a roncagliai birodalmi gyűlésen (1158-ban) amikor is Barbarossa Frigyes a Német-Római Birodalom császárát Itáliában megillető regáliák kérdésében fordult hozzájuk: Bulgarus a birodalmi jogok védelméhez csatlakozott, tekintettel arra, hogy jogelmélete szigorúan római jogi alapokon állt.F. Koeppler (1939), Frederik Barbarossa and the School of Bologna, The English Historical Review, LIV, 577-607
Jelenlegi ismereteink szerint legfontosabb műve a De regulis juris.Bulgari ad Digestorum titulum de diversis regulis iuris antiqui commentarius et Placentini ad eum additiones sive exceptiones edidit, Dr. Fr. Guil. Conr. Beckhaus, Frankfurt am Main : Minerva, 1967Bulgari et Placentini, veterum iurisconsultorum ad titulum Pandectarum De diuersis regulis iuris antiqui, breues duo et elegantes commentarij: quorum prior multo quam ante hac emendatior, alter vero, quas Additiones et exceptiones regularum Placentinus alibi nominat, nunc primum in lucem editus, ex Bibliotheca Collegiatae Ecclesiae Bonnensis, una cum legum capitibus in margine adiectis: studio & opera Iacobi Campii eiusdem collegii decani, Coloniae Agrippinae : apud Iohannem Gymnicum sub Monocerote, 1587Bulgaris a Digesta De diversis regulis iuris antiqui címet viselő részéhez írt magyarázatainak glossza-gyűjteménye. In: Bónis Péter: A bolognai jogiskola Irneriust követő nemzedéke: Bulgarus, Martinus, Hugo és Jacobus, Jog 2011/3 12. o.
1166. január 1-jén hunyt el.
Irodalom B. Paradisi, «Bulgaro». In: Dizionario Biografico degli Italiani, Roma : Istituto dell'Enciclopedia italiana Treccani, vol. XV (Buffoli-Caccianemici), 1972 (online) Pokol Béla: Társadalomtudományi trilógia, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2.2011, Bónis Péter: A bolognai jogiskola Irneriust követő nemzedéke: Bulgarus, Martinus, Hugo és Jacobus, In: Jog történeti szemle 2011/3
Fordítás
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Középkori latin irodalom
Kategória:Jogtudósok Kategória:Bolognaiak Kategória:Az 1100-as években született személyek Kategória:1166-ban elhunyt személyek