Gaál Béla, eredeti neve: Goldstein Béla,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 87860/1902. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 1194. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 12. oldal 40. sor névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2. – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 489/1949. folyószáma alatt. A bíróilag megállapított halálozási dátum 1944. december 15. A budapesti I-III. ker. járásbíróság P.K.I-III/54114/1949/4 számú végzése. magyar színész, filmrendező.
Pályafutása
Gál Miksa (Goldstein Pinkász) kisvárdai születésű gazdálkodó és Groszmann Malvin fia. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. 1913-ban az Országos Színészegyesület színiiskolájánakA források egy része ugyan a Vígszínház színiiskoláját tünteti fel, de az 1903-tól az Országos Színészegyesület színiiskolájaként működött tovább. növendéke volt, majd Szatmáron színészkedett, Győrben pedig rendezett. Az első világháború idején katonáskodott, utána színpadra lépett. 1919 márciusától októberéig a Zeneakadémia épületében megnyílt Madách Színház igazgatója lett. 1920 és 1922 között az Országos Színészegyesület színiiskolájában filmszínészetet tanított. 1927-től 1929-ig a Belvárosi Színház főrendezője volt.
1920-ban rendezett filmet először (Star filmgyár). A hangosfilm megjelenése után a legtöbbet foglalkoztatott filmrendezővé vált. Tehetségesen szolgálta ki mind a szórakoztatás, mind a hivatalos ideológia igényeit. Az örökzöld Meseautó is az ő alkotása. Az Országos Filmegyesület elnöke volt, majd saját filmiskolát nyitott.
A Budapesti Negyed szerint 1945 elején nyilasok ölték meg Budapesten. A Magyar Életrajzi Index szerint Budapesten halt meg 1945. január-február körül.Magyar Életrajzi Index Felesége Luczay Teréz volt, akit 1927. november 19-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.
Rendezései bélyegkép|jobbra|A „Vörösbegy” című film plakátja 1920
Vörösbegy (1921) Diadalmas élet (1923) Csak nővel ne! (1924) Rongyosok (1926) A csodadoktor (1926, Major Dezsővel és Rátkai Mártonnal) A csárdáskirálynő (1927, Hans Schwartz-cal) Link és Flink (1927, szkeccs) Csak egy kislány van a világon (1929) Csókolj meg, édes! (1932) Hacsek a korzón (1932, rövid) Filléres gyors (1932) Vica, a vadevezős (1933) Mindent a nőért! (1933-34, Cziffra Gézával) Rotschild leánya (1934) Az új rokon (1934) Meseautó (1934) Helyet az öregeknek (1934) A csúnya lány (1935) Budai cukrászda (1935) Címzett ismeretlen (1935) Az új földesúr (1935) Évforduló (1936) Aranyember (1936) Hotel Kikelet (1937) Pesti mese (1937) Mai lányok (1937) Maga lesz a férjem (1937) Az ember néha téved (1937) Érik a búzakalász (1938) János vitéz (1938)
Rendezőasszisztens
Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák) Ida regénye (1934, Renner Endrével)
Forgatókönyvíró
Diadalmas élet (1923, Zsoldos Andorral) Csókolj meg, édes! (1932, Emőd Tamással, Harsányi Zsolttal és Vadnay Lászlóval) Csak nővel ne! (1924) Vica, a vadevezős (1933) Budai cukrászda (1935, Zágon Istvánnal) Az új földesúr (1935, Hunyady Sándorral) Az aranyember (1936, Hevesi Sándorral) Maga lesz a férjem (1937)
Filmszerepei
Ha majd béke lesz (1916, szkeccs) Harrison és Barrison (1917) Harrison és Barrison II. (1918) Nick Winter négy új kalandja 1. rész Csavarszorítóban (1920) – Guth Nick Winter négy új kalandja 2. rész Éjjeli madarak (1920) – Guth Csókolj meg, édes! (1932) – filmrendező
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1969 Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Akadémiai Kiadó, Budapest Belvárosában, 1994 Hangosfilm
Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Színigazgatók Kategória:Meggyilkolt színészek Kategória:A dachaui koncentrációs tábor foglyai