Erding (bajor nyelvjárásban: Arrdeng vagy Arrding) egy felső-bajorországi város, egykori hercegi rezidencia. A város az azonos nevű kerületben (melynek egyúttal székhelye is), Münchentől északkeletre, Landshuttól pedig délnyugatra, egyaránt 36 km távolságra fekszik.
Egy 2004-es felmérés szerint Erding 34 795 fős lakosságával, Németország egyik legdinamikusabban fejlődő kerületében található, melyben fontos szerepe van a közelben működő Müncheni repülőtérnek is.
Földrajz thumb|left|Erding helyzete Erding kerületen belül Erding München központjától kb. 40 km-re északkeleti irányban található. Tengerszint feletti magassága 463 m. Az Erdingi-lápon (Erdinger Moos) található a Müncheni Franz Josef Strauß repülőtér, mely a közeli Freising városától 5 km-re délkeletre, Münchentől pedig kb. 39 km-re észak-északkeletre és Erdingtől kb. 14 km-re észak-északnyugatra fekszik.
Erding három főbb városrésze: Erding, Altenerding és Langengeisling. Altenerding és Langengeisling korábban önálló települések voltak, és Erdingnél sokkal korábban jöttek létre.
Erding a Sempt, az Isar egyik kis mellékfolyójának partján fekszik. A Sempt nyugatról, míg a belőle kiágazó Fehlbach pedig keletről határolja az óvárost.
A település területe 5458 hektár, ebből a beépített és a közlekedésre használt terület 1436 hektár. Az összterületből 669 hektár az épületeknek fenntartott terület. 27 hektárt tesz ki az ipari terület, melyből 8 hektár kitermelési övezet. A szabadidős céllal hasznosított területek nagysága 72 hektár, ebből 41 hektár parkosított. A közlekedési hálózat 669 hektáros összterületéből az utak és terek 271 hektárt tesznek ki. A mezőgazdasági terület 3663, az erdők 195, a vizek 125, az egyéb módon felhasznált területek pedig 38 hektárt foglalnak el.
Történelem thumb|Városháza thumb|180px|Védőbástyák és városfal a Sempt mentén A város mai területén (a jelenlegi Klettham városrész helyén) már 500 körül megtelepedtek a bajorok. Altham városrészt először 742-ben említik a források, amikor az Agilolfingok egyik tagja Althamot a benediktbeuerni kolostornak ajándékozta. 788-ban már Ardeoingas települést (Erding akkori megfelelője) is megemlítik Langengeislinggel (883) és Kletthammal (930) egyetemben. 891-ben Arnulf király az ott található királyi udvart a salzburgi káptalannak adományozta.
1228-ban I. Kelheimeri Lajos bajor herceg városi jogokat adományozott a településnek. Erdinget, a „hercegi várost” a Schongau-München-Landshut útvonalon, hercegi erődítménynek létesítették, mely a Freisingi Püspökség erejét hivatott ellensúlyozni. Az óváros körteformájú alakja a várost keletről határoló Semptnek és nyugatról határoló, mesterségesen mélyített Fehlbachnak köszönhető, melyek vízi erődítményhez hasonlóvá tették a települést. A falak, árkok és töltések egy része még ma is fennmaradt.
Az óváros központjában található a város wittelsbachi 13. századi újjáalapításnak legjellegzetesebb ismertetőjegye. A nagyjából 400 m hosszan húzódó észak-dél tengely, mely a Schrannenplatztól északra a Hosszú sor (Lange Zeile) nevet viseli, és egykor utcai piac volt. Nyugat-keleti irányba haladva ez a tengely egy utcasor, melynek középpontjában a Schrannenplatz található. Az egykori négy városkapuból (nyugaton: Müncheni kapu; északon: Freisingi kapu; délen: Haagi kapu) már csak a keleti és egyben a legnagyobb, a Landshuti kapu (vagy Szép torony) maradt meg. Később a stratégiai jelentősége megnőtt a városnak, és olyan rangos kereskedelmi központtá vált, ahol marha- és gabonavásárokat tartottak.
Amikor a Wittelsbachok először felosztják uralkodási területüket, Erding Alsó-Bajoroszághoz (Niederbayern) kerül, ahová egészen a 19. századig tartozik. 1300 után, központi részen épült meg a város jelképének számító várostorony (Stadtturm).
1503-ban a Bajor örökösödési háborúban IV. Albert bajor herceg elfoglalja Erdinget. Az örökösödési háború végeztével Felső- és Alsó-Bajorország 1506-ban újraegyesül. A salzburgi káptalantól időközben visszaszerzett altenerdingi birtokot a Haagi Grófság Johann Jakob Fuggernek adta el.
A Harmincéves háború alatt Erdinget kétszer (1632 és 1634) is elfoglalták, kifosztották és felégették a svéd csapatok, de a horvát csapatok sem kímélték a várost. Ennek következményében éhínség és pestisjárvány tört ki 1634-ben. 1648-ban Wrangel tábornok főhadiszállása lett a várost. A lakosság többsége a környékbeli, még megszállatlan településekre menekült (Wasserburg am Inn, Traunstein). Amikor a császári seregek, Piccolomini tábornagy vezetése alatt Vilsbiburg és Geisenhausen felől előrenyomultak Erding irányába, a várost gyújtogatás áldozatává vált. A harmadik újjáépítést egy külön bevezetett söradóból finanszírozták.
Miután az osztrák örökösödési háború alatt, 1741-ben pandúrok és horvátok dúlták fel a várost, 1772-ben egy nagy tífuszjárvány tört ki.
A 19. században a város elindul a fejlődés útján a gabonakereskedelemnek és a textiliparnak köszönhetően. A napóleoni háborúk alatt, főként 1800-ban, a hohenlindeni csatában arra kötelezték a várost, hogy katonákat toborozzon. 1872-ben a város bekerül az ország vasúthálózatába.
A világháborúk a várost sem kímélték. Mivel 1935-36-ban katonai reptér létesült a város mellett, az amerikai légierő gyakran bombázta a környéket. 1945. május 1-jén, az áprilisban még bombázott várost harcok nélkül átadták az amerikai csapatoknak.
A mai közigazgatási értelemben vett város 1978. május 1-jén jött létre, amikor az addig önálló Erding, Altenerding és Langengeisling községek egyesültek.
Népesség Erdingben kb. 35 000 fő él. A nők átlagéletkora 41,7, a férfiaké pedig 39,7 év. Előbbiek száma 1050-nel több, mint utóbbiaké (49,3% férfi és 50,7% nő). 5186 erdingi lakos (14,8%) 65 évnél idősebb (ebből 41% férfi, 59% nő). A lakosság 20,3%-a 18 évnél fiatalabb.
A 101 különböző nemzetiséget képviselő 3968 bevándorló (a lakosság 11,3%-a) nemi megoszlása a következő: 50,3% férfi, 49,7% nő. Házastársi kapcsolatban 45,4% él, egyedülálló 42,0%, elvált 6,9% és özvegy 5,7%. 11 férfi és nő életközösséget alkotva él. Az egykori városfalakon belül, az óvárosban 815 személy él (418 férfi, 397 nő), a bevándorlók aránya itt 20,1%.
Erdingben egy kis magyar közösség is él, mely gyermekeinek heti egy alkalommal magyar nyelvű óvodai és iskolai foglalkozást, illetve rendezvényeket szervez.
Népesség alakulása Erding népességének alakulása, beleértve az 1978-ig független Altenerding és Langengeisling településeket is. Külön Erdingnek 1875-ben 2755 lakosa volt, 1978. május 1-jén Erdingben 10 450, Altenerdingben 11 048 és Langengeislingban 1923 személy lakott.
ÉvNépességMegjegyzés1840.12.01.40461871.12.01.52781900.12.01.61091925.06.16.69441939.05.17.10 736A Fliegerhorst Erding katonai reptér megépítése 1935 után1950.09.13.13 7601961.12.31.19 023Más országokból kitelepített németek bevándorlása1970.12.31.20 9631987.12.31.23 9331990.12.31.25 1471996.12.31.28 406A Müncheni repülőtér megnyitása (1992)1998.12.31.29 5712000.12.31.31 1652002.12.31.32 0452004.12.31.32 9532005.12.31.33 0172006.12.31.33 5002007.12.31.33 8212008.12.31.34 0202009.12.31.34 4102010.12.31.34 5142011.12.31.34 795
Forrás: Bajor Statisztikai és Adatfeldolgozási Hivatal
Vallás A lakosság többsége római katolikus (52,1%), 13,5% evangélikus, 1,0% más keresztény felekezet tagja (Evangélikus Szabadegyházak Szövetsége, Testvérek Egyháza, Hetednapi Adventista Egyház) A városban egy ókatolikus közösség is működik, mely istentiszteleteit a Szentlélek-kápolnában tartja. A népesség 33,4%-a nem tartozik egyetlen egyházhoz sem.
A városban neoprotestáns közösségek is alakultak (pl. Jehova Tanúi), illetve egy iszlám központ is működik.
Címer és zászló thumb|120px|Erding címere
A város címerében, ezüst mezőben átlósan elhelyezett kék ekevas látható. A 13. század végéről fennmaradt beszélő címer a város földdel (németül: Erde) kapcsolatos nevére és a földmunkákra utal. A címert 1303-tól lenyomat formájában is ismert. Újabb kutatások azonban kapcsolatot fedeztek fel a rég feledésbe merült kelta „Ard” (ekevas) szó és a helyi nyelvjárás városmegnevezése (Arrding) között. A számtalan címerábrázolás 1523 óta egységes színeket mutat, az ekevas pedig szinte kivétel nélkül átlósan van elhelyezve.
Erding és a közeli Dorfen címere már Philipp Apian és Hans Mielich 16. századi ábrázolásaiban is előfordult. A város mai címerét 1978-ban hivatalosan is megerősítették.
Erding zászlaja 1963 óta három egyenlő szélességű, fehér, kék és fehér vízszintes sávból áll.
Katonai létesítmények 1935-ben a várostól északkeletre létesült a Fliegerhorst Erding katonai repülőtér. A város területén jelenleg is működik egy légierő-karbantartó egységnek, egy repüléstechnikai központnak és egy anyagraktárnak is otthont adó katonai támaszpont. Északon, Langengeisling városrész mellett működik egy katonai kutatóintézet (Wehrwissenschaftliches Institut für Werk- und Betriebsstoffe). A 2011-ben megkezdett honvédségi reformoknak köszönhetően 2019-re a Fliegerhorstot bezárják, a kutatóintézet azonban tovább üzemel majd a településen.
Politika 2008. szeptember 23-án Németország Kormánya „A változatosság települése” címet ajándékozta a városnak. Az indoklásban megemlítik, hogy a településen már hagyománya van a Tolerancia Napjai című kulturális rendezvénynek, melyet polgárok mellett a helyi hatóságok, a pártok és a sajtó is támogatják.
Városi tanács A 2008-as helyhatósági választásokon 54,1%-os részvételi arány mellett a következő eredmények születtek:
Párt CSU Független Választói Közösség SPD Zöldek Ökológikus Demokratikus Párt Republikánusok FDP Erding Jetzt Összesen Mandátum 15 8 6 3 2 1 1 4 40 Szavazatarány 37,8% 19,4% 14,0% 7,2% 5,4% 3,0% 2,8 10,4 100%
Polgármester 1946: Max Lehmer (CSU) (1946. március 23. – 1946. szeptember 1.) 1946–1948: Max Kraus (CSU) 1948–1966: Hans Schmidmayer (SPD) 1966–1977: Alois Schießl (CSU) 1977–1990: Gerd Vogt (CSU) 1990–2008: Karl-Heinz Bauernfeind (Független Választói Közösség) 2008–: Maximilian Gotz (CSU)
Gazdaság és infrastruktúra Közlekedés Kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően Erding több útvonalon is megközelíthető: Autópályán: A9 (München–Nürnberg), A92 (München–Deggendorf), A8 (Salzburg–Stuttgart) Országúton: Bundesstraße 11 (München–Landshut), Bundesstraße 15 (München–Rosenheim), Bundesstraße 388 (München–Passau)
A müncheni tömegközlekedést bonyolító München Közlekedési és Tarifa Szövetség (Münchner Verkehrs- und Tarifverbund, MVV) hálózatát és a várost a müncheni S-Bahn 2-es vonala köti össze. A 36,5 km hosszú szakaszon nagyjából 50 perc alatt lehet eljutni a Müncheni Főpályaudvarra. A vonatok a Markt Schwaben–Erding és a München–Mühldorf vonalon jutnak el a München Keleti pályaudvarra. A helyi vasútállomás mellett található a központi buszpályaudvar, és egy taxibusz-hívó rendszer is működik a településen.
thumb|A Müncheni repülőtér 1-es terminálja A város vonzáskörzetében fekszik a Franz Josef Strauß repülőtér is, mely München nemzetközi légikikötője.
Sajtó Erdingben rendszeresen megjelenő sajtótermékek: Erdinger Anzeiger – napilap, a Münchner Merkur helyi kiadása Erdinger SZ – napilap, a Süddeutsche Zeitung helyi kiadása Wochenblatt Erding, Hallo Erding, Sempt Kurier – hetente megjelenő hirdetőújságok Quax – negyedévente megjelenő kiadvány a Fliegerhorst reptéren dolgozó katonáknak, alkalmazottaknak „Ein Leben in Erding” (Élet Erdingben) – egy 2007-es Podcast Award-díjas podcast és blog Rockantenne – helyi kereskedelmi rádió
Helyi vállalkozások thumb|A város híres söre alpha GmbH – film- és zeneforgalmazó Amadeus – CRS helyfoglalási rendszert működtető vállalat Anton Riemerschmid – szeszesital-gyártó ERDINGER Weißbräu – sörfőzde Fischer Alapítvány Sörfőzdéje (Az Erdinger Weißbräu tulajdonában) – sörfőzde General Logistics Systems – logisztikai vállalat Therme Erding – wellness- és élményfürdő Wolfra – gyümölcslé-gyártó Az 1970-es évek kezdetéig működött a városban az Erdingi Harangöntöde Auragentum GmbH – nemesfém-kereskedő vállalat
Hatóságok