Kováts-Martiny Gábor Pál (Turopolya, 1782. március 4. – Pozsony, 1845. július 19.) természettudós, fizikus, ágostai evangélikus líceumi tanár.
Élete
A Nógrád vármegyei Turopolyán született, ahol apja evangélikus lelkész volt, akit azonban már 1783-ban Modorba (Pozsony vármegye) választottak meg lelkésznek és később szuperintendensnek. Kováts-Martiny 11 éves korában a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe került, ahol Stelczer és Kis János, a későbbi szuperintendens, voltak tanárai. Két évi itt tartózkodás után visszakerült Modorba, ahol a humaniorákat végezte. 1799-ben a Pozsonyi Evangélikus Líceumba ment, ahol Fábrytól filozófiát, Sabeltól és Bilnitzától matematikát és Stanislaides-től történelmet és teológiát tanult. Ez időben élt Pozsonyban Lumnitzer István híres orvos és füvész, aki a líceum tanuló ifjúságával gyakran tett füvészi kirándulásokat. E kirándulásokban Kováts-Martiny is mindig részt vett és a mester útmutatásai és magyarázatai megkedveltették vele a természettudományokat.
1803-ban Bécsbe ment, ahol kivált a természettudományokat hallgatta két évig. 1805-ben Göttingenben Planktól, Staudliantól és Eichhorntól teológiát, Thibaudtól matematikát, Heyne- és Nitscherlichtől filológiát, Meyertől fizikát, Hardingtól csillagászatot, Blumenbachtól természetrajzot, Herbarttól és Buttertól filozófiát hallgatott és a szünidőkben meglátogatta Németország nevezetesebb városait.
1807-ben visszatért hazájába és a modori gimnáziumhoz választották meg tanárnak és igazgatónak, ahol tíz évig nagy sikerrel működött. 1817-ben a pozsonyi líceumhoz a Fábry István halála után újonnan szervezett mennyiségtan-természetrajzi tanszékre választották meg; a fizikán és matematikán kívül tanított még (latin nyelven) természetrajzot, egyetemes történelmet, héber nyelvet és földrajztudományt. A tanuló ifjúság rendkívül szerette és figyelemmel hallgatta. Az estvéli órákban olykor a lakása mellett elterülő ótemetőbe rendelte tanítványait, ahol messzelátókon mutatta és magyarázta nekik a csillagokat, máskor ismét mértani gyakorlatokat végzett velük a vidéken és a város többi részeiben; tavasszal és nyáron füvészi kirándulásokra vitte őket. Megvetette alapját a líceumi természettani gyűjteménynek, melyben több általa készített természettani eszközt is használtak.
1823-ban részt vett azon nagyszabású földrajzi hosszúság meghatározási műveletekben, melyekkel Buda és München között a földrajzi hosszúságot megállapították. Ennek során Münchenből indultak ki, majd Bécsen át Budáig több helység hosszúság különbségét összemérték, amivel Magyarország térképi fokhálózatát nagy pontossággal sikerült összekapcsolniuk a nyugat-európai kezdő délkörökkel (Párizs, Ferro). Ebben a méréssorozatban Kováts-Martiny volt a pozsonyi mérések elvégzője, majd saját eszközeivel a város földrajzi szélességét is meghatározta. Később Littrow bécsi csillagász felszólítására Kováts-Martiny Pozsony földrajzi helyzetét határozta meg. Ehhez először a hegyek magasságát határozta meg a légnyomás csökkenéséből barométer segítségével, majd megszerkesztett egy részletes magasság-légnyomás táblázatot, hogy a barometrikus magasságmérést egyszerűsítse. Mivel csillagászati megfigyelésekkel is foglalkozott, saját maga készítette ezen célra tükrös távcsöveit, amelyeknek házilag öntötte homorú fémtükrét saját találmányú ötvözetéből. Elsőként egy három láb (kb. 1 méteres), majd egy öt láb hosszú (1,7 méteres) reflektort készített, a sikeres kísérletek után pedig nekilátott egy tíz láb hosszúságú (3,3 méter) tükrös teleszkóp elkészítéséhez. Ez 1825-ben még eléggé nagyméretű műszernek számított. A líceum múltjára vonatkozó adatok összegyűjtésében is nagy szorgalmat fejtett ki.
Kőnyomatú arcképei: rajz. E. Lichtenstern nyom. Pozsonyban 1843., nyom. Rohn és Grund, Pest, 1865. (Pozsony és Környéke c. munkában.)
Művei
Programma de latitudine et longitudine geographica, nec non de altitudine supra mare internum l. r. urbe Modrensis breviter desserens. Posonii, 1810. (Ism. Annalen. Wien III. 327. l.) Programma, quo omnes scholarum et literarum patronos pro examine aestivo in gymnasio... Uo. 1881. Tabulae altitudinum barometriae mensurandarum. Uo. 1819. Compendium matheseos purae in usus auditorum suorum classis philosophicae conscripit... Ugyanott, 1822. Négy tábla rajzzal. (Uo. 1823., 1832. 2. kiadás 1835., 3. k. 1840. Öt tábla rajzzal, Uo.) Compendium physicae quod in usus auditorum suorum classis philosophicae conscripsit... Uo. 1823. Két tábla rajz, melyeket a szerző maga rajzolt és metszett rézbe. (2. kiadás 1832., 3. k. 1834. Három tábla rajz., 4. újra átdolg. kiadás 1842. Uo.) Oeconomiae ruralis compendium, quod in usus auditorum suorum conscripsit. Ugyanott, 1843.
Források
Magyar életrajzi lexikon
Nagy Ferenc: Magyar tudóslexikon
További információk 1989 Historické mapy. Bratislava.
Kategória:Magyar fizikusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Lestiek Kategória:Pozsonyiak Kategória:1782-ben született személyek Kategória:1845-ben elhunyt személyek