Georg Heinrich Bruno Kerl (Sankt Andreasberg, 1824. március 24. – Groß-Lichterfelde, 1905. március 25.) német technikus és kohász.
Élete
1840-43-ban végezte a bányaiskolát Klausthalban, 1844-ben Göttingenben tanulta a kémiát, mineralogiát és technikát, azután rövid ideig gyakornokoskodott a Goslar melletti Ockerhüttében, 1846-ban pedig kinevezték a klausthali bányaiskolához a kémia, fém- és vaskohászat és a kémlészet tanárává. 1851-ben segédkohófőnök, 1853-ban kohófőnök, 1858-ban bányahivatali ülnök, 1862-ben rendes tanár az akadémián Klausthalban. 1867-ben meghívták tanárnak a berlini akadémiához, 1868-tól tagja volt a technikai és iparügyi bizottságnak és 1877-től a szabadalmi hivatalnak. 1859-től főmunkatársa volt a Lipcsében megjelenő Berg- und Hüttenmännische Zeitungnak és szerkesztette a Repertorium der technischen Litteratur című bibliográfiai munkát.
Nevezetesebb művei
Der Oberharz, ein Wegweiser zum Besuch der Oberharzer Gruben (1852); Der Kommunion-Unterharz, ein Leitfaden für den Besuch des Rammelsberges (1853); Anleitung zum Studium der Harzer Hüttenprocesse (1857); Die Rammelsberger Hüttenprocesse (1860); Die Oberharzer Hüttenprocesse (1861-65); Leitfaden bei qualitativen u. quantitativen Löthrohruntersuchungen (1862); Metallurgische Probierkunst (1866); Grundriss der Salinenkunde (1868); Abriss der Thonwarenindustrie (1871); Grundriss der allgemeinen Hüttenkunde (1872); Grundriss der Metalhüttenkunde (1873); Grundriss d. Eisenhüttenkunde (1875); Grundriss der Eisenprobierkunst (1875).
Jegyzetek
Források
Washington Paper - Biographical Notice of Bruno Kerl
Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1824-ben született személyek Kategória:1905-ben elhunyt személyek Kategória:Kohászat