bélyegkép|jobbra|Flora (1559, háttérben Antwerpen látképe) Jan Metsys (névváltozatok: Matsys, Massys) (Antwerpen, 1509. — Antwerpen, 1575. október 8.) flamand manierista festő, Frans Floris kortársa.
Életpályája
Atyja, Quentin Massys (1466-1430)A magyar művészeti lexikonok Quentin Massys munkásságát írják le, két manierista festő fiáról csak az atya szócikkében emlékeznek meg, külön szócikket nem szántak nekik. az antwerpeni iskola jeles festője volt, fiai Cornelius és Jan első mestere. A apa halála (1530) után Jan Metsys a festőműhely tulajdonosa, Jan már 1532-ben szerepelt a Szent Lukács festő céh tagjai sorában. Jan második mestere Frans van Tuylt antwerpeni festő volt, ennek leányát, Anna van Tuylt vette feleségül 1538-ban. Többször is menekülnie kellett, mert eretnekséggel vádolták, hosszú éveket töltött Franciaországban, Itáliában, ahol akkor a manierista stílus uralkodott.
Vallási, mitológiai témájú képeket és életképeket festett. Feltehetően a fontainebleau-i iskolával is kapcsolatba került, erre utal két mitológiai képe, az egyik Vénusz című képének hátterében a nápolyi öböl látható, s a stockholmi múzeumban őrzik, a másik Flora alakját ábrázolja, s mögötte Antwerpen látképe tárul elénk, ez utóbbi képet a hamburgi Kunsthalléban őrzik. 1558-ban térhetett vissza végleg szülővárosába, s itt élt és alkotott haláláig, s meghonosította szülőföldjén a manierista ízlést. Leghíresebb munkáját, a Lót és lányai címűt 1565 körül festette, ma a Musée Municipal őrzi (Cognac, Franciaország).
Felmerül, hogy a kisebb tehetségű mesterek azonos témákat, motívumokat alkalmaznak, azonos rajzolási, festési technikával igyekeznek boldogulni, mint az eredeti nagy tehetségű művészek, tehát másolják azokat. Ez a tendencia növekedett a képsokszorosító eljárások terjedésével (fametszet, rézmetszet), melyek korábbiak voltak, mint Gutenberg 15. század közepi könyvnyomtatási találmánya. Rengeteget készítettek belőlük szerte Európában, főleg Franciaországban és Németalföldön. „Abban az időben még senkinek a becsületét nem csorbította; ha átvette egy másik művész gondolatát vagy szerkezeti megoldását. Sőt a szerényebb mesterek egyszerűen mintakönyvnek használták a művészi metszetek gyűjteményeit, s nyugodt lélekkel kölcsönvették, ami kellett nekik.”E. H. Gombrich: A művészet története. Budapest : Glória Kiadó, 2002. 285. p.
Galéria
Jegyzetek
Források A művészet története : Az érett reneszánsz. Budapest : Corvina, 1986. Jan Metsys lásd 254-255. p.
Kategória:Németalföldi festők Kategória:Manierista festők Kategória:1509-ben született személyek Kategória:1575-ben elhunyt személyek Kategória:Antwerpeniek