A Kossuth híd a Budapest ostromakor felrobbantott budapesti Duna-hidak részbeni pótlására felépített, a Kossuth és a Batthyány tér közötti egykori állt úgynevezett félállandó híd. 1946-tól 1956-ig működött, majd 1960-ban lebontották.
Története A második világháború befejezését követően a Duna fővárosi szakaszán sem nem maradt ép híd. A pótlásukat a visszaépítésükig átkelőhajó-közlekedéssel és pontonhidak építésével próbálták megoldani, amelyek azonban a folyam téli jégzajlása miatt nem tudták folyamatosan biztosítani a budai és a pesti oldal közötti kapcsolatot. Az első híd a Kossuth Lajosról elnevezett híd volt, amely 1946. augusztus 20-áig, a Szabadság híd újraépítéséig egyúttal az egyetlen is volt.
A ideiglenes híd helyének kiválasztásakor egyértelmű volt, hogy az állandó hidak közül leghamarabb a Ferenc József hídon tudják majd visszaállítani a forgalmat. Ezért a Margit híd és a Lánchíd között kerestek megfelelő területet. A Batthyány tér–Báthory utca és a Pálffy tér (Bem tér)–Klotild utca (Stollár utca) közötti nyomvonalak között a nagyjából 100 méterrel rövidebb hossz döntött az előbbi javára.
A pillérek építése 1945. május 16-án indult. Az elemeket a József Attila és az Ady Endre úszódaruk segítségével emelték a helyükre. A gyalogos forgalom számára 1946. január 13-án vasárnap, a közúti forgalomnak január 18-án (?) nyitották meg. A rekordgyorsaságú, mindössze nyolc hónapig tartó építkezés az újrakezdés szimbólumává tette az új hidat.
Mistéth Endre és Hilvert Elek kilencnyílású hidat tervezett, középen egy 80 méteres, mellette egy-egy 55 méteres, a két oldalon a folyam partjai mellett 3-3 darab 27,5 méteres nyílással. A híd az eredeti tervek szerint faszerkezettel készült volna, de végül a két parti nyílást leszámítva - az addigi szegecselt helyett - már hegesztett acélszerkezettel épült meg; 1954-ben ezeket is acélra cserélték. A kivitelezéshez szükséges vasanyagot az újrahasznosítható háborús törmelékekből, roncsokból válogatták össze.
A hídon 15 tonnás súlykorlátozást és 10 km/h sebességkorlátozást rendeltek el; egy idő után a nagyobb autóbuszok már nem hajthattak fel rá. 10 éves élettartamra tervezték, ennek megfelelően az elhasználódása miatt 1956-1958 között már csak a gyalogosok kelhettek át rajta. A pályaszerkezetet 1960-ban szedték szét, a pillérek lebontása és a medertisztítási munkák pedig 1963-ra fejeződtek be. A keszonoknak új felhasználást találtak, Kulcsnál partvédművekbe építették be őket. A vasszerkezetből Kimlén és Feketeerdőn építettek hídat, valamint a szegedi Dóm téren ebből készült a szabadtéri játékok nézőtere. A helyét az egykori pesti és budai hídfőnél a partfal mellvédjein a Todero Alfréd által 1961-ben készített emlékkövek jelölik. Az átkelőt 1972 óta a 2-es metró pótolja.
A budai és a pesti hídfőhöz szintén ideiglenes villamos-végállomás épült. Előbbi a metró építése miatt hamar megszűnt, de utóbbi miatt a villamosok a Rákóczi-szobrot megkerülték, sokáig a déli irányú 2-es villamos a Rákóczi-szobor és az Országház közt haladt el, bár a Kossuth téri, a híd miatt épült hurokvégállomás rég megszűnt már.
A Kossuth híd helyén 1973. augusztus 20-án, majd 2003. március 15-én néhány napra pontonhidat építettek.
Keresztmetszete A híd irányonként egy forgalmi sávos volt, 7 méter keresztmetszeti szélességet biztosítva az autóknak, ezenfelül mindkét oldalon további 3,25 métert a gyalogosok számára.
Megjelenése a kultúrában
A Kossuth híd építéséről annak idején Háy Gyula színművet írt (Az élet hídja, 1951). Faludy György pedig már 1946-ban verset szentelt a hídnak (Kossuth híd,http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=560&secId=49364&limit=50&pageSet=1 1946).
Kossuth híd-emlékérem A köztársasági elnök által 1946-ban létrehozott díj, amivel a híd ünnepélyes átadásán jutalmazták az építőket. Az ünnepségen 84 ezüst és 650 bronzérmet adtak át. Az építésen dolgozó szovjet katonáknak kiosztott érmek száma ismeretlen, becslés alapján 100-150 db. Az érem 4,1 cm átmérőjű, 1,5 mm vastag. Előlapján körbefutó koszorú, az előtérben balra egy kalapácsra támaszkodó munkás, jobbra egy ásót tartó földmunkás, középen a híd és az Országház látható. Az alakok felett a Kossuth hídért 1946 felirat olvasható. Az emlékérmet Ferenczy Béni tervei alapján az Állami Pénzverő készítette.
Képek
Jegyzetek
Források
Legát Tibor - A budapesti Kossuth híd / Hozott anyagból (Magyar Narancs, 2016.09.03.) Bihari Dániel - Nyomtalanul eltűnt a budapesti Kossuth híd (24.hu, 2017.01.18.) Marossy Kriszta - „Úgy mászkálnak nyaktörő pallókon a Duna fölött, mintha ott születtek volna” / A legendás budapesti Kossuth-híd (igen, volt ilyen!) története (wmn.hu, 2021.01.21.)
További információk A Kossuth híd emlékköve fortepan.hu képgaléria
Kategória:Budapest Duna-hídjai Kategória:Budapest lebontott építményei Kategória:Budapest 20. századi építményei Kategória:Magyarország egykori hídjai Kategória:Kossuth Lajos emlékezete Kategória:Batthyány tér