bélyegkép|Emlékműve szülővárosában, Eisenbergben a Krauseplatzon Karl Christian Friedrich Krause (Eisenberg, 1781. május 6. – München, 1832. szeptember 27.) német filozófus.
Élete A Jénai Egyetemen tanult teológiát, de azonkívül matematikát és Fichte és Schelling mellett filozófiát is; ugyanott habilitáltatta magát magántanárnak 1802-ben. 1806-ban Drezdában szabadkőműves lett, és a szabadkőművességben látta az emberiség szövetségének továbbfejlesztő csíráját. De a szabadkőművesség titkolózásai ellen polemizálván, a páholy kizárta. Fichte halála után 1814-ben Berlinben lett magántanár, de hiába folyamodott tanárságért. 1816-ban visszatért Drezdába, itt kikelt két művében a német filozófiai műnyelv ellen és maga csinált magának műszókat. Sok hányattatás után Göttingenbe került, ahol 1824-ben magántanár lett. Itt sem adnak neki rendes tanárságot. 1831-ben Münchenbe költözött és ott akarta magát habilitáltatni. De a rendőrség varázslat (!) miatt vizsgálatot indított ellene, és amikor eme nevetséges vádat elejtették és a müncheni egyetem tanárai kedvezően nyilatkoztak tanárrá kinevezése mellett, Schelling akadályozza meg a kinevezést. Nem is vehette volna hasznát, egy év múlva meghalt.
Krause külön filozófiai rendszer megalapítója, melynek főleg Belgiumban, Spanyolországban és Dél-Amerikában akadtak követői. Legnevezetesebb tanítványai Ahrens, Tiberghien nevezetes logikus, Lindemann, Altmeyer Bouchetté, Duprat, Leonhardi, Mönnich, Oppermann, Röder, Schliephake, a spanyol del Rio J. S., akinek sok társa Spanyolországban hirdeti Krause filozófiáját és támadja a jezsuitákat. A híres pedagógus Fröbel is Krause hatása alatt állott. Krause a Kant indította fejlődésnek, Fichte, Schelling és Hegel mellett, egyik önálló tagja rendszerét panenteizmusnak nevezi. Részint ő, részint tanítványai a filozófia egész rendszerét dolgozták fel, és főleg a társadalom problémáinak fejtegetésére fordítottak nagy gondot. Előadásait, hátrahagyott iratait kiadták Leonhardi Leutbeche és mások 1834 és 1848 között.
Főbb művei
Abriss des Systems der Logik als phil. Wissenschaft (1828) Vorlesungen über das System der Philosophie (1828, 2 kiad., 1869) Abriss des Systems der Philogophie des Rechts (1828) Vorlesungen über die Grundwahrheiten d. Wissenschaft (1829) System der Rechtsphilosophie (kiadta Röder, 1874) Vorlesungen über Aesthetik (1882) System der Aesthetik (1882) Vorlesungen über synthetische Logik (1884) Einleitung in die Wissenschaftslehre (1885) Vorlesungen über angewandte Phil. der Geschichte (1885) Abriss des Systems der Phi. (1886) Grundriss der Gesch. d. Phil (1887, kiadták Hohlfeld és Wünsche)
Magyarul
Johann Gottlieb Fichte: Tudománytan nova methodo. Karl Christian Friedrich Krause jegyzetei alapján, 1798/1799; ford. Weiss János; Jelenkor, Pécs, 2002 (Zétémata)
Jegyzetek
Források
Kategória:Német filozófusok Kategória:1781-ben született személyek Kategória:1832-ben elhunyt személyek Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Németországi szabadkőművesek