Jakarta (ejtsd: dzsakarta, egyéb nevei: Djakarta vagy DKI Jakarta, korábban Batavia) a világ népesség szerinti legnagyobb városa, Indonézia legnagyobb városa és fővárosa 2024-ig. Jáva szigetének északnyugati partvidékén helyezkedik el.
Földrajz Éghajlat
Demográfia A városnak 2017-ben 10,3 millió lakosa volt.
Népességének változása (elővárosok nélkül):
Történelem A középkorban A Ciliwung folyó torkolatában a Kalapa-kikötő volt az első település, amelyről feljegyzések léteznek, és amelynek alapjain létrejött a mai Jakarta. Gyökerei egy 5. századi hindu településre vezethetők vissza. A 12. századra a Szunda nevű hindu királyság legnagyobb kikötőjévé vált. A portugálok voltak az első európaiak akik Kalapa kikötőjében partra szálltak.
Egy hindu király a 16. század elején engedélyezte a portugál kereskedők részére, hogy Kalapában erődöt építsenek. Jakarta kikötőjét a mai napig Sunda Kelapának hívják, ennek a korai településnek az emlékére. Európai felfedezése után thumb|250px|Jakarta (Batavia) térképe 1740-ben A várost 1527-ben hódította meg Fatahillah (vagy Faletehan), egy közeli, északi királyság vezetője. Fatahillah 1527. június 22-én a Kalapa nevet Jayakarta-ra változtatta, amely jávaiul „győzedelmest és virágzót” jelent. Azóta ez a nap Jakarta város megalapításának hivatalos ünnepe. A hollandok a 16. század vége felé érkeztek Jayakartába. 1619-ben a Jan Pieterszoon Coen parancsnoksága alatt álló Holland Kelet-indiai Társaság csapatai meghódították a várost és a Jayakarta nevet Batáviára változtatták, amely egy Hollandiában a római időkben élő törzs latin neve volt. Batávia volt Holland Kelet-India gyarmat fővárosa. A 19. század elején, amikor a magasabban fekvő területeket egészségesebbnek ítélték, a hollandok fokozatosan délre költöztek, így a város növekedésnek indult. A britek 1811-ben foglalták el Jáva szigetét és öt évig tartották ellenőrzésük alatt, amíg Hollandia Európában a napóleoni háborúkkal volt elfoglalva. Ezután a sziget visszakerült holland ellenőrzés alá.
Amint a 19. és a 20. század elején Hollandia a szigetország egyre nagyobb területein szilárdította meg közvetlen hatalmát, jelentősen megnövekedett a gyarmati Batávia fontossága. Az ellenőrzés és az adójövedelmek biztosítására kidolgozott holland taktika szerint gyakran az egész ország árukivitelének keresztül kellett haladni a városon, ami a főváros részére túlzott politikai és gazdasági hatalmat biztosított, amit a mai napig fenntart magának.
A 20. században Japán a második világháborúban, 1942-ben foglalta el a fővárost és azonnal Jakartára változtatta nevét, hogy megszerezze a helyi lakosság támogatását. A japánok 1945-ös leigázása után a hollandok újra elfoglalták a várost, annak ellenére, hogy az indonézek 1945. augusztus 17-én kikiáltották függetlenségüket. Jakarta vált azon holland erőfeszítések központjává, amelyek a korábbi gyarmatbirodalmuk feletti uralom visszaállításért harcolt az indonéz polgárháborúban, amely azonban végül Indonézia létrejöttével ért véget 1949-ben.
A város népessége a 20. században egyre jobban növekedett, miközben a parthoz közeli, mocsaras talajon való elhelyezkedése miatt folyamatos az épületek süllyedése és a talajvíz emelkedése, ami egyes helyeken a csatornázást és a vízellátást lehetetlenné teszi.
A 21. században
A túlnépesedés és a város süllyedése a 21. században sem állt le, ezért egy 2019-es döntés értelmében új főváros alapításáról döntöttek, amit Borneó délkeleti részén terveznek felépíteni Nusantara névvel. A túlnépesedett településből a tervek szerint ide költöznek majd a kormányhivatalok Jakartából, ha az egyelőre erdős területen sikerül a városfejlesztést a megfelelő szintre juttatni. A város a jövőben is megmarad az ország pénzügyi és kereskedelmi központjának.Jakarta helyett új fővárost választott Indonézia Index, 2019. augusztus 26.Új fővárosa lesz Indonéziának, mivel Jakarta élhetetlenné vált vjm.hu, 2022. január 24.
Közigazgatás thumb|240px|Jakarta közigazgatási felosztása Indonézia más városaitól eltérően Jakarta speciális tartományi státusszal rendelkezik. A város élén polgármester helyett kormányzó áll. Jakarta öt kerületre oszlik, ezek indonéz neve kota (régebben kotamadya), mindegyik élén polgármester (walikota) áll.
Jakarta belvárosa Kelet-Jakarta Észak-Jakarta Dél-Jakarta Nyugat-Jakarta
Az Ezer szigetek (Kepulauan Seribu), Jakartától északra, szintén a főváros közigazgatási részét képezik.
Kultúra Indonézia fővárosaként, annak kormányzati, politikai és gazdasági központjaként, Jakarta nagyszámú külföldi és belföldi bevándorlót vonz, kínál nekik megélhetést. Ennek köszönhetően Jakarta kifejezetten kozmopolita jellegű világváros, igen változatos kultúrával. A bevándorlók jelentős része Jáva más részeiről érkezett (jávaiak, szundanézek, maduraiak), magával hozva a jávai és a szundanéz nyelv nyelvjárásait, hagyományos ételeit és szokásait. Orang Betawi-nak, („Batávia népének”) nevezik azokat, akik a 17. század végétől Batávia körül élő emberek leszármazottai. Az Orang Betawi különböző délkelet-ázsiai nemzetiségek leszármazottai, akiket a batáviai munkaerő-szükséglet kielégítésére hoztak vagy csábítottak erre a területre. Közöttük nagy számban találhatók Indonézia különböző területeiről származó emberek, akiknek kultúrája és nyelve eltér a szundai és a jávai kultúrkörtől.
Jakartában jelentős kínai közösség él, amely már évszázadok óta itt található. Becslések szerint a lakosság 10%-a kínai származású.
Az indonéz főváros számos művészeti központtal büszkélkedik, köztük található a Senayan komplexum. Tradicionális zenét (wayangot és gamelant) könnyen találhatunk színvonalasabb szállodákban.
A főváros gazdasági- és politikai befolyása azt eredményezi, hogy külföldi hatások jobban befolyásolják a városképet és kultúráját; több nemzetközi gyorsétterem nyitott üzletet a városban.
Közlekedés thumb|220px|Bajaj, a jakartai motoros riksa thumb|220px|TransjJakarta busz Jakartát behálózzák a különböző városi vasútvonalak, ezek kapacitása azonban messze nem elégíti ki az igényeket, állandó a túlzsúfoltság. Vasúti összeköttetés van Jakarta és külvárosai között: délen Depok és Bogor, nyugaton Tangerang és Serpong, valamint keleten Bekasi, Karawang, és Cikampek érhetők el vonattal.
Jakarta legfontosabb vasútállomásai a Gambir, a Jatinegara, a Manggarai és a Jakarta Kota.
Népszerű közlekedési eszköz az autóbusz és a helyi iránytaxi (indonézül: angkutan kota, röviden angkot). Csúcsforgalom idején, a vonatokhoz hasonlóan, ezek is igen zsúfoltak. A kormány 2003-ban létrehozta az expresszbusz-vonalat, amely a város déli és északi csomópontja között teremt valóban gyors összeköttetést. A tervek szerint 2005-ben kellett volna befejeződnie a kelet-nyugati gerincvonalnak.
A hatalmas, széles sugárutak ellenére Jakartában szinte elviselhetetlen dugók alakulnak ki, elsősorban a város központjában. A közlekedési dugók csökkentése érdekében a főváros egyes legfontosabb útjain érvényben van a „három személy” szabálya, amely megtiltja csúcsforgalom idején azoknak a járműveknek a behajtását ezekre az utakra, amelyekben háromnál kevesebb utas ül.
Jakarta közútjain jellemző a fegyelmezetlenség, mindenki könnyű szívvel szegi meg a szabályokat, néhány dollárral minden szabálysértés elrendezhető. Az elmúlt években a motorosok száma is exponenciálisan növekedett, ők is hozzájárulnak a növekvő balesetveszélyhez.
Az itteni közlekedés egyre jobban függ a fizetős autóutaktól. Jakartában egy belső körút épült, ilyen út köti össze a fővárost a délre elhelyezkedő Soekarno–Hatta nemzetközi repülőtérrel. Fizetős autópályán lehet ma már eljutni Jakartából a sziget nyugati végén elhelyezkedő Merak kikötőbe, valamint a délkeleti, déli és keleti városokba is.
A Jakarta Monorail-nek két vonalán kezdték meg az építkezést: a zöld vonal, amely Semanggi-Casablanca-Kuningan-Semanggi városrészeket szolgálja majd ki; és a kék vonal, amely Kampung Melayu-Casablanca-Tanah Abang-Roxy között szállít utasokat. Tervek készültek továbbá két metróvonal megépítésére is, egy észak-déli vonalra (csatlakozással a Monorail-re), valamint egy kelet-nyugati vonalra. 2019. március 24-én nyitották meg a főváros első, dél felé haladó metróvonalát, hossza 16 km. Egy másik, északi irányú vonal építését is megkezdték, ez várhatóan 2024-ig készül el.Első metróját kapta meg a 10 milliós Dzsakarta (MTI/Hvg.hu, 2019-03-24)
A kormány gondolkodik vízibuszok beindításán is, amelyek a jakartai csatornarendszer igénybevételével szállítanák utasaikat.
Jakarta fő repülőtere a Soekarno–Hatta nemzetközi repülőtér, ahová minden nagyobb légitársaság naponta indít járatokat (a másik jelentős repülőtér a Halim Perdanakusuma nemzetközi repülőtér.
Felsőoktatás thumb|220px|Az Indonézia Egyetem épülete Jakartában számos egyetem található: Indonézia Egyetem Trisakti Egyetem Tarumanagara egyetem Bina Nusantara Egyetem Krida Wacana Keresztény Egyetem Atma Jaya Indonesia Katolikus Egyetem President Egyetem
Látnivalók, szabadidős helyek thumb|Az indonéz nemzeti múzeum Monas Ragunan Zoo Taman Impian Jaya Ancol Taman Ismail Marzuki Taman Mini Indonesia Indah Ezer-sziget
Múzeumok
A régi városháztér körül (Taman Fatahillah) az UNESCO segítségével több gyarmati korból származó épületet restauráltak. A központjukban áll a "Jakarta-múzeum", ami a város egyik legrégebbről megmaradt épületében kapott helyet. 1710-ben épült, először városháza ("Stadthuys") volt, később katonai irányítóközpont lett és a második világháború végéig itt kapott helyet Nyugat-Jáva önkormányzata. 1974-óta történelmi múzeumként szolgál. Kiállításában megtalálhatók fegyverek, bútorok, régi térképek és más gyarmati kori relikviák.
A "Wayang-múzeum" ugyanennek a térnek a nyugati oldalán található. A kiállításának témája elsősorban a Délkelet-Ázsiában igen elterjedt bábjátékokra szorítkozik.
A Függetlenségi tértől nyugatra fekszik a "Nemzeti múzeum" (Museum Pusat) vagy más néven "Elefántépület" (Gedung Gajah). Ezt a nevét az előtte álló, 1871-ben V. Ráma (1853-1910) thai király által adományozott bronz elefánt szoborról kapta. Ez Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező múzeuma, 1868-ban a hollandok alapították. A kiállítás részletes információt ad Indonézia vulkánjairól, szigeteiről, népeiről és szokásairól, hagyományos művészetéről.
A Függetlenségi tér A 19. század elején a legtöbb kormányzati épületet a járványos óvárosból a "Koningsplein" köré helyezték át, az új Batáviába. Ma a körülbelül egy négyzetkilométer területet elfoglaló Függetlenségi tér (Medekaplatz) látványát a 132 méter magas Nemzeti Műemlék (Monument Nasional, Monas) határozza meg, amelynek a tetején lévő lángot 35 kilogramm arannyal vonták be. A műemlékbe lift visz föl, a 115 méteren lévő kilátóról egész Jakartát beláthatjuk.
A tér keleti felét a "Gambir-pályaudvar" dominálja. Ezzel szemben helyezkedik el az "Emmanuel-templom", amelynek bejárata egy dór templomból származhat. 1839-ben az I.Vilmosról elnevezett "Willemskerk" első templomként nyitotta meg kapuit mind evangélikus és református hívők előtt.
A híd mögött áll a "Függetlenségi-épület" (Gedung Pancasila), amit 1830-ban a katonai főparancsnokság számára építettek klasszicista stílusban. 1918 után itt ülésezett a népgyűlés ("Volksraad"), aminek tagjai főleg a fehér gyarmatosítókból kerültek ki, de csak gyenge politikai hatalommal bírt. 1945-ben itt dolgozta ki egy a japánok által létrehozott bizottság Sukarno vezetésével az új alkotmányt. 1945. június 1-jén az épület előtt hirdették ki a Pancasilán alapuló új országfilozófiát.