A motorkerékpár (hagyományos becenevén motorbicikli vagy egyszerűen motor) egynyomtávú, kétkerekű motoros közlekedési eszköz. Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz. Világszerte kb. 200 millió darab van használatban beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket. A motorkerékpárok a KRESZ értelmében két vagy három kerekű járművek, melyeknek tömege 400 kg alatti, motorjuk pedig 50 cm³ feletti, amivel 45 km/h-t meghaladó a tervezett sebességük. A 2000-es évekre azonban elterjedtek a négykerekű motorkerékpárok is, leginkább a quadok, amik főleg terepen való közlekedésre készült járművek.
A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el. A motorkerékpárnak oldalkocsija is lehet.
Története bélyegkép|jobbra|A Daimler-Maybach Reitwagen egy replikája thumb|left|Hildebrand & Wolfmüller, 1894 Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").
A motorkerékpárok jellegzetes, biciklikhez hasonló szerkezete már itt megmutatkozott: váz, amihez egy forgatható, szarvkormányos első villa tartozik, mely az első kereket fogatja fel, míg a váz hátsó részén kap helyet a hátsó kerék, amit a váz közepén elhelyezett, alapvetően egy vagy kéthengeres motor hajt meg láncáttét segítségével. Efelett kap helyet az üzemanyagtank, majd a tetején a nyeregszerű ülés, ez típustól függően kétszemélyes is lehet. Ezt aztán hamar kiegészítették az első és hátsó lámpák, valamint a sárhányók. A kipufogórendszer rendszerint valamelyik oldalon helyezkedik el, de előfordul középen, a hátsó kerék felett is.
Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belső égésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.
Az első világháborúig az amerikai Indian volt a legnagyobb motorkerékpárgyártó. Évente kb. 20000 motort állított elő. 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították. Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó.
Motorgyártásban aztán Japán lett a másik legmeghatározóbb ország, olyan gyártókkal, mint a Kawasaki, a Suzuki, a Honda és a Yamaha. Európai gyártók közül a Moto Guzzi, a Ducati, a KTM, az Aprilia és a BMW vált igazán jelentőssé, de ismert márka még a brit Triumph is. Indiában a Mahindra gyárt jelentős számban motorokat is. bélyegkép|Robogók: Vespa GTS (50 cm³ felett) és Vespa LX50 (pont 50 cm³) A robogó egy olyan motorkerékpártípus, mely kisebb, többségében ugyan segédmotoros kerékpár, de a sok országban műszaki határmezsgyének számító 50 cm³ felett is vannak típusai, így azokra már motorkerékpáros engedélyek vonatkoznak. Robogógyártásban az olasz Vespa, Piaggio és Lambretta a legismertebb európai gyártó, de az Aprilia, a Honda, a Yamaha és a Malaguti is gyárt ilyen motorokat.
A motorkerékpártípusok a robogón túl leginkább országúti, túra és cross kategóriában ismertek, illetve lehetnek verseny vagy gyorsasági változatúak is, amik motorsport kategóriákban használatosak. A terepre való cross-motoroknak szintén szoktak versenyt szervezni.
Ritka, de létezik összkerékhajtású motorkerékpár is, ami a kormányszerkezeten keresztül átvezetve szintén lánchajtással forgatja az első kereket, erre példa az amerikai Rokon márkájú, kifejezetten terepre való motorkerékpár.Különleges motorok: Rokon onroad.hu, 2013. március 23.rokon.com
Motorkerékpárok stabilitási problémái
A motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:
Az eldőlés jól ismert jelenség kis sebességnél, és könnyű elkerülni valamivel nagyobb sebességgel. A remegés (AVI file) az első kerék nagy frekvenciájú (7–9 Hz) oszcillációja. Gyakran viszonylag veszélytelen, de idegesítő. Ez mérsékelt sebességeknél jelenhet meg. A lengés (AVI file) a teljes jármű kis frekvenciájú (2–3 Hz) oszcillációja. Nagyobb sebességeknél instabillá válhat végzetes következményekkel.
A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:
A lengő oszcillációk tompulnak, ha a vezető csökkenti a gördülési szöget. A kerékkarakterisztika és a keréknyomás fontos változói a motor viselkedésének nagy sebességnél. A stabilitás nézőpontjából kívánatos az oldalirányú merevséget a lehetséges mértékben növelni, és lehetséges, hogy a hátsó keretnél létezik optimuma a torziós merevségnek. Az oldalirányú merevség szokásos szintjei a kerék orsónál jelentősen rontják a remegési módú csillapítást, a remegési frekvencia jelentős módosítása mellett, és enyhén csökkentik a lengési mód csillapítását is nagy sebességeknél. Az oldalirányú torzításnak a lehetséges mértékben ellen kell állni, az első villa torziós tengelyének a lehetőség szerint alacsonyra való állításával. A lengés csillapításában a legnagyobb szerepe a hátsó kerék kanyarodási és kerékdőlési merevségének, és relaxációs hosszának van, és az első kerék hasonló paramétereinek kevésbé. Többek között a merev vázak, a hosszú kerékalap, a hosszú nyom és a lapos kormányszög növeli az lengési módú csillapítást. A hátsó lengéscsillapító legyengült csillapítása, a hátsó terhelés és a megnövekvő sebesség erősíti kenyarodáskor az lengési tendenciákat. A hátsó terhelést viselő szerkezet megfelelő merevsége és csillapításai sikeresen csillapíthatják az lengési és remegési oszcillációkat.
Biztonság
A motorkerékpárok jellegük miatt nem rendelkeznek olyan külső karosszériával, mint az autók, amelyek jelentősen megvédenék az utast, emiatt és a motorkerékpár két kerekéből adódó instabilitás miatt a motorkerékpár fokozottabban rejt magában balesetveszélyt: karosszéria híján a motorkerékpárt magát nemigazán lehet olyan autóknál jellemző biztonsági eszközökkel felszerelni, amelyek védelmet nyújtanának, emiatt a motorosnak megfelelő védőruházatot kell viselnie, ami megvédi a menetszéltől és az esetleges balesetekből származó sérülésektől.
A legjellemzőbb ilyen holmik: Bukósisak Motorosdzseki, lehetőleg protektoros védőelemekkel Motorosnadrág, szintén védőelemekkel Motoroskesztyű, kezet védő védőelemekkel Motoroscsizma, főleg acélbetétes kivitelben
Kapcsolódó szócikkek Segédmotoros kerékpár Félix Millet
Jegyzetek
További információk
The Control and Stability Analysis of Two–wheeled Road Vehicles Simos Evangelo Linkgyűjtemény a motorkerékpárról Hugo Wilson: A motorkerékpár száz éve. Technika és forma, sport és szórakozás; ford. Czitó Győző; Gemini Budapest, Bp., 1994 Roland Brown: Motorkerékpárok képes enciklopédiája. A motorkerékpárok és motorkerékpárosok kalauza; ford. Ambrus Géza et al.; Új Ex Libris, Bp., 1999 Mick Walker: Motorcsodák. A leghíresebb motorkerékpárok; ford. Kirschner Dávid, Szegál Tamás, Vass Edit;: Kossuth, Bp., 2004 A motorozás enciklopédiája; szerk. Nagy Zoltán Péter et al.; Totem, Bp., 2006 Carsten Heil: 1000 motorkerékpár. Történelem, klasszikusok, technika; ford. Szilágyi Gyula; Alexandra, Pécs, 2006 David Ansell: Katonai motorkerékpárok; ford., szerk., mo-i vonatkozásokkal kieg. Ocskay Zoltán; Oldtimer Média, Bp., 2007 Motorkerékpárok szerkezettana és tuningolása. Tanulmányi segédlet, 1-2.; szerk. ifj. Máthé István; 2. bőv., átdolg. kiad.; MAMI Szakközépiskola, Bp., 2007 Matthew Coombs: Motorkerékpárok szerkezete és működése; kieg. Pete Shoemark, Kováts Miklós, Batári Lajos, ford. Houdek Zoltán; Maróti, Bp., 2008 333 motorkerékpár. A világ leghíresebb modelljei. Történelem, klasszikusok, technika; ford. Szilágyi Gyula, Soós András; Alexandra, Pécs, 2008 Kováts Miklós–Maróti József: Motorkerékpárok restaurálása; közrem. Gyöngyössy András; Maróti, Bp., 2008 Luis T. Melgar Valero: A motorok enciklopédiája; ford. Bátki Piroska; Ventus Libro, Bp., 2010 Luigi Corbetta: Legendás motorok. 1884-től napjainkig; ford. Béresi Csilla; Kossuth, Bp., 2011 Stephan Fennel: Motorkerékpárok képekben; ford. Bujdosó István; Alexandra, Bp., 2012 Claude de La Chapelle: Különleges motorok; ford. Fáber Ágoston, Fáber András; Corvina, Bp., 2021