Szalakna , falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése Karánsebestől délkeletre fekvő település.

Története Szalakna nevét 1503-ban említette először oklevél p. Zlathna, v. Zlatyna néven.

1566-ban Zlattna, 1640-ben Zlakna, 1774-ben Slakna, Szlakna, Slakna, 1888-ban Szlagna, 1913-ban Szalakna néven volt említve.

1503-ban II.Ulászló király oklevele említette első ízben, melyben jóváhagyta a Margai György és özvegy Horváth Orsolya közti birtokcserét, mellyel Margay György Horváth Orsolyának átadta a karánsebesi kerületben fekvő Kopács, Zlatlina, Zlospataka és Valisora részbirtokait. Horváth Miklósné Orsolya, Zlospataka kivételével, a többi részbirtokokat még ugyanez évben eladta Gerlistyei Jakab Szörényi bánnak. Azonban Margai István maga és testvérei nevében a gyulafehérvári káptalan előtt ellentmond az eladásnak.

1544-ben, Gerlistyei Miklós, Jakab fia halála után rokonsága Zalatbna és Kopács falu eladásáról határozott a hátra maradt adósság kifizetése céljából.

1588-ban Báthory Zsigmond fejedelem rendelkezett Karánsebes város határainak uj jelekkel való ellátásáról, megjegyezve, hogy a város Jász, Zlakna Gredistye és más falvakkal is határos.

1640-ben Tivadar Gergely Kasztrucz Anna férje, Kún Gábornak a szörénymegyei Zlakna faluban levő részbirtokát, a köztük létrejött birtokegyezség folytán cserébe adta.

Az utolsó török háborúig Szlakna falu házai szétszórtan álltak, a házakat a török háború után telepítették át mostani helyükre, a Szlakna csermely mellé.

A román-bánsági határőrezred fennállása idejében Szlakna annak karánsebesi századához tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebsi járásához tartozott.

1910-ben 551 görög keleti ortodox román lakosa volt.

Nevezetességek Görög keleti temploma

Jegyzetek

Források bélyegkép|jobbra|260px|Szalakna egy régi térképen Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 493)

Kategória:Krassó-Szörény megye települései Kategória:Krassó-Szörény vármegye települései