A fagott a nádnyelves hangszerek családjába tartozik, kettős nádnyelves fúvókával megszólaltatott fúvós hangszer, az oboa hangszercsalád basszus tagjának is tekinthető. Hosszú, kúpos furatú csöve szűk U alakban van megtörve, a nádsíp hajlított fém fúvócsőbe illeszkedik.

Leírása bélyeg|bal|120px|A fagott részei A fagott leggyakrabban jávorfából vagy paliszanderből készül. Az összesen kb. 2,5 méter hosszú, kónikus furatú csöve jellegzetes módon kétrét van hajtva. Ennek az a jelentősége, hogy így a hangszer valóságos mérete nagyjából a fele „zenei” hosszúságának, vagyis rezonáló légoszlopa hosszúságának.

Részei: A kettős nádsíp a hajlított fém S-cső a lefelé irányuló tenorcső vagy szárny a csizma, amelynek U alakú furatába a két csőrész (3, 5) csatlakozik a tenorcsővel (3) párhuzamosan felfelé irányuló basszuscső az erre csatlakozó hangtölcsér vagy korpusz.

A modern fagott a többi fafúvós hangszerhez hasonlóan nagy számú (22–24) hanglyukkal, bonyolult billentyűzettel van ellátva. Legmélyebb hangja B1, felrakható különleges hangtölcsérrel A1, legmagasabb hangja e² vagy asz² .

Napjainkban két különböző hangszerváltozat van forgalomban, a francia, illetve a német rendszerű fagott, de egyre inkább a német típus válik egyeduralkodóvá.

A kettő közötti legszembetűnőbb különbségek: a francia hangszer rio paliszanderből készül, míg a német jávorfából a német hangszer furata kissé bővebb a német hangszer hangtölcsére körte alakú, mint az angolkürtnél a hanglyukak elrendezése, a billentyűzet eltérő konstrukciójú, eltérnek a fogásmódok a nád is másféle

Története A fagott legkorábbi változata, a dulcián 1550–1700 között még egy darabból volt elkészítve, kifúrva. A barokk korban kezdték a mai, négyrészes formában építeni, 3–4 billentyűvel. A 18. század második felétől kezdett szaporodni a billentyűk száma, míg elérte a ma jellemző 22-t (Buffet, francia) vagy 24-et (Heckel, német).

Művek fagottra bélyeg|147px|Fagott nádsíp Barokk Antonio Vivaldi 39 versenyművet írt fagottra, ebből 37 maradt fenn teljes terjedelmében.

Klasszikus Johann Christian Bach: B-dúr fagottverseny, Esz-dúr fagottverseny Johann Nepomuk Hummel: F-dúr fagottverseny, W75 Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr fagottverseny, K191

Romantikus Carl Maria von Weber: Andante e Rondo ongarese op. 35 Carl Maria von Weber: F-dúr fagottverseny, op. 75

20. század Paul Hindemith: Szonáta fagottra és zongorára (1938) Paul Hindemith: Concerto trombitára, fagottra és vonószenekarra (1949) John Williams: Five Sacred Trees: versenymű fagottra és zenekarra (1997) Richard Strauss: Concertino klarinétra és fagottra (1948)

Érdekesség A Magyar Televízió Esti mese című, évtizedeken át vetített gyerekműsorának szignáljában a TV Maci „brummogását” fagott hangjával érzékeltették a műsorszám zeneszerzői. A darab eredeti címe Meister Petz am Hofe Meyers, magyarítva Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarán és Pécsi József (1874–1958) katonakarmester szerzeménye. A fagottszólót id. Hara László játssza.

Híres fagottművészek

Külföldiek

Jegyzetek

Források

További információk Fagott linkek Robert Ronnes oldala sok zenével Holland gyűjtőoldal, sok fagottos link Fabián Contreras játssza Pécsi József szerzeményét Marosi László vezényletével

Kategória:Nádnyelves hangszerek