Udvardi és básthi Udvardy Jenő Farkas Imre (Zalaegerszeg, 1880. szeptember 26. – Zalaegerszeg, 1941. november 21.) jogász, magyar királyi kormányfőtanácsos,Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze, a Zala vármegye közigazgatási bizottságának és a nemesi választmányának a tagja, a Zalaegerszegi Uri Kaszinó elnöke, a zalaegerszegi Munkás és Betegsegélyző Egylet elnöke, a Vármegyei takarékpénztár Rt. ügyésze és igazgatóságának tagja, a legitimista zalamegyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt. Felesége boldogfai Farkas Margit (1888–1972), földbirtokos, a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének az ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke.
Élete Családja és származása thumb|280px|right|Udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922), a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, városi képviselő-testületnek a tagja, és felesége, strauszenberghi Strausz Borbála (1861-1952), Udvardy Jenő szülei Udvardy Jenő az ősrégi régi római katolikus nemesi származású udvardi és básthi Udvardy családban született. Édesapja udvardi és básthi Udvardy Vince (1854-1922), városi képviselő-testületnek a tagja, a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, Zala vármegye törvényhatósági bizottságnak a tagja, édesanyja a nagylengyeli földbirtokos nemesi származású strauszenberghi Strausz családból való strauszenberghi Strausz Borbála Margit (1861-1952) úrnő volt. Apai nagyszülei Udvardy Vince (1819-†?), aki majd árendásként, azaz haszonbérlőként került Dadra, Komárom megyébe, és Hoffmann Anna voltak. Anyai nagyszülei strauszenberghi Strausz Sándor (1831-1922), Zala vármegye bizottsági tag, zalai esküdt, körjegyző, a zalamegyei gazdakör tagja, nagylengyeli birtokos, és a tekintélyes Zala megyei nemesi boldogfai Farkas család sarja, boldogfai Farkas Krisztina (1837-1883) úrnő voltak; Strausz Sándorné Farkas Krisztina szülei boldogfai Farkas Ferenc (1779–1844), jogász, táblabíró, földbirtokos, és Joó Borbála (1811–1881) asszony voltak. Udvardy Jenő apai dédszülei udvardi és básthi Udvardy József (1776-1831), a gróf Esterházy család pápai uradalmi ispánja (spanus dominalis), majd a tatai uradalmi tiszttartója (provisor dominalis), és paari Toronyossy Rozália (1778–1844) asszony voltak.Boldogfai Farkas Ákos András. Az Udvardy család (udvardi és básthi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 239.o.
Udvardy Jenő nagybátyja udvardi és básthi Udvardy Ignác (1848-1920), állami kereskedelmi iskolai igazgató Zalaegerszegen, aki jelentős társadalmi szerepet töltött be a városban. Ennek az Ignácnak a fia, Udvardy Ignác Ödön (1887-1961) festőművész, aki egyben Udvardy Jenő unokatestvére volt.http://www.alon.hu/udvardy-ignacrol-es-fiarol-neveztek-el-teret-zalaegerszegen Udvardy Jenő keresztszülei: az anyai nagybátyja strauszenberghi Strausz Farkas (1863–1946), MÁV főellenőr, nagylengyeli birtokos, valamint a majdani anyósa a nemesi származású nemesvitai Viosz családból való nemesvitai Viosz Mária (1863-1935) kisasszony, aki később férjhez ment boldogfai Farkas Imre (1860-1895) hagyárosi földbirtokoshoz; ugyanakkor keresztszülei is voltak apja unokatestvére udvardi és básthi Udvardy Gyula (1856–1898), veszprémi uradalmi ispán, valamint anyai nagynénje strauszenbergi Strausz Erzsébet (1859–1930) nagylengyeli földbirtokos kisasszony, a majdani Parragh Gyula (1851–1928) balatonkenesei postamester neje is. Apai nagyapjának a bátyja udvardi és básthi Udvardy Ignác (1810-1874), teológus, veszprémi kanonok, egyházi író volt. Anyai nagyanyának az öccse, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, andráshidai birtokos volt. Udvardy Jenőnek volt még egy fivére, udvardi és básthi dr. Udvardy Imre (1882-1908), jogász, szolgabíró, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt jegyzője, és egy húga, bozzai dr. Bozzay Jenőné udvardi és básthi Udvardy Rafaella (1887-1987) úrnő, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa.Boldogfai Farkas Ákos András. A Viosz család (nemesvitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 240.o.)
Társadalmi és politikai pályafutása bélyegkép|200px|Dr. udvardi és básti Udvardy Jenő (1880–1941) kormány-főtanácsosné boldogfai Farkas Margit (1888–1972) Középiskolai tanulmányokat Zalaegerszegen végezte. Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1905. január 5-én a Király dr. Udvardy Jenőt tartalékos honvéd hadnaggyá nevezte ki. Dr. Udvardy Jenőt a székesfehérvári kerületben ezúttal egyedül nevezte ki hadnagynak, mert szolgálati éve alatt társai között mindig első volt és a tiszti vizsgát is kitűnő eredménnyel tette le.Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám) 1905-01-01 / 1. szám 1906. augusztusában megnyitotta az ifjú ügyvéd az irodáját a zalaegerszegi Kossuth utcában a szülei lakásában.Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám) • 1906-08-02 / 31. szám Hosszú ideig együtt dolgozott az ügyvédi irodájában a társával, dr. bozzai Bozzay Jenő (1878–1971) ügyvéd úrral, aki egyben a sógora is volt. 1914. április 19.-én az Országos Ügyvédszövetség alakította zalaegerszegi osztályát, amelynek a pénztárosává Udvardy Jenőt választották meg.Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) • 1914-04-23 / 17. szám Udvardy ismert és tisztelt polgára volt Zalaegerszegnek, az ottani gimnázium igazgatója, a kaszinó elnökePesthy Pál dr.: Zalaegerszeg múltja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931) • Hivatalok, egyesületek és fontos szerepet játszott a helyi katolikus életben is. Híres volt feleségével együtt vendéglátása miatt és nagy magán könyvtára miatt, valamint a sokféle műkincsek gyűjtő szenvedélye miatt. 1917. szeptemberében dr. Udvardy Jenő ügyvédet felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispán vármegyei tisztiteletbeli főügyésszé nevezte ki.Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)1917-09-23 / 24. szám
1918 decemberében, a Károlyi Mihály-kormány leváltotta a régi tisztikart, felsőpataki Bosnyák Géza zalai főispánt is beleértve; megalakították a 38 fős vármegyei központi választmányt, amelynek az egyik tagja Udvardy Jenő volt. 1919. április 21-én a kommunista Tanácsköztársaságot próbálta megbuktatni az úgynevezett konzervatív Alsólendvai ellenforradalom, melynek a szervezője Fangler Béla, zalai jogász volt. Udvardy Jenő bekapcsolódott a mozgalomba, majd ennek a leleplezése után idézték, letartoztatták, azonban nem börtönözték be.Nagy Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 37. o.
1928. január 8.-án Serédi Jusztiniánt XI. Piusz pápa püspökké szentelte fel Rómában; a nagy eseményben Udvardy Jenő főügyész Zala vármegyét képviselte.ESZTERGOM és VIDÉKE XLIX. évfolyam 1928 • 1928-01-12 / 4. szám 1928. március 21.-én megválasztották a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara elnökévé; a tisztséget élete végéig töltötte be.Napi Hírek, 1928. március/21928-03-21 1929. augusztus 19.-én jelent meg, hogy a Kormányzó adományozta Udvardy Jenőnek a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet a közélet terén szerzett érdemel elismeréséül.MNL. MTI "kőnyomatos" hírek. Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1929. augusztus 19. hétfő / 26. oldal
1931-ben kísérletet tett a Zalai Élet című sport, szépirodalmi társadalmi hetilap megjelenítésével, azonban csak egy évig élt a munkája, amibe az összes energiáját és pénzét befektette (ezután évtizedekig nem lesz Zala megyében kulturális hetilap). 1937. augusztus 28.-án, Udvardy Jenő kormányfőtanácsost, a helyi közgyűlés Nagylengyel község díszpolgárává választotta. A díszpolgárrá választás tulajdonképpen Nagylengyel község válasza volt a nyilasoknak: Dr. Udvardy Jenő a zalaegerszegi hősök szobrának leleplezésén az ünnepi beszédet mondott és élénken kikelt a nyilaskeresztesek ellen, akik a zalai falvakban "Dicsértessék" helyett "Bátorság"-ot köszöntenek. Udvardyt, néhány nappal ezelőtt az elkobzott Bátorság című lapban a nyilas pártiak hevesen támadták és erre Nagylengyel mintegy feleletként díszpolgárrá választotta az ügyvédet és a képviselőtestület egyhangúlag leszögezte, hogy a támadásokkal szemben azonosítja magát a dr. Udvardy által elmondottakkal.Az Est, 1937. szeptember (28. évfolyam, 198-222. szám)1937-09-02 / 199. szám A zalai ügyvédi kamara elítélte az elnökét ért nyilas támadást. Az ügyvédi kamara akkor foglalkozott a támadással és elhatározta, hogy testületileg tiszteleg elnökénél és ragaszkodásáról biztosította őt.
1938. február 21.-én megalakult a legitimista Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége zalamegyei helyi csoportja Zalaegerszegen, amelynek az elnöke Udvardy Jenő lett; az egyesület ellenőre Fangler Gyula (1881–1945), zalaegerszegi fűszerkereskedő, a Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör elnöke, a Zalamegyei Kereskedők Kör tagja, a zalaegerszegi katolikus hitközség képviselőtestületének és a Katolikus Férfiliga tanácsának a tagja volt.Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996) • A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) • Tyekvicska Árpád: A Mindszenty-jelenség. 249. o. A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének zalaegerszegi alakuló gyűlése, mint ismeretes, elhatározta, hogy hódolattal üdvözli Ottó királyt és az üdvözlést Udvardy Jenő dr. elnök juttatta el Steenockerzeelbe. A király megbízásából Széchenyi Móric gróf Belgiumból a következő köszönő levelet intézte Udvardy Jenő dr.-hoz: "Méltóságos Uram! Királyunk őfelsége élénk érdeklődéssel és őszinte örömmel vette tudomásul, hogy a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének Zalaegerszegen is létesült szervezete. Őfelsége örömmel fogadta a megalakulás alkalmából küldőit üdvözleteiket és hódolatnyilvánitásaikat és megbízni kegyeskedett engem, hogy értük a legőszintébb köszönetét tolmácsoljam. Felséges Urunk szívből kívánja, hogy az Úristen áldása kísérje a szervezet hazafias munkáját." Udvardy Jenő feleségével együtt élete végig royalista elképzelésekkel élt; Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit ügyvezető elnöke volt a zalamegyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének, majd annak az egyesületnek az elnöke lett.Az apát úr: Pehm (Mindszenty) József Zalaegerszegi évei. Author, Margit Balogh. Publisher, Göcseji Múzeum, 2019. 429-430.o.
1941-ben gróf Teleki Béla zalai főispánnál tiltakozott, amikor a izraelita származású tagokat akarták kizárni a Zalaegerszegi kaszinóból. Felháborodásában, udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő, a volt kaszinó elnöke, nem engedett megkülönböztetést tenni a kaszinó tagok között és azonnal a főispánhoz fordult; ez azonban hiábavaló volt. A tiltakozó Udvardy Jenőt gróf Teleki Béla zalai főispánt presszionálta, hogy az indítványt elfogadják, és azzal fenyegette, hogy ha a tárgyaláson elakadna, a kaszinót feloszlatná.
Udvardy Jenő közeli baráti kapcsolatot tartott felesége rokonaival, boldogfai dr. Farkas István (1875-1921) sümegi főszolgabíróval, boldogfai dr. Farkas Tibor országgyűlési képviselővel, valamint dr. Thassy Kristóf (1887-1959) országgyűlési képviselővel, és a felsőpataki Bosnyák, a Fangler, és Csertán családdal is. Udvardy Jenő anyja révén rokona volt strauszenberghi Strausz Flórián (1863–1952) római katolikus pap, pápai prelátus, alsólendvai esperes, valamint strauszenberghi Strausz Antal (1872–1935), veszprémi kanonok, zsinati bíró, zalai főesperes, bői címzetes prépost is.