Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap.ÁHT 4. §. Kizárólag törvénnyel lehet létrehozni.ÁHT 54. §. A törvénynek tartalmaznia kell a pénzalap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadásokat, a felhasználásért felelős minisztert.

Az elkülönített állami pénzalap költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést és a zárszámadást az Országgyűlés fogadja el.ÁHT 57. §. Az éves költségvetési beszámolóját és mérlegét könyvvizsgáló hitelesíti.

Működő elkülönített állami pénzalapok Nemzeti Foglalkoztatási Alap Célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével:1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

az álláskeresők ellátásának biztosítása a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése a képzési rendszer fejlesztésének támogatása hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás

Kezelője: a legtöbb előirányzat és alaprész tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter

Bevételei: a társadalombiztosítási járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a 2019. évi CXXII. törvény (Tny. tv.) 26. § (1) szerint megillető 8,1%-os része. ("8,1 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak naponta utal át") 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 13 § (2) alapján a 8. § (1) összegének 6,8%-os része. (13 § (2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből 91,8%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és 6,8%-ot a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak utal át.) a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás a központi költségvetési támogatás Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel

Kiadásai: célhoz kapcsolódó kifizetések alap működésének kiadásai képzés feltételeinek megteremtése munkahelyteremtés

A Munkaerőpiaci Alap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosult 2012. január 1-jével.

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Célja: radioaktív hulladékok elhelyezése

Kezelője: gazdasági miniszter

Bevételei: radioaktív anyagokat előállítók és felhasználók befizetései

Kiadásai: elhelyezés, tárolók kialakítása alap működését biztosító kiadások

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (továbbiakban: NKFI Alap) 2015. január 1-én jött létre a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján. Az NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

Az NKFI Alap rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatás-fejlesztés és a gazdaságban hasznosuló innováció ösztönzésére és támogatására, lehetővé tenni a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, fejleszteni a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységeket.

Az NKFI Alapért az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felelős.

(forrás: https://web.archive.org/web/20170405072442/http://nkfih.gov.hu/palyazatok/innovacios-alap)

Nemzeti Kulturális Alap

A Nemzeti Kulturális Alapot a Magyar Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvény megalkotásával hozta létre.1993. évi XXIII. törvény

Bethlen Gábor Alap

„Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.”2010. évi CLXXXII. törvény

Jogelődje a Szülőföld Alap.2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról

Megszűnt elkülönített állami pénzalapok

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap2016. évi LXVII. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról III. fejezete Az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válhatnak a káresemények utáni kártalanításra.

Célja: Veszélyeztetett környezetben élők éves díj fejében kártérítést kaphatnak belőle. Mértékét meghatározza az ingatlan értéke és fekvése.

Bevételei: veszélyeztetett területen élők befizetései állami támogatás nemzetközi segélyek önkéntes befizetések, adományok

Kiadásai: elhelyezés alap működést biztosító kiadások

Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Célja: kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására. Másrészt, hogy lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását valamint az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

Kezelője: oktatási miniszter, nemzetgazdasági miniszter

Jogutódja: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap2014. évi LXXVI. törvény 45. § (3)bekezdés

Munkaerőpiaci Alap Kezelője: Gazdasági miniszter; jogutódja: Nemzeti Foglalkoztatási Alap

Szülőföldalap Kezelője: Külügyminiszter

Hivatkozások

Források ÁHT: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 2003. évi LVIII. törvény a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról 2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról

További információk Dr. Sóvágó Lajos: Államháztartási ismeretek Simon István: Pénzügyi jog I.

Kategória:Államháztartástan