Rózsahegyi Kálmán (Endrőd, 1873. október 6. – Budapest, 1961. augusztus 27.) magyar színész, színészpedagógus.
Apja Uhrin József gazdálkodó, anyja Grósz Janette (Zsani), az endrődi „Rongyos” kocsma felszolgálója volt. A házasságon kívül született gyermek nevelőapja Rózsahegyi Ödön lett (akitől a nevét kapta), miután édesanyja férjhez ment hozzá, és ő is vándorszínésznek állt. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 1900–1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként. Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki.
bélyegkép|jobbra|250px|1930 előtt bélyeg|250px|Emléktáblája a villa kerítésén bélyeg|250px|Rózsahegyi Kálmán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-271. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása
Életrajza, munkássága Rózsahegyi a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, aki nem a szó művésze, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké volt. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.
A Békés vármegyei Endrődön született 1873. október 6-án. Nevelőapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját Dobó Sándor társulatánál kezdte 1892-ben, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a Nemzeti Színházhoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, amelynek 1935-ös nyugdíjazásáig „rendes” tagja volt.
Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 1910–20-as években kabarészínészként is népszerű lett, aminek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után pedig különböző magánszínházakban lépett fel.
1903. október 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála 11 évvel fiatalabb Hevesi Angélával, Hevesi József és Leuchter Janka lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 958/1903. folyószáma alatt.
Máig híres színiiskoláját 1909-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A vizsgaelőadásokat általában a MOM Kultúrházban tartották.
1930-ban áttért a katolikus vallásra.A budapest-budavári koronázó r.kat. templomi plébánia hivatal által 6/1930. sz. a. kiállított bizonyítvány szerint. Származása miatt a második világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.
Shakespeare Hamletjének egyik sírásóját, a Lear király bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona József Bánk bánjának Tiborca, Móricz Zsigmond Rokonokjának Berci bácsija volt. 1932–56 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt… című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.
A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta. Kitüntetései: Gyémánt diploma 1957-ben, Pro Arte-díj 1956-ban, Signum Laudis és Farkas–Ratkó-díj 1901-ben.
Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színi-iskola alapítója, kiváló művész (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg, Budapesten.
Főbb színpadi szerepei
Zuboly (Szentivánéji álom) sírásó (Hamlet) bolond (Lear király és Vízkereszt) A fiatal és öreg Gobbo (A velencei kalmár) Scapin (Molière: Scapin furfangjai) Jakab mester (Molière: A fösvény) címszerep (Halévy: Constantin abbé) címszerep (Poole: Pry Pál) A peleskei nótárius (Gaal József) Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi: A bor) Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely) Boly Gáspár (Harsányi: A vén gazember) Berci bácsi (Móricz: Rokonok) Rageneau (Rostand: Cyrano)
Filmjei bélyeg|250px|Villája a Németvölgyben, a XII. kerület Tartsay Vilmos utca 13. szám alatt Szökött katona (1914) Liliomfi (1915) A cigány (1925) A bor (1933) Az ellopott szerda / Falusi lakodalom (1933) Az új földesúr (1935) Légy jó mindhalálig (1936) Sárga csikó (1936) 3 : 1 a szerelem javára (1937) Az én lányom nem olyan (1937) Te csak pipálj, Ladányi! (1938) Vadrózsa (1939) Rózsafabot (1940) A kegyelmes úr rokona (1941) Európa nem válaszol (1941) Dankó Pista (1941) Régi nyár (1942) Állami áruház (1952) Liliomfi (1954) Budapesti tavasz (1955) Mese a 12 találatról (1956) Micsoda éjszaka! (1958)
Magyar Rádió Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Főszereplők: Csokonai Vitéz Mihály–Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Kötetei
Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek; Vajna-Bokor, Bp., 1942 Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek; utószó Bánffy György; TerraPrint, Bp., 1994
Diszkográfia
Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang”. Daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019
Díjai
A Nemzeti Színház örökös tagja (1923) Kiváló művész (1960)
Jegyzetek
Források Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960) Márton Gábor: Rózsahegyi Kálmán . Gyomaendrőd: Kézirat, 1986 (Határ Győző Városi Könyvtár) http://www.rozsahegyiiskola.hu/rozsahegyi-kalman-eletutja.html Márton Gábor: Rózsahegyi Kálmán; Xénia, Bp., 1995 (Nagy magyar színészek)
További információk
Szalai Pál segítette a második világháború alatt az üldözött Rózsahegyi Kálmánt. 1945 utáni népbírósági perben Rózsahegyi segített vallomásával Szalait igazolni. Szalai 2009-ben posztumusz megkapta a Világ Igaza kitüntetést Rózsahegyi Marika visszaemlékezése Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929
Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színészpedagógusok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Farkas–Ratkó-díjasok Kategória:Endrődiek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Nemzeti Színház örökös tagjai Kategória:Magyar némafilmszínészek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek