A Szverdlovszki terület (oroszul Свердловская область [Szverdlovszkaja oblaszty]) Oroszország egyik közigazgatási egysége az Uráli szövetségi körzetben. Székhelye Jekatyerinburg.

Nevének eredete Nevét a terület fővárosának, Jekatyerinburgnak a szovjet időkben viselt nevéről, illetve így közvetve Jakov Mihajlovics Szverdlov bolsevik politikusról kapta.

Földrajza Körülbelül kétszer akkora területű, mint Magyarország. Szomszédai északkeleten Hanti- és Manysiföld, keleten a Tyumenyi terület, délkeleten a Kurgani terület, délen a Cseljabinszki terület, délnyugaton Baskíria, nyugaton a Permi határterület, északnyugaton Komiföld.

Az Északi- és a Középső-Urálban, illetve attól keletre Szibéria nyugati peremén, a Nyugat-szibériai-alföldön terül el. Legmagasabb pontja az Északi-Urálban lévő Konzsakovszkij Kameny (1569 m).

Fő folyói a Tavda, a Tura, a Csuszovaja és az Ufa. Éghajlata kontinentális.

Történelem Népesség Nemzetiségi megoszlás A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg tatárok, ukránok és baskirok.

Nemzetiségi összetétel: 1959-es népszámlálás 1989-es népszámlálás 2002-es népszámlálás 2010-es népszámlálás oroszok 3 560 090 (88%) 4 176 948 (88,7%) 4 002 974 (89,2%) 3 684 843 (90,6%) tatárok 158 222 (3,9%) 183 781 (3,9%) 168 143 (3,8%) 143 803 (3,5%) ukránok 93 047 (2,3%) 82 215 (1,7%) 55 478 (1,2%) 35 563 (0,9%) baskírok 14 631 (0,4%) 41 500 (0,9%) 37 296 (0,8%) 31 183 (0,8%) németek 53 137 (1,3%) 31 461 (0,6%) 22 540 (0,5%) 14 914 (0,3%) összesen 4 044 416 4 706 763 4 486 214 4 297 747

Települések

A legnagyobb városok és népességük (fő, 2010): Jekatyerinburg – 1.349.772 Nyizsnyij Tagil – 361.811 Kamenszk-Uralszkij – 174.689 Pervouralszk – 124.528 Szerov – 99.373 Novouralszk – 85.522 Aszbeszt – 68.893 Poljevszkoj – 64.220 Revda – 61.875 Verhnyaja Pisma – 59.749 Krasznoturjinszk – 59.633 Berjozovszkij – 51.651 Lesznoj – 50.363

Államszervezet, közigazgatás A járások és székhelyeik Alapajevszki járás, Алапаевский район – Alapajevszk Artyomovszkiji járás, Артёмовский район – Artyomovszkij Artyi járás, Артинский район – Artyi Acsiti járás, Ачитский район – Acsit Bajkalovói járás, Байкаловский район – Bajkalovo Belojarszkiji járás, Белоярский район – Belojarszkij Bogdanovicsi járás, Богдановичский район – Bogdanovics Verhnyaja Szalda-i járás, Верхнесалдинский район – Verhnyaja Szalda Verhoturjei járás, Верхотурский район – Verhoturje Gari járás, Гаринский район – Gari Irbiti járás, Ирбитский район – Pionyerszkij Kamenszki járás, Каменский район – Martyus Kamislovi járás, Камышловский район – Kamislov Krasznoufimszki járás, Красноуфимский район – Krasznoufimszk Nyevjanszki járás, Невьянский район – Nyevjanszk Nyizsnyije Szergi járás, Нижнесергинский район – Nyizsnyije Szergi Novaja Lalja-i járás, Новолялинский район – Novaja Lalja Prigorodniji járás, Пригородный район – Nyizsnyij Tagil Pismai járás, Пышминский район – Pisma Rezsi járás, Режевский район – Rezs Szerovi járás, Серовский район – Szerov Turinszkaja Szloboda-i járás, Слободо-Туринский район – Turinszkaja Szloboda Szuhoj Log-i járás, Сухоложский район – Szuhoj Log Sziszertyi járás, Сысертский район – Sziszerty Tabori járás, Таборинский район – Tabori Tavdai járás, Тавдинский район – Tavda Talicai járás, Талицкий район – Talica Tugulimi járás, Тугулымский район – Tugulim Turinszki járás, Туринский район – Turinszk Saljai járás, Шалинский район – Salja

Jegyzetek

Források A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei

Külső hivatkozások Hivatalos honlap