Az amerikai dollár vagy USA-dollár az Amerikai Egyesült Államok, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau és Panama hivatalos fizetőeszköze. Általában a $ (dollárjel) rövidítéssel jelöljük, vagy ha szükséges, hogy megkülönböztessük a többi dollárjellel jelölt valutanemtől, akkor a US$ rövidítéssel. 1 amerikai dollár 100 centtel egyenlő.

A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és a második világháború vége óta ez a legelterjedtebb pénznem és a legfontosabb tartalékvaluta a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt. Ez körülbelül 6,6%-os éves növekedésnek felel meg. Kína amerikai dolláros devizakészletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több mint egy évvel korábban.forrás: Fitch Ratings Az amerikai deficit Kínával szemben 232 milliárd dollár.(Magyar Nemzet, 2007. április 11.)

Etimológia A dollár kifejezés az angol nyelvben a holland daalder, daaler szavakból származik, mely az alnémet daler-re megy vissza. Felnémet formája a taler, amelyből a magyar nyelvben a tallér szó alakult ki.

Szlovénia korábbi hivatalos pénzneme, a tolár etimológiailag szintén a taler/tallér szóból ered. Magyarországon a kiejtés bizonyos régiókban azt is néha dolár-ként mondta.

Története Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első ezüst dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dollárnak nevezett spanyol 8 reálos ezüstérméével. Az amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.

Érmék

NévértékElnevezésElőlapHátlapElőlapi portréHátlapi motívum SúlyÁtmérőÖsszetételPeremForgalombeli megjelenés1¢pennykeretnélküli|100x100pxAbraham Lincoln Union shield19,05 mm97.5% Zn 2.5% CuSimaGyakori5¢nickelkeretnélküli|116x116pxThomas JeffersonMonticello21,21 mm75% Cu 25% NiSimaGyakori10¢dimeFranklin D. RooseveltEgy fáklya, egy tölgyfaág és egy olajág17,91 mm91.67% Cu 8.33% NiRecésGyakori25¢negyed dollár keretnélküli|118x118pxGeorge Washington Sas24,26 mm91.67% Cu 8.33% NiRecésGyakori50¢fél dollárJohn F. Kennedy USA-címer30,61 mm91.67% Cu 8.33% NiRecésRitkább$1dollárAmerikai elnökökSzabadság-szobor26,50 mm88.5% Cu 6% Zn 3.5% Mn

2% NiPerem- feliratRitkább Hivatalosan az amerikai dollár pénzrendszere így épült fel: 1 eagle = 10 dollár = 100 dime = 1000 cent. Az alapegység az ezüst 1 dolláros volt, amely egy 26.73 gramm súlyú, 90 % ezüsttartalmú, 38.1 mm átmérővel rendelkező érmét jelentett a gyakorlatban. Az érmék rézből (1/2 cent, 1 cent, 2 cent), nikkelből (3 cent, 5 cent), ezüstből (3 cent, 1/2 dime, 1 dime, 20 cent, 1/4 dollár, 1/2 dollár, 1 dollár), vagy aranyból (1 dollár, 2,5 dollár, 3 dollár, fél eagle (5 dollár). 1 eagle (10 dollár), dupla eagle (20 dollár) készültek.

Az amerikai dollár története során tehát a következő névértékű érmék voltak forgalomban: 1/2 cent, 1 cent, 2 cent bronz, 3 cent ezüst, 3 cent nikkel, 5 cent nikkel, fél dime ezüst, 1 dime, 20 cent, negyed dollár, fél dollár, 1 dollár ezüst, 1 dollár arany, 2.5 dollár arany, 3 dollár arany, 5 dollár arany, 10 dollár arany, 20 dollár arany. Az aranyérmék verése a gazdasági világválság következtében 1933-ban megszűnt. Az 1 dime, negyeddollár, féldollár névértékű érmék egészen 1965-ig 90 % ezüsttartalommal készültek, eztán csak a féldolláros tartalmazott 40 %-nyi ezüstöt 1970-ig. Az ezüst 1 dollárosok verése 1934-től szünetelt. Az utóbbi évtizedekben jelentős mennyiségben készülnek arany és ezüst befektetőérmék is.

Az 1 centes érmék előállítását 2025-ben befejezték, azonban a kibocsátott érmék továbbra is forgalomban maradtak.

A régebbi kiadású érmék közül több is jelentős numizmatikai értékkel bír. Az egyik legdrágább az 1933-ban kibocsátott aranyérme a dupla sas („double eagle”), mely 2021-ben aukción 19,5 millió dollár értéken cserélt gazdát.

Bankjegyek Az amerikai dollárbankjegyek két méretben készültek, 1861 és 1928 között 187 x 79 mm (large size note), 1928 óta pedig 156 x 67 mm (small size note) kivitelben. Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború előtt a papírpénz kibocsátás kereskedelmi bankok révén bonyolódott, szabályozása sem a föderális állam, hanem az egyes tagállamok hatásköre volt, kivételt képezett a Bank of North America (hivatalosan: The President, Directors, and Company, of the Bank of North America) First Bank of the United States (hivatalosan: The President, Directors and Company, of the Bank of the United States) és a Second Bank of the United States esete, melyek bizonyos központi banki funkciókat ellátó, szövetségi szinten privilegizált magánbankok voltak. Részben papírpénzként funkcionáltak a polgárháború előtt rendszeresen kibocsátott kamatozó kincstárjegyek (interest-bearing Treasury Notes) is. 1861 után párhuzamosan különböző állami, félállami és kereskedelmi banki kibocsátások léteztek, de 1971 óta már csak a Federel Reserve Note típust használják. 1928 előtt a különböző típusú dollárszériák (United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, National Currency Federal Reserve Bank Note, Federal Reserve Note, National Currency National Bank Note, National Gold Bank Note) külső megjelenésükben teljesen eltértek egymástól, a dizájn egységesítésére a kisebb méret bevezetésével került csak sor.http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#DEMAND%20NOTES 1862 és 1876 között az érmehiány enyhítésére a dollár állam- és bankjegyeknél jóval kisebb méretben, 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent névértékben, több sorozatban Fractional Currency típusú cent államjegyeket is kibocsátottak.http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FRAC/USA-FRAC.htm

Típus: Kibocsátás időszaka: Kibocsátott címletek: Demand Note 1861 – 1862 $5, $10, $20 United States Notehttp://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm 1862 – 1971 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000 Fractional Currency 1862 – 1876 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent Gold Certificatehttp://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-GOLD/USA-GOLD.htm 1863 – 1933 (1934) $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000, $100 000 Silver Certificatehttp://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-SILVER/USA-SILVER.htm 1878 – 1964 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000 Treasury Note (Coin Note)http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#TREASURY%20NOTES 1890 – 1893 $1, $2, $5, $10, $20,$50, $100, $1000 National Currency National Bank Notehttp://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm 1863 – 1935 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000 National Gold Bank Note, Californiahttp://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-GOLD/USA-GOLDBANK.htm 1870-1875 $5, $10, $20, $50, $100, $500 Federal Reserve Bank Notehttp://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FEDRES/USA-FEDRES.htm#NATIONAL 1915 – 1934 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100 Federal Reserve Notehttp://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FEDRES/USA-FEDRES.htm 1914 - $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000

Címletek portréelrendezése 1928-tól

Névérték Előlap Hátlap1 dolláros George Washington Az Amerikai Egyesült Államok nagypecsétjének két oldala a mindent látó szemmel és a címerrel 2 dolláros Thomas Jefferson John Trumbull: A függetlenségi nyilatkozat aláírása című festménye5 dolláros Abraham Lincoln Lincoln-emlékmű10 dolláros Alexander Hamilton Amerikai kincstár20 dolláros Andrew Jackson Fehér Ház50 dolláros Ulysses S. Grant Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma100 dolláros Benjamin Franklin Függetlenségi csarnok500 dolláros William McKinley Díszítés a névértékkel1000 dolláros Grover Cleveland5000 dolláros James Madison10 000 dolláros Salmon P. Chase100 000 dolláros Woodrow Wilson

bélyeg|A kincstár címere (US Treasury Seal) 1862 óta törvényileg kötelező eleme az amerikai dollár pénzjegyeknek. A képen a jelenleg használatos, 1969-ben bevezetett, latin helyett már angol köriratos változat látható 1969-től Richard Nixon elnök rendelete értelmében az illegális ügyletek megnehezítése érdekében a 100 dolláros lett a legnagyobb címletű, hétköznapi forgalomban levő bankjegy. A rendelettel a kereskedelmi bankokat kötelezték, hogy a hozzájuk kerülő, 100 dollárosnál nagyobb címleteket szolgáltassák be a FED-nek. A nagyobb címleteket (500, 1000, 5000, 10 000 dollár) továbbra is törvényes fizetőeszköz maradt, de elsősorban bankközi ügyletekben használták ezután, emiatt ezekből a bankjegyekből 1934-es szériánál újabb kiadásúak nem is készültek, utoljára 1946-ban nyomtatták őket. 1934-ben egy 100 000 dolláros címletet is kibocsátottak, de ezt csak a szövetségi tartalékbankok közötti készpénzmozgás megkönnyítésére használhatták. A készpénzforgalomban a csak kis mennyiségben kibocsátott 5000 és 10 000 dollárosok igen ritkán szerepeltek, a bankok a nagy címleteket igénylő tranzakciókat elsősorban 500 és 1000 dollárosokkal bonyolították.

+ Forgalomban lévő bankjegyek mennyisége (2024)https://www.federalreserve.gov/paymentsystems/coin_currcircvolume.htm Év $1 $2 $5 $10 $20 $50 $100 $500, $1000, $5000, $10 000 Összesen 2024 14,9 milliárd db 1,7 milliárd db 3,7 milliárd db 2,4 milliárd db 11,1 milliárd db 2,5milliárd db 19,4 milliárd db 400 000 db ̃55,4 milliárd db

2010. április 21-én új 100 dolláros bankjegyet mutattak be,új 100 dolláros 2011-ben amelyet azonban csak később terveztek forgalomba hozni, közben kiderült, hogy az újonnan nyomtatott egymilliárd friss bankjegy egy része hibás (meggyűrődött és foltos lett): a kiválogatásuk módját évekig nem találták meg.Hibás az új százdolláros papírja (Index, 2010. december 7.) Így az új, biztonságosabb 100 dollárost a tervezett időponthoz képest végül 2,5 éves késéssel, 2013. október 8-án hozták forgalomba, újratervezett, különleges biztonsági elemekkel (háromdimenziós bújtatott biztonsági szál, színváltó kép, mikroírás, vízjel).

1 és 2 dolláros címlet A jelenlegi dizájnú 1 dolláros 1963 óta, a 2 dolláros pedig 1976 óta kerül kibocsátásra a Federal Reserve Note típusban. 1 dolláros 1963 óta a Federal Reserve Note típusban bocsátja ki a Federal Reserve System 12 bankja az 1 dolláros címletet, 1963-tól az előoldali dizájn megváltozott az addigi, 1928-as, 1934-es, 1935-ös és 1957-es Silver Certificate 1 dolláros államjegyekhez képest, a George Washington portré változatlan maradt, de teljesen új, aszimmetrikus dekoratív keretet terveztek hozzá. Továbbá a Federal Reserve Note típusnak megfelelően zöld színűre változtatták a kincstári címert és a sorozatszámokat, valamint megjelenik rajtuk a Federal Reserve System tizenkét bankjának neve és betűjelzése is. A hátoldal dizájnja 1935-ből származik, azt eredetileg az 1935-ös és 1957-es sorozatú Silver Certificate államjegyeken használták.Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 134-156. oldal 2024-ben 14,9 milliárd darab 1 dolláros bankjegy volt forgalomban. https://www.uspapermoney.info/serials/all___s.html

2 dolláros