A Füzéri járás a Magyar Királyság, Abaúj-Torna vármegye közigazgatási egysége volt.
A járás története Általánosságban elmondható, hogy a járások a XVI. században váltak alsóbb szintű közigazgatási egységgé, kialakulásuk a XVIII. századra tehető. A füzéri járás az Abaúj, később Abaúj-Torna vármegye közigazgatási beosztási egysége volt, mely 1920-ban szűnt meg. Az évszázadok alatt több átrendeződés is megvalósult a vármegyén belül, illetve vármegyék között is. A szabadságharc bukása után pár évig (az új közigazgatási rendszer életbe lépése után) nem létezett. Abaúj és Torna vármegyék összevonásra kerültek és a kassai kerület részévé váltak. 1849-1853 között a vármegye 7 járásra volt osztva, úgymint Rozgonyi (vagy tótajkú, székhelye Kassa); Zsadányi (Nádasd székhellyel); Nagyidai; Gönci; Szepsi; Szikszói (vagy Forrói, Szentandrás székhellyel); Tornai.
Az új felosztásban a korábbi füzéri járás településeinek nagy része a Zsadányi járásba került át, de több települése a rozgonyi járásnak jutott.JUDr. Erik Štenpien: Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között, PhD-disszertáció, 2004,94. 100-102. oldal 1854-től a járási hivatalokban újabb átszervezések történtek. Ennek értelmében kassai járás néven összevonásra került a rozgonyi és a nagyidai járás, a zsadányi járás új neve alsómislyei lett, a göncit pedig átnevezték szántóira. A Bach-rendszer bukása után visszaállt a szabadságharc előtti vármegyei rendszer, Abaúj és Torna szétvált, az abaúji járások között pedig újra feltűnt a füzéri. Kisebb kiigazítások történtek még 1880-as évek elején, mikor Abaúj és Tornát végleg egyesítették. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel kialakított új országhatárok jelentősen érintették a vármegyét, mivel a vármegye (és a füzéri járás) egy jelentős része az újonnan létrejött Csehszlovákiához került. A vármegyei és a járási székhely is az új határon kívül maradt. A csonkán maradt vármegye területén öt járást alakítottak ki: abaújszántói, bódvaszilasi, encsi, gönci, szikszói.
Az elvesztett székhely, Kassa helyét Szikszó vette át. A füzéri járás ekkor megszűnt, Magyarországon maradt települései az újonnan kialakított gönci járásba kerültek át.Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 – Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983), 9. oldal
Települései A járás székhelye Hernádzsadány volt. A vármegye 1890-ben indítványozta a szolgabírói székhely áthelyezését Hernádzsadányból Szaláncra. Mivel a miniszteri jóváhagyás késett a járás székhelye 1891. márciusától ideiglenesen, 1892. szeptemberéig, átkerült Kassára.Abauj-Kassai Közlöny, XIX. évfolyam, 51. szám, 1890. december 18.Abauj-Kassai Közlöny, XX. évfolyam, 16. szám, 1891. április 16.Abauj-Kassai Közlöny, XXI. évfolyam, 26. szám, 1892. június 29
A járás 1913-ban az alábbi településeket foglalta magában: Körjegyzőség Település Megjegyzés AbaújváriAbaújvárAbaújváriAlsókékedAlsókékedi fürdőHelységnévtár, 1913, 335. oldalAbaújváriFelsőkékedAbaújváriPányokAbaújváriZsujtaAlsómislyeiAlsóhutkaHozzátartozik: Komocsó, PartiAlsómislyeiAlsómislyeHozzárartozik: Dringács, SzajkóHelységnévtár, 1913, 339. oldalAlsómislyeiFelsőhutkaHozzárartozik: Bogár, MesszelátóHelységnévtár, 1913, 561. oldalBelügyi Közlöny, 1905-06-04, 23. szám 179. oldalAlsómislyeiFelsőmislyeFüzérkomlósiFüzérHozzárartozik: Aranyortás, Lászlótanya (vagy Kisalmás), Liget, VereshegyHelységnévtár, 1913, 592.oldalFüzérkomlósiFüzérkomlósFüzérkomlósiHollóházaFüzérkomlósiNyíriHozzátartozik: Kápolna, Koplaló, Senyő, RózsatanyaHelységnévtár, 1913, 988.oldalBelügyi Közlöny, 1905-06-04, 23. szám 180. oldal1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.Rendeletek tára, A m. kir. belügyministernek 64,610/882. számú rendelete, Abaúj-Tornamegye községeinek szolgabirói járások szerinti beosztása tárgyában.FüzérkomlósiPusztafaluHozzátartozik: IzratóHelységnévtár, 1913, 1066. oldalFüzérradványi FüzérkajataHozzárartozik: ErzsébettanyaFüzérradványiFüzérradvány1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.FüzérradványiKovácsvágás1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzér járáshoz tartozik.FüzérradványiVágáshutaHozzátartozik: CseresnyésHelységnévtár, 1913, 1277. oldal1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.GarbócbogdányiAbaújrákosHozzátartozik: KálmánpusztaGarbócbogdányiAlsócsáj GarbócbogdányiBalogdGarbócbogdányiFelsőcsájGarbócbogdányiGarbócbogdány1891-ig Garbóc és Kassabogdányként két településGarbócbogdányi Ósva GarbócbogdányiRegeteruszkaHozzátartozik: Malompuszta,8 fő lakossal, Helységnévtár, 1913, 106. oldal RegeteHernádcsányiAbaújnádasdHernádcsányiEszkárosHernádcsányiHernádcsányHozzátartozik: Zsupapáti, Máriamajor, illetve Kőolajfinomító, Műmalmi telepHelységnévtár, 1913, 657. oldal 1894-ben került át a kassai járásból a füzéribe, a belügyminiszter 66 305 számú rendeletének értelmébenBudapesti Közlöny, 28. évfolyam, 215. szám, 1894-09-19HernádcsányiHernádgönyű1908-ban a körjegyzőségek anyakönyvi kerületekhez igazításának következtében lett a járás részeAbaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 30. szám, 1907. július 4, 236. oldal HernádcsányiHernádzsadányMagyarbődiAlsókemenceMagyarbődiFüzérnádaskaMagyarbődiGyörgyiHozzátartozik: Györgyimajor,Helységnévtár, 1913, 106. oldal KoplalóMagyarbődiGyörkeMagyarbődiKelecsenybordaHozzátartozik: Borda, Mohnács7 fő lakossal, Helységnévtár, 1913, 106.oldalMagyarbődiMagyarbődMagyarbődiPetőszinyeHozzátartozik: BerkimalomHelységnévtár, 1913, 1045. oldalNagyszalánciKalsaNagyszalánciKisszaláncHozzátartozik: KerekhegyHelységnévtár, 1913, 781. oldalNagyszalánciNagyszaláncHozzátartozik: Miklóspuszta, Köveshegymajor,Helységnévtár, 1913, 963. oldal Teroblye4 fő lakossal, Helységnévtár, 1913, 106. oldalNagyszalánciSzalánchutaHozzátartozik: IrmaszegNagyszalánciSzaláncújvárosHozzátartozik: JózsefpusztaNagyszalánciÚjszállásPálházaiFilkeháza1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.PálházaiKisbózsva1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.PálházaiKishutaHozzátartozik: Kemencpatak, Kőkapu, Rostáló3 fő lakossal, Helységnévtár, 1913, 106. oldal Más néven Sompataki Kishuta. 1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.PálházaiNagybózsva1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.PálházaiNagyhutaHozzátartozik: Somhegy. Más néven Sompataki Nagyhuta. 1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzér járáshoz tartozik.PálházaiPálháza1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1877 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.RánkfürediBátyokRánkfürediFelsőkemenceRánkfürediÓsvacsákányRánkfürediRánkRánkfürediRánkfüredHerlein vagy Herlány formában isRánkfürediZsirÖnállóTelkibányaA járás egyetlen nagyközsége. Hozzátartozott Alsó-, Felsőmasszamalom, Cserepes, Gunyamajor, Potácsház, ZöldmájHelységnévtár, 1913, 1221. oldalBelügyi Közlöny, 1905-06-04, 23. szám 181. oldal Alsó-, FelsőtörőAlsótörő 6,Felsőtörő 2 lakossal, Helységnévtár, 1913, 106. oldal1862Sürgöny, 2. évfolyam, 26. szám, 1862-02-01 és 1882 között biztosan a gönci járás része, 1882-től kezdődően újra a füzéri járáshoz tartozik.
Az 1850-es években többször is változott a járás területe és elnevezése. 1849-1853 között a korábbi füzéri néven ismert járás településeinek nagy része a Zsadányi járásba volt beosztva. Kivéve az alábbi települések, melyek a rozgonyi járáshoz kerültek (később kassai): Benyék, Alsó-és Felsőolcsvár, Rás, Abaújharszti, Györgyi, Kassaújfalu, Ránk, Ránkfüred, Rozgony, Vajkóc, Zsír. Ezekenkívül még Alsó-Felsőkemence, Bátyok, Kelecsényborda, Füzérnádaska, Ósvacsákány Petőszinye, Zdoba. Az utóbbiak az újabb, 1854-es közigazgatási rendezés értelmében átkerültek az alsómislyei járásba, mely a korábbi zsadányi járás új elnevezése volt.Magyarországot illető Országos Kormánylap, 7. évfolyam, Második rész, 1856-10-26, 19. darab (Nr. 30.) 402-406. oldal Kishuta, Telkibánya és Zsujta először a Zsadányi, majd a szántói járáshoz tartoztak (Kishutát később átcsatolták a mislyei járásba).Nagyhutával együtt Magyarországot illető Országos Kormánylap, 10. évfolyam (1859) Második rész, 1859-02-07 / 1. darab (Nr. 1–3.) Az átszervezések során Királynép először a rozgonyi, majd az eperjesi járás része volt. A később Zemplénhez csatolt településeket (Alsóregmec, Biste, Felsőregmec, Mátyásháza, Kiskázmér, Mikóháza, Vily) a zsadányi járásba sorolták (Bányácska-Széphalom nincs említve), később már Zemplén vármegye sátoraljaújhelyi járásához tartoztak.Magyarországot illető Országos Kormánylap, 7. évfolyam, Második rész, 1856-10-26, 19. darab (Nr. 30.) 447-448. oldal
Körjegyzőségek 1892-től ismert a járás körjegyzőségbe tagolása (vastagon szedve a székhely, zárójelben a hozzátartozó települések): Petőszinye (Alsókemence, Bátyok, Felsőkemence, Füzérnádaska, Györgyi, Kelecsenyborda, Magyarbőd, Ósvacsákány, Ránk, Ránkfüred, Zsir) Garbócbogdány (Alsócsáj, Balogd, Felsőcsáj, Györke, Ósva, Regeteruszka) Alsómislye (Alsóhutka, Felsőhutka, Felsőmislye, Hernádzsadány) Alsókéked 1900-tól Abaújvári néven (Abaújnádasd, Abaújvár, Felsőkéked, Pányok, Zsujta) Nagyszalánc (Abaújrákos, Kalsa, Kisszalánc, Szalánchuta, Szaláncújváros, Újszállás) Pálháza (Filkeháza, Füzérradvány, Kisbózsva, Kishuta, Kovácsvágás, Nagybózsva, Nagyhuta, Nyíri, Vágáshuta) Füzérkomlós (Eszkáros, Füzérkajata, Füzér, Hollóháza, Pusztafalu) Hernádcsány füzéri járáshoz csatolását követően egy új körjegyzőség került kialakításra Hernádzsadány központtal (Csány, Eszkáros), valamint Nyíri település átkerült a Pálházi körjegyzőségből a füzéri (vagy másképp komlósiba). Egy évvel később újabb körjegyzőséget alakítottak ki a Petőszinyei kör településeinek egy részéből, Ránkfüred központtal (Bátyok, Felsőkemence, Ósvacsákány, Ránk, Zsir). Ezzel egy időben Győrkét áthelyezték a garbócbogdányi körjegyzőségből a Petőszinyeibe.
Az 1904. évi XXXVI. törvénycikk 1§-a értelmében a körjegyzőségi (községi jegyzőségeknek) és anyakönyvi kerületeknek egybe kellett esniük, ami alól csak külön engedéllyel térhettek el (ez a járásból csak Zsujta esetében történt meg, mely az abaújvári körjegyzőséghez, de a gönci anyakönyvi kerületbe tartozott).Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 25. szám, 1905. június 1, 194. oldalAbaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 30. szám, 1907. július 4, 238. oldal Ezt szem előtt tartva a meglévő körjegyzősek között átcsoportosítások történtek, illetve egy új (Füzérradványi) is kialakításra került. Az új beosztás, mely 1908. január elsejétől lépett életbe:Abaúj-Torna vármegye hivatalos lapja, 3. szám, 1908. január 16, 21-23. oldal
A járás korábbi települései A Barsi János által szerkesztett történeti helységnévtár szerint a járáshoz a fent felsoroltakon kívül (nem számítva Hernádcsányt és Hernádgönyüt) a XVIII-XIX. század fordulóján további települések tartoztak.Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Abaúj és Torna megyék 1773-1808 (Budapest – Miskolc, 2004, 48-83. oldal