Interkozmosz–7 (IK-7) szovjet tudományos napfizikai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egysége.
Jellemzői 1972. június 30-án a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről a Majak–2 indítóállásából egy Interkozmosz hordozórakétával, a Kosmos–2 (63SZ1) típussal juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 92.6 perces, 48.4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 260 kilométer, apogeuma 551 kilométer volt. Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította. Feladata, felépítése, tudományos programja megegyezett az Interkozmosz–1, Interkozmosz–4 műholdakéval. Hasznos tömege 375 kilogramm. Aktív szolgálati idejét 1972. október 5-én 97 nap után fejezte be, a Föld légkörébe érve elégett.
Források
Külső hivatkozások
Elődje:Interkozmosz–6Interkozmosz sorozat1969–1994Utódja:Interkozmosz–8
Interkozmosz 007 Kategória:1972 az űrkutatásban