thumb|Hegedüs Sándor 1886-ban thumb|Hegedüs Sándor 1901-ben

Magyarzsákodi Hegedüs Sándor (Kolozsvár, 1847. április 22. – Budapest, 1906. december 28.) magyar újságíró, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája

Családja székely nemesi ág, amely az Udvarhely vármegyei Magyarzsákodot tekinti ősi helyének és az előnevük is a település nevéből származik. Édesapja ügyvéd volt, aki a közszolgálatban tevékenykedett. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt hosszú ideig nem folytathatta ügyvédi pályáját. Édesanyja kőváradi Várady Anna, egy kolozsvári ügyvéd leánya.Egy tornázó államférfi. In: Herkules, 1886. február 21. 8. szám, 1–3. oldal A család nagy anyagi nehézségekkel küzdött, ami miatt a gyermekeiket csak nagy nélkülözések közepette tudták tanítani.Később tovább súlyosbította a család helyzetét, hogy édesapja meghalt, így anyja négy gyerekkel árván maradt és a családja támogatására kényszerült a tanulás mellett. Lásd:

A kolozsvári református kollégiumban tanult, ahol a történelemre Sámi LászlóNemes érzésű igazi bölcs ember volt európai szintű műveltséggel felvértezve tanította és rendkívül megkedvelte a fiatal, éles eszű diákot. Sárkány Ferenc is tanára volt.Gaál György: Kolozsvár közgazdász-politikus szülöttje: Hegedüs Sándor (1847–1906) Közgazdász Fórum 15. évf. 2. sz. (2012. április), 5. old.

1865-től Pesten jogot tanult. Itt is találkozott egy nagy tudású oktatóval, Kautz Gyulával, és neki volt a kitüntetett növendéke. Nemzetgazdaság és a pénzügy voltak a kedvenc tárgyai, az itt szerzett tudását később nagyszerűen tudta hasznosítani a gyakorlatban.

1871-ben feleségül vette Jókai Mór testvérének, Károlynak a leányát, Jókay Jolánt, aki később írónőként maga is ismert lett.https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06155.htm A házasságból három gyermekük született: Róza, Lóránt és Sándor.Róza nevű leánya Szalóki-Navratil Dezső (Budapest, 1878. április 01. – Lidcombe, NSW, Australia, 1970. október 8.) ornitológus, orvos, képviselő felesége lett. Magyarzsákodi Hegedüs Róza, Szalóki Navratil Róza. geni.comAz egyik fia Hegedüs Lóránt, aki pénzügyminiszter is volt, másik fia pedig Hegedüs Sándor, aki neves író lett. A későbbiekben nagyon bensőséges viszony alakult ki Jókai Mór és közötte.

Újságírói tevékenysége

Döntő fordulatot hozott életében, amikor A Hon című politikai napilapnak az újságírója, később pedig vezércikk-írója lett. Ennek az újságnak alapítója és főszerkesztője Jókai Mór volt. Hatalmas energiával dolgozott, alig volt nap, hogy ne jelent volna meg valami a tollából. E befolyásos lap révén olyan politikai kapcsolatokra tett szert, amelyek a későbbiekben előrehaladását és az életben való jobb boldogulását szolgálták.

A Kolozsváron megjelenő Magyar Polgár balközép szemléletű politikai napilapba is jelentek meg 1875-től rendszeresen vezércikkei.

Politikai tevékenysége

1875-től 1906-ig a Szabadelvű Párt országos képviselője. 1875-ben AbrudbányaArany és ezüstbányáiról híres bányásztelepülés választotta meg képviselőjének. 1878-tól a pénzügyi bizottság egyik vezető alakja, számos fontos törvényjavaslat előterjesztője. 22 éven keresztül előadója volt a költségvetési javaslatoknak. A parlament egyik elsőrangú közgazdasági és pénzügyi szaktekintélyének ismerték el. 1905-ben a főrendiház tagja lett.

Miniszteri munkája

A Szabadelvű Párt többször jelölte pénzügyminiszternek, de számtalanszor visszautasította a felkérést. Végül 1899 februárjában elfogadta a felkérést és 1902. márciusig a kereskedelem-ügyi minisztériumot vezette Széll Kálmán kormányában. Az akkori törvények szerint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a statisztikai hivatal irányítása tartozott feladatába. Programnyitó miniszteri beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a parlamenti képviselők. Nagy figyelmet szentelt az iparfejlesztésnek. Minisztersége évében elképesztő módon növekedett a magyar ipar. Az eredményesség egyik alapja, hogy az állami támogatásokra egy nagyon jól működő közszállítási rendszertMai gazdasági környezetben a közbeszerzés néven ismeretes. dolgoztatott ki. Akárcsak elődje, Baross Gábor, ő is szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését.Minisztersége alatti nagyobb beruházások: a hídépítés terén az Erzsébet-híd 1898-ban elkezdett építését folytatták és átadták 1903. október 10-én; megkezdték a barcsi nagy Dráva-híd építését | url=http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2002/2002_08/2002_08_769.pdf

Egyéb tevékenységei

A Magyar Tudományos Akadémia először 1885. május 28-án levelező tagjává és azt követően 1893. május 12-én pedig rendes taggá választotta. 1902-ben a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották. Nagyon sokszínű és hasznos tevékenységet végzett az egyházi érdekek szolgálatában. A pesti református főgimnázium építéséhez jelentős összeggel járult hozzá. Hasonló módon támogatta szülővárosában a teológiai fakultást és a kolozsvári református kollégium létrejöttét. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja és a társulat pénzügyeit intéző gazdasági bizottságnak több mint 15 éven át volt az elnöke.

Még miniszteri munkája mellett is folyamatosan edzette magát, szenvedélyesen sportolt, a Nemzeti Tornaegyletnek egy ideig az elnöki tisztét is betöltötte.

Sírja a Fiumei úti sírkertben van (Árkádsor, jobb oldal: 6.), ahol családjával együtt nyugszik. 200px|bélyegkép|A Hegedüs család sírboltja. Fiumei úti sírkert: Árkádsor jobb oldal: 6. Alkotó: Ligeti Miklós

Jelentősebb munkái

Online

Emlékezete

Díjai, elismerései

Ferenc József magyar király 1893-ban a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki. Abrudbánya díszpolgára (1892)

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

Hamza Gábor: Emlékezés Hegedüs Sándorra (1847-1906), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára. http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146

Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:Magyarország kereskedelemügyi miniszterei Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar újságírók Kategória:MTA-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (1875–1878) Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905) Kategória:Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt) Kategória:Kolozsváriak Kategória:1847-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek Kategória:Makó díszpolgárai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A kolozsvári református kollégium diákjai