A Lambert-féle koszinusztörvény azt mondja ki, hogy egy ideális diffúz sugárzóról visszavert fény a megfigyelő látótengelye és a sík normálisa közötti szög koszinuszával arányos.RCA Electro-Optics Handbook, p.18 ffModern Optical Engineering, Warren J. Smith, McGraw-Hill, p.228, 256
ahol E, a megvilágítás
I, a fényforrás erőssége
r, a távolság a fényforrástól
, a megvilágított felület normálisa és a beérkező fény iránya közötti szög.
A törvényt Johann Heinrich Lambert (1728–1777) svájci matematikus, fizikusról nevezték el, aki ezt az összefüggést felfedezte (1760). A pontszerű sugárzók koherens fényével ellentétben vannak olyan fényforrások, amelyek úgynevezett lágy fényt sugároznak. Az ilyen típusú sugárzást nevezik szórt vagy diffúz fénynek. A szórt fénynél az árnyékhatás jelentéktelen, és nem érvényesek rá a pontszerű fényforrások törvényszerűségei.
Az ideálisan diffúz felületet az ún. Lambert-féle felület, amit a Lambert-féle koszinusztörvény jellemez. Lambert törvénye a Lambert-féle felületről visszaverődő fény törvényszerűségeit tárgyalja. Az ilyen felületről hasonló sugárzás verődik vissza bármely szögből nézve. A sugárzás hasonló, de az emittált teljesítmény az emisszió szögének koszinuszával csökken.
Ha például a Nap Lambert-féle sugárzó lenne, akkor azt várhatnánk, hogy konstans fényesség lenne látható a teljes napkorongon. Valójában a Napot figyelve peremsötétedés tapasztalható, vagyis a korong a peremén sötétebb, mint a közepén, ezért a Nap nem Lambert-féle sugárzó. A fekete test viszont Lambert-féle sugárzó.
Alkalmazás A Lambert-féle koszinusztörvényt használják ki olyan párkányzatok, díszlécek stb. esetében, ahol az anyag változtatása, vagy festése nélkül világos és sötét árnyalatokat alkalmaznak.
Irodalom
Kapcsolódó szócikkek Optika Szögfüggvények
Jegyzetek
További információk
ftp://physics2.kee.hu/_Fizika1/ea11_VE_Optika%20doc.pdf http://canopus.mogi.bme.hu/letoltes/OPTIKA%20K%C3%96NYV%20(%C3%81BRAH%C3%81M)/28.fejezet.pdf
Kategória:Optika