bélyeg|Sírköve a Kreml falában Landler Jenő (Landler Jenő Matesz, Gelse, 1875. november 23. – Cannes, 1928. február 25.) magyar kommunista politikus, Landler Ernő bátyja.
Életpályája Landler Adolf hivatalnok és Spitzer Gizella jómódú földbérlők fiaként született zsidó családba. Miután megszerezte diplomáját, kinevezték a Magyar Vasutas Szövetség jogtanácsosának. Később a szocialista vasutasok ügyvédként dolgozott, ebben a minőségben 1904-ben az országos vasutassztrájk vezetői ellen folytatott per alatt politikailag is védelmezte a sztrájkolókat, majd 1906-ban megszervezte a villamos alkalmazottak sztrájkját. 1901. május 27-én Zalaegerszegen házasságot kötött a nála nyolc évvel fiatalabb Büchler Szidóniával, Büchler Jakab kereskedő és Berger Berta leányával.A házasságkötés bejegyezve a zalaegerszegi polgári házassági akv. 48/1901. folyószáma alatt. Felesége 1905. június 14-én elhunyt.Budapest VI. ker. állami halotti akv. 1173/1905. folyószám.
1908-ban lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. 1912. augusztus 17-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a római katolikus vallású Horváth Ilonát, Horváth Sándor és Varga Julianna lányát.A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1185/1912. folyószáma alatt. Szociáldemokrata politikusként a Tanácsköztársaság idején belügyi és kereskedelmi népbiztos, majd a magyar Vörös Hadsereg 3. hadtestének parancsnoka, később a MÁV vezérigazgatója, és júliustól a Vörös Hadsereg főparancsnoka, a felvidéki sikeres hadjárat egyik irányítója. A bukás után Ausztriába emigrált.
Szerepe volt a bukás után feloszlatott, majd a Bethlen–Peyer-paktum után ismét legálissá vált MSZDP újjászervezésében, valamint a legálisan működő kommunista párt, az MSZMP megszervezésében (melyet azonban három évvel az alakulás után feloszlattak). Szívelégtelenségben halt meg 1928-ban, a Kreml falában díszsírhelyen helyezték el hamvait.
Emlékezete A rendszerváltás előtt, 1950-1990 között a MÁV egyik legfontosabb járműjavító üzeme, a valamikori Istvántelki Főműhely az ő nevét viselte (MÁV Landler Jenő Járműjavító). A rendszerváltás előtt díjat neveztek el róla (ma: Eötvös Károly-díj). Szakközépiskolát nevezek el róla 1951-ben, Landler Jenő Gép-és Hiradásipari Technikum (ma: BMSZC Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Technikum). Landler Jenő Gimnázium 1950–1989. október 1. (ma: Kispesti Deák Ferenc Gimnázium , 1923-tól Deák Ferenc Főgimnázium). A debreceni, volt Landler Jenő Ipari Szakközépiskola 1968–1993 (ma: Brassai Sámuel Műszaki Szakgimnázium). A nagykanizsai, volt Landler Jenő Gimnázium 1957–1990 (ma: Batthyány Lajos Gimnázium).1969-től Landler Jenő Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolaként működött az intézmény. Domborműve a Kun Béla téren (ma Ludovika tér) volt, mely a rendszerváltás után a Memento Parkba került. Veszprémben utcát neveztek el róla, melyet a rendszerváltást követően átkereszteltek.
Művei Egy mindnyájunkért, mindnyájan egyért; Népszava Könyvkereskedés, Budapest, 1918 (Szocialista agitációs iratok) Válogatott beszédek és írások; összeáll., bev. Gadanecz Béla, Szabó Ágnes; Kossuth, Budapest, 1960
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. Online elérés
További információk Az öreg (emlékezések Landler Jenőről, összeáll. Szabó Ágnes, Gadanecz Béla, kiad. az MSZMP Központi Bizottság Párttörténeti Intézet, 1975) Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1972. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-. Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Budapest, Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor és mások . Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. https://deak.kispest.hu/index.php?oldalid=15
Kategória:MSZDP-tagok Kategória:Magyarország kereskedelemügyi miniszterei Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek Kategória:A Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosai Kategória:Magyarország belügyminiszterei Kategória:SZKIB-tagok Kategória:A Kremlnél eltemetett személyek Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai Kategória:A Tanácsköztársaság leverése miatt emigrált magyarok