A görgeteg viszonylag nagy méretű, általában a folyóvízi vagy jég általi szállítás által lekerekített kőzetdarab, illetve az azokból kialakult törmelékes üledékek elnevezése. A görgeteg méretét tekintve számos meghatározás létezik, azonban ezek nem különböznek lényegileg egymástól. A Krumbein-féle szemcseméretskála szerint a görgeteg a 64 és 256 milliméteres mérettartományba esik, a gyakorlatban azonban a legtöbb esetben nincs szükség ilyen pontos meghatározására. A görgetegnél kisebb méretű szemcse a kavics (2–64 mm), a nagyobb kődarab pedig a tömb (>256 mm)
Típusok A görgeteg mérettartományba eső kőzetdarabok típusait általában aszerint különböztetik meg, milyen módon keletkezett a törmelék, hogy milyen eróziós hatásnak volt kitéve, átesett-e szállítódáson, és ha igen, akkor milyen úton történt a szállítás.
Erodált: az erózió által lekerekített, keletkezési helyétől legtöbbször elszállított típusok: Folyóvíz által szállított (fluviatilis) – „görgetett” Jég által szállított (glaciális) – ennek egy speciális esete a tillit Tengeri, tengerparti Sivatagi – például hamada Nem erodált: az erózió által még nem lekerekített, általában viszonylag új törmelék, a keletkezési helytől legtöbbször nem messze szállított típusok: Lejtőtörmelék Vulkáni (piroklasztikus)
Kőzetté válás A görgeteget tartalmazó üledékek a diagenezis során újra kőzetté válhatnak. A nagy arányban lekerekített kavicsból és görgetegből álló üledékes kőzeteket kavicskőnek vagy konglomerátumnak nevezzük, ezzel szemben, a lekerekítetlen kőzettörmelék alapú üledékes kőzet a törmelékkő vagy breccsa.
Források Folk, R.L. (1980) The Petrology of Sedimentary Rocks. Austin, Texas, Hemphill Publishing Company. 182 pp.
Kategória:Törmelékes üledékek